Vad Angyal varanggyal: hasonmásverseny

2001.05.01. 18:34
Ha egy médiapolitikai döntés valakit zászlajára tűz - és ezzel egyben fel is koncol -, az mindenképpen befut, ha ezért ki is kell telepíteni a lakosság egy részét. Más szóval: akire egy nagyobb tévécsatorna szemet vet, azt sztárrá fújja fel, legyen a jelölt akár varangyosbéka.
Emberek vagyunk. Hogy valaki annyira rajong Leninért, Istenért vagy akár Zámbó Jimmyért, hogy nem átall úgy öltözködni és úgy viselkedni, mint a kedvence, még elfogadható. De hogy egy argentin szappanopera főszereplőjéért is megbolonduljunk, az már beteges és veszedelmes. Igaz, hogy volt már ebben a hazában szovjet megszállás meg Isaura Felszabadításááért Frakció, de a szép rabszolgalánynak pénzt gyűjtő honfitársakat legalább nem övezte elismerés, csak kaján gúny.

Natalia Oreiro
Nem így Natalia Oreiro és filmbéli lovagja "hasonmásait". A tv2 nagyszabású, interaktív (telefonszavazásos) vetélkedőt rendezett azoknak, akik felfedezni vélik magukon a két szereplő külső és belső jegyeit. Március óta többszázan jelentkeztek, ami már magában is megdöbbentő adat. A televízióműsorként eladott döntő pedig feltette a koronát, hogy nekik is legyen egy koronás kultúrsokkjuk, ha már az RTL-nek volt. A Vad Angyal kizárólagos forgalmazójaként a tv2 úgy döntött, rákapcsolja a kompresszort erre a gumicukorra.

A félórás adás szerkezetét nyilván megfontolt szakértők állították össze: az eredeti sorozatból szemezgető bejátszások bemutatják, milyen is a televíziózás poklának egyik legmélyebb bugyra. Ebből bárki beláthatja, hogy a Barátok közt - amelyet a szerző emiatt nem láthatott - ehhez képest az angyalok kara. Túljátszott, bábjátékhoz is silány karakterek erőltetetten egzotikus közegben: ennyi. A dél-amerikai szappanopera műfajának díszpéldánya lehet ugyan, de a trágyadombon sem osztanak Legszebb Ürülék-díjat - csak itt. "A Vad Angyal azért sem mindennapi, mert a főcíme elég szexi lett" - mondja Natalia. Elgondolkodtató értékítélet.

A műsor legjellegzetesebb, szocio-lesifotónak is beillő blokkja a következő: a Vad Angyal- és Ivo-klónok különféle kérdésekre felelnek, beleértve az életfilozófiájukat érintőeket. Ezután az eredeti szereplő megmondja a frankót. Csakugyan bölcsességnek hat, hiszen a magyar hasonmásoktól olyasmiket hallhat a kínjában hétrét görbedő fül, hogy "az életem a vasút", vagy "optimista vagyok és a világbéke mindenképpen: ez az életfilozófiám". Azok a jelentkezők, akik szorgalmasan utánanéztek, mit gondol Oreiro vagy a másik példány, nem mulasztják el hozzátenni: "ebben hasonlítok Rá". Erre tényleg jótékony gyógyír az argentin színészke nukleáris léptékű igazsága, miszerint "az élet minden". (De legalábbis nem a vasút.)

Talán itt ér véget a vélemény szabadsága, de nem lehet nem megemlíteni azt sem, hogy az öt férfiú között, akik a toluolfüggő külsejű Iwót próbálták utánozni, nem volt kettő olyan, akik legalább egymásra hasonlítanának, nemhogy példaképükre. A lányok többé-kevésbé igen, hiszen a Vad Angyal ezerarcú teremtés: még az Addams Familyből kilépett hungarodémon is elkaphatott valamit belőle, például amikor úgy nyilatkozott: "szeretek élni és tudok is". Nyilván nem mindenkinek adatik olyan éleslátás, hogy az élete érvényes részének tartson egy argentinszappan-klónversenyt, de azért meglehetősen elkeserítő, hogy ezek az emberek igazából úgy érzik, megnyergelték a média hintalovát. Kitörési lehetőségnek vélik, hogy hasonlíthatnak: ezt a pszichológiai veszélyt rejti magában a vetélkedő. Van, aki szereti az életében a paradoxont, de még többen vannak, akik nem tudnak vele megbirkózni - s akkor kész a baj. Márpedig az ide jelentkezőket aligha kellene ilyesmivel terhelni.

A nagy regatta nem ért még véget, hiszen a közönségszavazatok összesítése hátra van. Ez csak technikai kérdés, de ennél sokkal nagyobb kihívást kell a tv2-nek megválaszolnia: mi legyen a győztessel? Mire lehet használni két embert, akiknek egyetlen attribútumuk, hogy a jelentkezettek eleve lebutított csoportjából ők hasonlítanak legjobban a sorozatbeli párra? A közízlés Cousteau-inak, az emberi lélek ősállatait jól ismerő kutatóknak természetesen nem esik nehezükre tovább fújni a békát. Nem feledhetik viszont, hogy amint a Jimmy-biznisz is rövid konjunktúrát ért meg csupán, ez a béka is kipukkadhat, mielőtt kifejlett ökörré érne. Végig lehet kergetni a boldog nyerteseket az országon, lehet velük Vad Angyal-jeleneteket játszatni szekéren, de a talmiságot, a bóvliszagot nem vetkezhetik le soha. És a tv2-nek mostanában megártana egy újabb látványos bukás. - Ne feledjék, a Vad Angyal köztünk jár! - ijesztgeti a narrátor a műsort végigélvezőket. Pedig jó lenne elfelejteni néha, hogy a vele megelégedők, az utánzástól megváltást várók valóban köztünk járnak.