Minden színész életében van olyan film, amit legszívesebben bezúzatnának, és most nem az alkalmi pornókról van szó, amiket ugye az "enni kellett, nem volt más választás csak a fellatio" jegyében forgattak a később A-listára kerülő sztárok és sztárnők, hanem azokról, amiket pénzért vállaltak, mint mondjuk Liam Neeson a Battleshipet vagy a Star Wars I-et.
Helen Hunt a Jövő kezdete című filmet akkor vállalta be, amikor Oscar-díjasként (Lesz ez még így se) tulajdonképpen arra bólinthatott volna rá, amire akar, de neki ez a szentimentális giccs kellett a Haley Joel Osmentte és Kevin Spacey-vel, amiben a kiskölyök nekilát jobbá tenni a világot.
Philip Seymour Hoffman a The Master, a Capote és kismillió értékes, valóban jó film nagyszerű szereplője a Derült égből Polly egyik szerepét, ha tudná, tuti letagadná - a Ben Stiller-vígjátékban csak kínosan vergődött, pedig tud vicces lenni (lásd Twister)
Amikor Tommy Lee Jones a Mindörökké Batmanben feltűnt, mint Two-Face, azaz Harvey Dent, legszívesebben sírtunk volna, de nem volt hozzá elég erőnk. Mindegy, mennyit kapott Jones Joel Schumachertől, nem érte meg a ripacskodás.
Ami klisé a Zsaruszívben nincs benne, az nem is klisé, Denzel Washington egy fekete ügyvédet alakít benne, akit megölnek, majd a szívét egy fehér, rasszista zsaru kapja meg. Denzel ráadásul szellemként tér vissza a gyökérhez, és közösen keresik a gyilkosát.
A hangja kellemes, ez ilyen bariton mindig bejön az embereknek, de a szöveg egyelőre nagyon lapos. Az meg milyen már, hogy nincs montázs, csak felsorolja a filmeket, és elenged egy Rihanna - Chris Brown poént.
Ami azt jelenti, hogy kénytelen kicsit visszafogni a Family Guy-ból ismert humorát, de azért Billy Crystal óta ő az első igazán vicces műsorvezető.
És vajon csapkodja a térdét a röhögéstől? Kurvázó-kokainozó kismackót akarok!
Szörnyű, amit csinálsz, Seth, mondja, és ez most már tényleg vicces.
Az amerikai sajtóban volt egy kis purparlé amiatt, hogy a Djangoban sok n-betűs szó volt, erre reagálva MacFarlane annyit mondott, hogy ő úgy tudja, a forgatókönyv egyik alapja Mel Gibson üzenetrögzítője volt.
Várható volt, hogy lesz valami ilyesmi: Seth MacFarlane felsorolja az összes olyan színésznőt, akinek láttuk már a mellét a vásznon. Jennifer Lawrence-t is említi, akinek még nem láttuk.
Hehe, ez az időutazós, Régen minden jobb volt-téma végre vicces!
MacFarlane férfikórussal éppen arról dalol, hogy melyik filmben kinek lehet látni a mellét. Bármelyik Family Guy-epizódban el tudom ezt képzelni.
Így a büdös életbe' nem tartják a menetrendet.
A sok csöcsös poén mellett azért arra is van ideje a műsorvezetőnek, hogy beszóljon az akadémiának, amiért nem jelölték Ben Afflecket a legjobb rendezőnek járó díjra az Argoért. Nehéz nem egyetérteni vel.
Ha így folytatják, reggel nyolckor is itt ülünk. Harry Potter point úgy néz ki, mint egy fejlődésben visszamaradt hatodikos.
Az akadémia 1950-ben bevédte magát az ellen hogy esetleg később lecsúszott színészek eladják a díjaikat. Minden díjazottnak alá kell írnia egy papírt, hogy ha el akarja adni a szobrot, először az akadémiának kell felajánlani, egydolláros vételáron. Ez nem jelenti azt, hogy az 1950 előtti Oscar-díjak nem bukkannak fel aukciókon. Spielberg például 1,1 millió dollárt költött arra, hogy Clark Gable és Bette Davis szobrait megvegye. Ami nagyjából olyan, mint Gorcsev Iván kártyán nyert Nobel-díja.
Sally Fieldnek udvarol MacFarlane és közben beszól egyet, hogy úgyis Hathaway nyeri a női legjobb mellékszereplő karegóriát, szóval inkább menjenek inni meg bulizni.
Pedig sajnos MacFarlane részben erre fűzte fel az estét.
Seth MacFarlane épp énekel és táncol:
Legjobb férfi mellékszereplő:
Alan Arkin (Az Argo-akció),
Robert De Niro (Napos oldal),
Philip Seymour Hoffman (The Master),
Tommy Lee Jones (Lincoln),
Christoph Waltz (Django elszabadul)
Megmondtuk.
És mivel leuramozza őket, nagy tapsot kap. Remeg a hangja, simán meghatódott, köszöni a többi szereplőnek, és majdnem elsírja magát.
Nagyon régóta nem láttunk ilyen őszinte köszönőbeszédet.
Jack napszemüvegben ül az első sorban, MERT MEGTEHETI BASZKI.
És berakni Christopher Waltzot mindegyikbe mellékszereplőnek, garantált az Oscar!
Tommy Lee Jonesnak és Philip Seymour Hoffmannak drukkoltam, de sejtettem, hogy Waltz kapja majd. Waltz vicces és hálás szerepet kapott remek dialógusokkal, Hoffmannak és Jonesnak szerintem jóval nehezebb dolga volt. Azért örülök ennek is, Waltz a hátán vitte el a Django elszabadult.
Legjobb animációs rövidfilm:
De vajon Tarantino is szerez egy újabbat a forgatókönyvért a Ponyvaregény mellé? A blaxploitation westernt ezen kívül legjobb operatőr, hangvágás és film kategóriákban is jelölték. Eddig 5/1 az aránya.
A nő nagyon vicces, de ezzel a hajjal úgy néz ki, mint szegény Elizabeth Taylor az utolsó utáni elvonó előtt.
Mert a Paperman nyert. Nem tudjuk mennyire számít meglepetésnek, a kategóriának megfelelően az első jelölése és győzelme a rendezőnek.
Legjobb animációs film: Merida, a bátor, Frankenweenie, ParaNorman, Kalózok! A kétballábas banda, Rontó Ralph
Szerintem Tim Burton szomorkás meséje, a Frankenweenie fog győzni, mert a Pixar Meridája nyomokban sem tartalmazza az Oscar-díjas Szörny Rt., Nemo, Fel, humorát, a Disney saját fejlesztésű Rontó Ralph-ja pedig a Pixar nélkül is szép lett, de a videojátékos téma még mindig túl geek ahhoz, hogy Oscart érdemeljen.
Hohó, emberek, jól állunk a fogadásban, és persze a nem hivatalos tippversenyben is, eddig kettőt már eltaláltunk, a harmadikra meg nem tippeltünk, mert nem értünk az animációs rövidfilmekhez (sem).
A Rontó Ralphnak szurkoltam, és azt tippeltem, hogy a Merida, a bátor fogja nyerni a díjat. Bejött, az animációs film érzésem szerint nagyrészt technikai díj, és a Merida ebben a tekintetben bizony erős volt. Másban nem, a Ralph sokkal szórakoztatóbb film.
Gyalázat, hogy egy olyan gyenge mese, mint a Brave ugyanolyan díjat kaphatott, mint a Némó és a Szörny Rt...