Ült torok boldogsága

Lassú kezű férfi nem méltó a halálhoz, magyarázta András, a böllér, miközben konyharuhába törölte késének véres pengéjét. Bár azt sem könnyű megérteni, folytatta a tanítást, hogy a gyors kéz áldás. Mert a halál mégiscsak halál. Ami élt, az nincsen többé. S ami élt, azt tisztelni kell holtában is. Különösen akkor, ha halálával jót cselekszik másokkal. Ahogyan ez a jószág teszi most a disznótoros sokadalommal.

A Múlt-kép blog a Nemzeti Fotótár szakmai együttműködésével valósul meg.

Mi meg, ábrándos szemű kamaszok nem tudtunk mit kezdeni a sült kolbász és hurka, a tejföllel locsolt toros káposzta ígértével. Meredten néztük a földön elterülő jószág haláltusáját. Kiömlő vérét az asszonyok lavórba fogták, és miközben csillogó szemmel dicsérték Andrást, kinek keze ezek szerint gyors, azt magyarázták, ez a disznó nem szendevett, jó dolga lesz odaát, a mennyek birodalmában. S mivel most nincs újhold, sem kedd vagy péntek, és különösen vasárnap, lám, a hiedelmek faluhelyen fontosak, az állat húsa friss marad, feldolgozva, felfüstölve sokáig tápláló.

A férfiak szalmával perzselték a disznó bőrét, majd súlyos testét lábánál fogva iksz alakú keresztfára húzták, és András azt mondta, ez a bőbeszédű nagykun ember, hogy most karajra bontja, mert ez az egyik ősi módja annak, hogy a disznót minden belső szervétől és zsigerétől megszabadítsa, húsát az állat izomzatának és vázrendszerének megfelelően lefejtse. Az iksz alakú faformára meg csak annyit felelt, hogy egykor Szent Andrást is ilyenen feszítették meg, de a szentnek, nálunk, magyaroknál csak annyi köze van a disznóvágáshoz, hogy faluhelyen rendre András napon, november végén kezdődik a disznótorok szezonja.

S miközben magyarázott, a disznót felesleges mozdulatok nélkül pakolta ki önmagából. Mutatta, hogy a beleire jó lesz vigyázni, mert az asszonyok abba töltik majd vissza, önmagába az állat ledarált, fűszerezett húsát, máját, vérét és zsírját. Azt csak később értettem meg, amikor az iskolában a nagyhatalmi politikákról tanultunk, hogy miért van abban nagy igazság, amit a Német Birodalom első kancellárja, Otto von Bismarck mondott, miszerint a törvény olyan, mint a kolbász, jobb ha az ember nincs ott, amikor készül.

A disznótoros hagyományát ma is sok helyen őrzik. Módszereiben talán némileg átalakult, fejlődik vagy halványodik ez is, mint minden ezen a világon. Egyvalami azonban aligha változik: bármit tegyen is az ember, pusztítson vagy teremtsen, a végén abból lakmározik, amit magának főzött. Teli hassal ül tort műve fölött, és arra gondol, legközelebb több bors kell, vagy kevesebb só is elegendő a boldogsághoz.

András böllér azon a disznóvágáson aligha volt boldog. Gyors kezében hiába volt virgonc a penge, tanításaiból szépen szólt bölcselet, a tekintete mégis olyan maradt, még az esti mulatságon is, mint a hajnalban leölt jószág szeme, amire ráfagyott a rémület.

Budapest, 1959. február 5. Disznóvágással készülnek az ismerkedési estre a XIV. kerület Torontál u. 54/c, d, e számú új háztömbjének nemrég beköltözött lakói.
Budapest, 1959. február 5. Disznóvágással készülnek az ismerkedési estre a XIV. kerület Torontál u. 54/c, d, e számú új háztömbjének nemrég beköltözött lakói.
Fotó: Bartal Ferenc / MTI Nemzeti Fotótár
Nemesnádudvar, 1959. november 20. Garu Sebestyén, a Hosszúhegyi Állami Gazdaság kombájnosa családjával a levágott disznót tisztítja a feldolgozáshoz, házuk udvarán.
Nemesnádudvar, 1959. november 20. Garu Sebestyén, a Hosszúhegyi Állami Gazdaság kombájnosa családjával a levágott disznót tisztítja a feldolgozáshoz, házuk udvarán.
Fotó: Bereth Ferenc / MTI Nemzeti Fotótár
Katymár, 1954. január 12. A disznóvágás során megtisztított sertésfej egy tálban vár feldolgozásra Muity Miksa 6 holdas egyéni gazdálkodó katymári portáján.
Katymár, 1954. január 12. A disznóvágás során megtisztított sertésfej egy tálban vár feldolgozásra Muity Miksa 6 holdas egyéni gazdálkodó katymári portáján.
Fotó: Gink Károly / MTI Nemzeti Fotótár
Magyarország, 1965. december 6. A levágott sertés feldolgozása a disznóvágáson. A felvétel készítésének helyszíne ismeretlen.
Magyarország, 1965. december 6. A levágott sertés feldolgozása a disznóvágáson. A felvétel készítésének helyszíne ismeretlen.
Fotó: Bajkor József / MTI Nemzeti Fotótár
Nagytarcsa, 1966. január 28. Szétbontják a levágott malacokat a perzselés és tisztítás után a nagytarcsai Rákóczi Termelőszövetkezet (Tsz) dolgozói a gazdaság téli disznóvágásán.
Nagytarcsa, 1966. január 28. Szétbontják a levágott malacokat a perzselés és tisztítás után a nagytarcsai Rákóczi Termelőszövetkezet (Tsz) dolgozói a gazdaság téli disznóvágásán.
Fotó: Kovács Gyula / MTI Nemzeti Fotótár
Győrszemere, 1959. december 10. K. Horváth István gazda a teknőbe készített húst és szalonnát készül feldolgozni disznóvágás után.
Győrszemere, 1959. december 10. K. Horváth István gazda a teknőbe készített húst és szalonnát készül feldolgozni disznóvágás után.
Fotó: Fehérváry Ferenc / MTI Nemzeti Fotótár
Nagyréde, 1985. február 24. Nagyrédén Balázs János termelőszövetkezeti dolgozó sertése a "télutó" áldozata lett. Mossák a töltenivalót.
Nagyréde, 1985. február 24. Nagyrédén Balázs János termelőszövetkezeti dolgozó sertése a "télutó" áldozata lett. Mossák a töltenivalót.
Fotó: H.Szabó Sándor / MTI Nemzeti Fotótár
Jászárokszállás, 1962. december 10. Parasztasszony felfújja a tisztított sertésbelet, mielőtt beletöltik a kolbászhúst, a disznóvágáson.
Jászárokszállás, 1962. december 10. Parasztasszony felfújja a tisztított sertésbelet, mielőtt beletöltik a kolbászhúst, a disznóvágáson.
Fotó: Bereth Ferenc / MTI Nemzeti Fotótár
Budapest, 1959. január 12. Méhész István és felesége a kolbászt töltik a Vérmező utca 8. szám alatti lakásuk konyhájában. Kormányrendelet lehetővé tette ugyanis, hogy a városokban és az ipari központokban dolgozó lakosok is vághassanak élősertést otthon. Méhész István és családja a napokban egy 190 kilós sertést vágtak le, s dolgoztak fel budapesti lakásukban.
Budapest, 1959. január 12. Méhész István és felesége a kolbászt töltik a Vérmező utca 8. szám alatti lakásuk konyhájában. Kormányrendelet lehetővé tette ugyanis, hogy a városokban és az ipari központokban dolgozó lakosok is vághassanak élősertést otthon. Méhész István és családja a napokban egy 190 kilós sertést vágtak le, s dolgoztak fel budapesti lakásukban.
Fotó: Bajkor József / MTI Nemzeti Fotótár
Érsekcsanád, 1964. december 10. Füstölőbe viszik a rúdra lógatott kolbászokat, melyeket a hajnalban levágott sertés húsából töltöttek Burány Ferencék házában.
Érsekcsanád, 1964. december 10. Füstölőbe viszik a rúdra lógatott kolbászokat, melyeket a hajnalban levágott sertés húsából töltöttek Burány Ferencék házában.
Fotó: Fehérváry Ferenc / MTI Nemzeti Fotótár
Nagytarcsa, 1966. január 28. Kóstolót visznek a gyerekek a tsz-dolgozóknak a nagytarcsai Rákóczi Termelőszövetkezet (Tsz) téli disznóvágása után.
Nagytarcsa, 1966. január 28. Kóstolót visznek a gyerekek a tsz-dolgozóknak a nagytarcsai Rákóczi Termelőszövetkezet (Tsz) téli disznóvágása után.
Fotó: Kovács Gyula / MTI Nemzeti Fotótár