Fülel, rámol, szilatol, zöcsköl

Íme, mire képes az ember, ha valami az életének részévé válik. Így már érteni fogják, miért muszáj leírni azt, hogyan határozza meg a Magyar Néprajzi Lexikon azt, kicsoda is a mészégető:

a termésállapotban kifejtett kalciumtartalmú kövek kiégetésével foglalkozó szakember, aki a mészégetéshez szükséges berendezésekről, anyagokról gondoskodik, majd a kész meszet értékesíti.

Ha ez a leírás nem volna elegendő, hiszen mégiscsak emberek kemény munkájáról van szó, akik éjjelüket és nappalaikat azzal töltötték, hogy meszet gyártsanak, tetemre hívjuk a kémiát. Merthogy a mészégetés folyamatának van képlete is. Mit képlete, képletei! Erről Ugod község a honlapján becsülettel meg is emlékezik, felhasználva Kecskés József tanulmányát (Az ugodi mészégetés. Veszprém megyei honismereti tanulmányok, Veszprém, 1976).

A Veszprém megyei településen ugyanis olyan erős a mészégetés hagyománya, hogy ott egyenesen mészgyár is épült. Ugodon évszázadokon át iparszerűen folyt a mészégetés, melyet így magyaráznak:

„A mészégetés alapanyaga a mészkő (kalcium-karbonát), mely apró kalcitkristályokból áll. Ez 900-1000 C°-on történő hevítés hatására szén-dioxidra és kalcium-oxidra esik szét:

CaCO₃   =>C O₂ + CaO

A szén-dioxid légnemű, távozik, és visszamarad a szilárd halmazállapotú kalcium-oxid, az égetett mész. Az égetés során 1 kg kőből kb. 0,5 kg mész lesz. Az égetett mész víz hozzáadásakor kalcium-hidroxiddá (oltott mész) alakul:

CaO + H₂O => Ca(OH)₂

Az oltott mész a levegő szén-dioxidját megköti, visszaalakul kalcium-karbonáttá, és közben víz szabadul fel:

Ca(OH)₂ + CO₂ => CaCO₃ + H₂O″

S most, hogy kiokosítunk magunkat (és bízzunk abban, hogy a diákoknak ez segítség a kémiaérettségin), ne gondoljuk azt, hogy ennyiben ki is merült a mészégetés bemutatása. Mert most keresztkérdések következnek, persze, ezt is szigorúan okulásul.

Mert most az oldalról megtanulhatjuk, tudjuk-e, mit is jelent például a…

• Digics: sűrített levegővel működő szerszám, amely a követ kisebb darabokra töri.
• Fülel a kemence: ha nem egyenletesen rakták a tüzet, akkor ezt csinálja a kemence.
• Musza: az előző égetések során összeégett föld, kő, mész.
• Rámolás: a bányafalon függőben maradt kövek lelökdösése a robbantás után.
• Sifra: égetésre nem való apró, agyaggal kevert kő.
• Stocoló: (Zöcskölő) kézi fúró. A német der Stoss = taszítás, lökés átvétele. A fúrás módjára utal.
• Sukk: mértékegység. Nyújtott hüvelykujjú ököl hossza a tenyéréltől a hüvelykujj végéig. Egyénenként változó. Ezt a mértékegységet használja Fekete István Hajnal Badányban című regényében.
• Szilatol: apró darabokra vág. Zöcskölés: fúrás a stocoló vagy zöcskölő fúróval.

Mindez, persze, töredéke annak, amit a mészégetés felmutatni képes, és tény, amióta a cementet feltalálták, az oltott mész mint kötőanyag eltűnt az építőiparból, azaz mégsem teljesen: vakolatok és habarcsok alapanyaga ma is, és vidéken járva nem ritka a fehérre meszelt fal látványa sem, amely azon túl, hogy a tisztaság érzetét kelti, fertőtlenítő hatása sem elenyésző, és a penész sem rajong a mészért.

A mezőgazdaságból sem tűnt el a mész, talajkezelésre használható, de a cukorgyárak mésszel tisztítják a cukorrépa, a cukornád levelét is.

S ha már ez az írás tanórásra sikeredett, álljon itt a mondás is, a

És ha már megidézzük ezt is, adjunk hozzá megfejtést is, hogy a meszes miért is megy – olyan gyorsan? A válasz többféle is: a friss meszet gyorsan a rendeltetési helyére kellett szállítani, nehogy tönkremenjen, például azért, mert elered az eső, vagy nehogy megkösse a vizet a levegőből; de az is igaz lehet, hogy a lovas fogatok azért hajtottak olyan gyorsan, hogy minél hamarabb fordulni tudjanak, vagyis a mészégetők még több pénzt keressenek.