Air Force One, az elnök égi irodája

A magyar mozinézők Wolfgang Petersen 1997-es thrillerjéből ismerhették meg közelebbről az amerikai elnök különgépét, az Air Force One-t. A sztori szerint terroristák térítik el a repülőt, fedélzetén James Marshall elnökkel. A túszul ejtett utasokért cserébe egy katonai diktátor, Radek tábornok szabadon bocsátását követelik. A Harrison Ford által alakított elnök kezében a döntés, hogy feláldozza nejét és lányát a világ megmentése érdekében, vagy emberek százezreit küldje a halálba. Nos, nem lőjük le a poént, mindenesetre a látványos akciók révén elkísérhetjük az elnököt a gép legrejtettebb zugaiba is, a konyhától egészen a csomagtérig.

Sokan azt gondolják, hogy az Air Force One az elnök különgépének a neve. Pedig nem. Az Air Force One az Amerikai Egyesült Államok Légierejének (USAF) kötelékében azon repülőgép hívójele, amelyen az Egyesült Államok elnöke éppen utazik.

Amúgy Franklin D. Roosevelt (1933–1945) volt az első elnök, aki hivatali ügyben egyáltalán repülőre szállt. Ahogy az ő nevéhez fűződik a legelső hivatalos transzatlanti repülőút is, amikor 1943-ban a marokkói Casablancába utazott egy konferenciára.

Az első lökhajtásos repülő Dwight D. Eisenhower elnöksége (1953–1961) alatt, 1959-től állt szolgálatba, mégpedig egy Boeing–707 Stratoliner. Ugyancsak a legendás tábornok volt az első elnök, aki helikopterre ült.

John F. Kennedy elnöksége (1961–1963) alatt modernizálódott a gép dizájnja: a Boeing–707-es gép törzse egy máig használatos kék-fehér színösszeállítást kapott, kétoldalt a United States of America felirattal és az elnöki pecséttel, míg a gép farokrészére amerikai zászló került.

A ma is szolgáló gépeket 1991 óta használják az elnökök. A VC–25A az amerikai légierő által üzemeltetett Boeing–747-200B utasszállító repülőgép átalakított változata, amelyből jelenleg kettő is az USA vezetőjének rendelkezésére áll a marylandi Andrews légitámaszponton.

Hogyan néz ki belülről egy VC–25A típusjelű repülőgép? Elég jól. Először is mindkét gép olyan elektromágneses sugárzás kibocsátására alkalmas, amely összezavarja az ellenséges radarokat, illetve képes elhárítani a feléje irányított hőkövető és radarvezérelt rakéták támadását.

Az óriás Boeing, amelyet a Fehér Házban „az elnök égi irodájának” is neveznek, csaknem négyszáz négyzetméter alapterületű, méghozzá három szinten. Az alsó fedélzeten a csomagok kapnak helyet, valamint a fedélzeti konyha. A fő utastér a második fedélzeten van.

Az orr-részt „Fehér Háznak” hívják, ahol az elnöki lakosztály is található, benne hálófülkével, két ággyá átalakítható kanapéval, egy zuhanyfülkével és egy vécével, tükörrel és két mosdóval, az elnök magánirodájával, ahonnan szükség esetén beszédet intézhet a néphez.

A felszereltséghez tartozik egy orvosi állomás műtőasztallal, egy konferencia- és étkezőterem, két főzőkonyha, amely egyszerre száz embert tud ellátni, valamint kijelölt területek is vannak még a sajtó, a vendégek, a biztonsági és a titkársági személyzet számára.

Ezzel együtt a két gép cseréjét régóta tervezik. Utódjaikat, a VC–25B típusjelű repülőgépeket polgári használatra gyártott Boeing–747-8 Intercontinental utasszállítókból alakítják át. Az elsőt 2027-ben, míg a másodikat 2028-ban tervezik forgalomba állítani.

Az viszont Joe Biden döntésével már eldőlt, hogy az új gépek festése hasonlítani fog a mostaniakéhoz, elvetve ezzel elődje, Donald Trump ötletét, aki az amerikai zászlóra hajazó piros-fehér-sötétkék dizájnt forszírozta.

Továbbá az is fix, hogy az új gépek érkeztével a VC–25A-kat kivonják a forgalomból, és múzeumokban helyezik el őket.