Közkinccsé kell tenni az igazi kuplerájokat

Rendőrségi vizsgálat indult március 8-án a pécsi Expo Center rendezvényközpont ügyében. A központot 2006-ban adták át, 2,5 milliárd forintos munkák után. A létesítmény alig alkalmas tervezett funkcióinak betöltésére, ambiciózus üzleti terve pedig - részben az Európai Kulturális Főváros projekt keretében kiépült helyi konkurencia miatt - tarthatatlan. Fenntartása, üzemeltetése veszteséges, pedig a város évi 400 millió forinttal törlesztheti tíz éven át költségeket.

Mindezt úgy, hogy a létesítményről a városi közgyűlés sosem döntött, pedig a költségeket végül teljes egészében Pécs állja. Páva Zsolt, a tavaly megválasztott fideszes polgármester a múlt héten, egy önkormányzati vizsgálóbizottsági jelentés elkészülte után fordult a rendőrséghez. Az alábbiakban a vizsgálat megállapításait összegezzük.

Az ötlet

"Közkinccsé kell tenni az egyetemisták mandulavirágos ünnepeit, a nyugdíjasok kutyasétáltató nyugalmát, a pécsi pincék, szőlők romantikus kopácsolását, a sör aranyló, sátras, társas életét, a pécsi könyv, film, színház, zene fesztiváljait, a fergeteges kólókat, az utcai menettáncokat, az utcabálokat, a papírszalvetta-börzét, a kukoricás repedt hangját, a zónakocsonyát kisfröccsel, a virágpiacot, az igazi kuplerájokat, a kocsmákat bádogpulttal, földpadlóval, amit vízzel kell locsolni... közakarat lehet a pécsi Expo sikerének titka." A szöveghű idézetet az Expo Center műszaki leírásából vettük, annak szemléltetésére, milyen ambíciók vezérelték a rendezvényközpont megújítását szorgalmazókat.

A vizsgálóbizottság jelentéséből nem derül ki egyértelműen, ki volt az ötletgazda, de az valószínűsíthető, hogy a döntést az építkezésről Toller László, Pécs egykori polgármestere saját hatáskörében, belső kabinetjével egyeztetve hozta meg. Az ötletről a városi MSZP-frakció sem döntött, a vizsgálóbizottság megállapításai szerint "csak a látványterveket látták", de "a polgármester úr személyéből eredően nem merült fel ellenállás".

Az Expo Centert a Megyeri telepen építették fel, ahol korábban több különálló bérlemény állt. Ezek bérleti jogát idő előtt kellett felmondani, ami a bizottság szerint önmagában többmilliós károkat okozott a városnak. Az eredeti elképzelés szerint az Expo Center egy egész évben használható, koncertek, kiállítások, konferenciák rendezésére is alkalmas létesítmény lett volna, amit részben uniós, kisebb részben magánbefektetői forrásokból valósítottak volna meg. Az első elképzelések még 200-300 millió forintos összköltséggel számoltak, ez a tervezés első fázisában 300-500 millióra módosult. Az egyébként elbukott uniós támogatási kérelem már 800 millió forintról szólt, végül a teljes egészében a város fedezetvállalásával felvett hitelből kivitelezett építkezés 2,5 milliárd forintot emésztett fel.

A rendezvénycsarnok ráadásul fenntarthatatlan, gazdaságos üzemeltetése lehetetlen. Az ambiciózus üzleti terv 2008-ra 800 milliós bevétellel számolt, igaz, ehhez évi 18 kiállítás és szakvásár, valamint több konferencia szervezését irányozta elő. Ez két okból is lehetetlen. Kapás Szabolcs, a központot működtető Pécsi Rendezvényszervező Kht. ügyvezetője 2006-2010-re középtávú stratégiai tervet készített, amelynek megállapításai szerint "a megvalósítási tervben és a megtérülési tervben részletezett megvalósítandó és a Kht. által megszervezendő  éves 18 kiállításét és szakvásárt a vásárok jelenlegi helyzetét figyelembe véve eltúlzottnak tartjuk". A konferenciákkal kapcsolatban megjegyzi, hogy 100-200 fős konferenciákra ugyan van igény, ám "kisebb helyszínekből számottevő konkurencia áll rendelkezésre a régióban, kedvezőbb adottságokkal".

Kapás úgy véli, az üzleti terv az üzemeltetési költségeket is jelentősen alábecsülte. Végső megállapításai szerint már egy 2000-es piacelemzés is kimutatta, hogy "a város konferencia és kiállítási potenciálja [...] nem tart el egy ilyen létesítményt [...] a beruházás eleve kudarcra volt ítélve". Arról nem is beszélve, hogy ha az üzleti terv reális is lett volna, a megvalósult létesítmény gyenge műszaki minősége és az épület egészét érintő tervezési hibák miatt alkalmatlan a tervezett rendezvények lebonyolítására.

Rendezvényközpont néven ugyanis végül egy fűtés nélküli, huzatos, sátortetős épülettel gazdagodott Pécs. A vizsgálóbizottság megállapításai szerint az sem feltétlenül biztos, hogy biztonságosan használható, de rossz akusztikája, fűtetlensége és szigeteletlensége miatt legfeljebb ifjúsági fesztiválok és vásárok rendezésére alkalmas korlátozottan. Alapvetően csak szélmentes, száraz, meleg napokon.

A tervezés

A vizsgálóbizottság megállapításai szerint az Expo Center ügyében gyakorlatilag négy ember, Toller László polgármester, Kelemen László, a megbízó Pécs Holding Városi Vagyonkezelő (PVV) Zrt. vezérigazgatója, Kukai Tibor, a Pécsi Tudományegyetem Műszaki Karának dékánhelyettese és Bachmann Zoltán felelős tervező döntött.

A beruházás előkészítéséről az első döntést 2002. április 18-án hozta a PVV igazgatótanácsa: ekkor szóltak a tervek 200-300 millió forintos beruházásról, amit a PVV saját forrásból fedezett volna. 2002. május 15-én a városi önkormányzat gazdasági, tulajdonosi és vállalkozási bizottsága elvi hozzájárulást adott az ügyhöz 300-500 millió forint költséggel. Ezen a bizottsági ülésen hangzott el először, hogy a rendezvényközpontot sátras szerkezettel valósítanák meg, mivel a megoldás "olcsó és látványos", rugalmasan variálható, "gazdaságosan üzemeltethető".

Kelemen László, a PVV vezérigazgatója itt már uniós források bevonásáról is beszélt. A bizottság határozati javaslatát Kukai András, a tervezőket képviselő Kukai Tibor testvére jegyezte. Kukai már ekkor tervezőként lépett fel, pedig még csak arról született döntés, hogy országos építészeti ötletpályázatot írnak ki 2002. október 10-ei döntési határidővel. Ugyanakkor a PVV 2002 októberében már szerződést kötött a PTE Műszaki Karával a tanulmányterv elkészítésére. 2002. október 9-én, a PVV felügyelőbizottságának ülésén Kelemen már 2,5 milliárd forintos beruházásról beszélt, és állította, hogy a terveket a városi önkormányzat illetékes bizottságai elfogadták.

Ez már azért is valószínűtlen, mert a PVV igazgatósága csaknem egy évvel később, 2003. szeptember 12-ei ülésén hozott határozatában szólította fel az ügyvezetést a megvalósíthatósági tanulmány készítésére. Ugyanezen az ülésen Toller László örömét fejezte ki, hogy elkészült a megvalósíthatósági tanulmány. Ugyanő azt állította, hogy "a közgyűlés döntött, amikor a Pécs Expo elképzelést támogatta". (A városi közgyűlés valójában sosem döntött az Expo-projektről. A későbbiek során is csak arról született közgyűlési határozat, hogy a város ingatlanfedezetet pakol a rendezvényközpont megvalósítására felvett hitelek mögé.)

Eddigre a PVV kht.-t hozott létre a projekt menedzselésére. A PPV igazgatóságának több tagja is kifogásolta, hogy a vagyonkezelő nem tulajdonos a létrehozott Pécsi Rendezvényszervezőben. Ez később az uniós pályázat elbírálásakor okozott problémát, a Phare-pályázatot ugyanis formai okokból utasították el. A pénzre ugyanis csak olyan szervezet pályázhatott volna, amelyben az önkormányzat többségi irányítást biztosító befolyással bír. A PVV vagy a PVV tulajdonában lévő kht. tehát sikerrel indulhatott volna a forrásokért. A vizsgálóbizottság megállapításai szerint a Kht. létrehozásának valószínűsíthető célja a közbeszerzési eljárások és a városi közgyűlés kontrolljának kikerülése lehetett.

A kivitelezés

A kontroll hiánya a kivitelezési szakaszt is jellemezte. Kukai Tibor, aki a PTE Műszaki Karának dékánhelyetteseként a tervezést koordinálta, a kivitelező kiválasztásában bírálóként vett részt. Kivitelezőként a PTE Műszaki Karának oktatói által működtetett Kipszer Ft Zrt.-t választották ki. A vizsgálóbizottság megállapítása szerint bár a PVV igazgatótanácsa ragaszkodott volna hozzá, hogy a kiviteli terveket a Pécsi Rendezvényszervező Kht. rendelje meg, a kivitelezővel kötött szerződés során ezt a feladatot már a kivitelezőre ruházták át. Ez a későbbiekben azt jelentette, hogy a megbízónak gyakorlatilag nem volt ellenőrzése az eredeti tervektől egyre jelentősebb mértékben eltérő kiviteli tervek felett.

A kivitelezés időszakában a tervezést a szintén a PTE 100%-os tulajdonában álló Politechnika Kft. végezte, amelynek nevében általában Kukai Tibor kommunikált a megbízóval - azaz Kukai tervezőként, kvázi megbízóként és kvázi kivitelezőként is szerepet vállalt. Később még egy funkciója lett, ő volt a hitelező bank megbízásából eljáró ellenőr is.

Kukai erről írásban úgy nyilatkozott, hogy tervezői tevékenységét "a megbízást megelőzően az MFB [a hitelező bank] tudomására hoztam, akik sem jogszabályi, sem a banki üzletszabályzati akadályát nem látták e tevékenységemnek".

Bár a tervezők, a kivitelezők és a kiviteli terveket készítők is a PTE Műszaki Karának oktatói voltak, a cégek között mintha nem lett volna kommunikáció. Ezt támasztja alá a PVV által felkért külsős műszaki szakértő, Rabb Péter véleménye is, aki szerint "alapvető probléma, hogy az épületnek statikai kivitelezési tervei nincsenek". A Pécsi Rendezvényszervezőt ez időben vezető Schmidt Károly Kukainak írt levele szerint "a sátorszerkezet kivitelezése jelenleg tervek, illetve nélkülözhetetlen részlettervek nélkül, helyszíni tervezői művezetéssel utólagos megvalósulási tervdokumentálással történik, így a műszaki ellenőrzés tervek hiányában építtetői részről lehetetlen".

Bár a sátorszerkezet az Expo Center központi eleme volt, a kivitelező nem az eredeti tervekben megnevezett sátorépítő céget bízta meg a munkálatokkal, hanem maga kivitelezte azt a menet közben módosított tervek alapján. Lecserélték a sátorponyva anyagát, megváltoztatták a tervek műszaki tartalmát, melyek során jelentősen romlottak az épület statikai és akusztikai tulajdonságai. A kivitelezés során Schmidt Károly egyik feljegyzése szerint "30%-kal kisebb szakítószilárdságú, 20%-kal vékonyabb, 20%-kal olcsóbb sátorbőr lett kiválasztva".

A sátorszerkezet már az összeszerelés közben elszakadt, végül az egészet újra kellett építeni egy új, külső vállalkozó, a sátorépítésben jártas Graboplan bevonásával. Ez a cég a műszaki átadás-átvétel során kemény kritikát fogalmazott meg, a Pécsi Rendezvényszervező Kht. új igazgatójának, Kapás Szabolcsnak címzett levelük szerint a tervpályázatra "kiadott tenderdokumentációk tudatosan jelentősen magasabb mennyiségi és minőségi anyagkiírást tartalmaztak, mint a ténylegesen beépített anyagmennyiség és anyagminőség, ezért a tervezőmérnöki kör érdekkörén kívül álló ajánlattevők csak jelentősen magasabb árszíntű ajánlatot tudtak tenni".

Kukai szerint ugyanakkor a sátorszerkezet ügye nem is fontos. 2005. április 4-én, a PVV igazgatósági ülésén tartott beszámolója szerint "[az] építkezés átlagos minősége jócskán elmarad ettől a sátortéma fontosságától. Ennél több megnyugtatást nem tudok adni. Nem jogos az aggodalom. Valós problémákról beszéljünk. Pl. a gyenge vasbeton szerkezet minőségéről, vagy a kitűzési malőrök miatti többletekről". A sátorszerkezetet ezután kellett teljes egészében visszabontani és újjáépíteni.

A vizsgálat

Az Expo Center ügyeinek feltárására létrehozott vizsgálóbizottság jelentésének megállapításai szerint nem állapítható meg "egyetlen személy vagy szervezet kizárólagos felelőssége", ugyanakkor "néhány felelősnek látszó személy esetében cselekedeteik önmagukban is elegendőek lehettek volna a beruházás kudarcához".

Megállapításaik szerint "szakmailag rosszul alapozták meg, készítették elő a beruházást, rosszul határozták meg a célokat, mérték fel a piaci lehetőségeket és a beruházói, üzemeltetői képességeket; rossz építészeti koncepciót fogalmaztak meg és fogadtak el; szakszerűtlen terveket készítettek; a beruházót ellehetetlenítő tender eljárásban választottak kivitelezőt, és kötöttek rossz kivitelezési szerződést".

"Az ezt követő bonyodalmak inkább csak színezték a történéseket" - áll az összegzésben. A legnagyobb felelősség a bizottság szerint a beruházóé, mert "nem ismerte fel, pontosabban nem vette komolyan és torz képet festett" a beruházás piaci megalapozottságáról. "Egy jól megtervezett és jól megépített létesítmény nullszaldós működtetésére talán reális esély lehetett volna" - fogalmaz az összegzés.

A felületes üzleti terven és saját vásárszervezői tapasztalatainak túlbecslésén túl a beruházó "kerülte a közpénzek felhasználása során amúgy előírt tervpályázati kötelezettségét", pedig a tervek elbírálásához hiányzott "a kellő szakértelem és a szakemberek". A megvalósíthatósági kalkulációkat nem igazították az eredetileg rosszul felmért, menet közben tízszeresére nőt beruházási költségekhez.

A tervezők felelősségét veti fel, hogy Kukai Tibor és a kivitelezési terveket készítő Bachmann Zoltán "elhitették a megbízóval, hogy csak a sátras változat jó megoldás, hogy jó hőszigetelő, hogy jó lesz az akusztikája, illetve vállalták a szerződésben, hogy az év minden napján használható, gazdaságos épületet terveznek. Mindennek az elkészült épület nem felel meg. Az épület a tervezői programnak sem felel meg."

Az a vizsgálóbizottság szerint a tervezők büntetőjogi felelősségét is felveti, hogy a munkát látszólag a PTE és annak vállalkozásai nevében vállalták fel, miközben az üzleti haszon "azon vállalkozásaikban keletkezett, melyeket a PTE nevében a munka elvégzésével megbíztak". A tervező felelőssége az is, hogy az "alapvetően hibás tervi koncepció és annak végigvitele önmagában is a beruházás bukásának oka lehetett volna, az egyéb hibák és hiányosságok megléte nélkül is".

A vizsgálat zárómegállapítása szerint az Expo Center ügyében már peres eljárás folyik a kivitelező Kipszer Ft Zrt. és a Pécsi Rendezvényszervező Kht. között, büntetőeljárás indult bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett, különösen nagy kárt okozó csalás miatt a Rendezvényszervező és a Kipszer több vezetője, köztük a Rendezvényszervező első igazgatója, Hoffbauer József, illetve a Kipszer vezérigazgatója és termelési vezérigazgató-helyettese, Végh Imre és Bocsor Tibor ellen.

Ezen felül a PVV vezetőjét belső vizsgálat lefolytatására, a tervezők elleni etikai és fegyelmi eljárás indítására, valamint kártérítési eljárás indítására köteleznék. A bizottság jelentésének február 22-ei elfogadása után egy héttel Páva Zsolt, Pécs polgármestere büntetőfeljelentést tett, a rendőrség pedig vizsgálatot indított.