Az utolsó napon megváltoztatták a Nemzeti Színház és a Művészetek Palotája közös darabja premierének helyszínét, aminek a Népszabadság szerint a színigazgató körül szerdán kirobbant botrány az oka. Pénteken a Művészetek Palotájában tartották volna a Závada Pál által írt Magyar ünnep című darab díszbemutatóját a Nemzeti Színház igazgatója, Alföldi Róbert rendezésében. A közös produkciót eredetileg a Müpa Fesztivál Színházában mutatták volna be, az intézmény azonban az MTI-hez csütörtökön eljuttatott egy közleményt, miszerint a Magyar ünnep premierjére technikai okok miatt a Nemzeti Színház Gobbi Hilda Színpadán kerül sor.
A Népszabadság információi szerint a Müpa vezetősége megijedt a darabtól, aminek bemutatóját két nappal előzött meg a Magyar Hírlap címlapon közölt cikke által kiváltott botrány. A Hírlap cikke arról szólt, hogy Alföldi Róbert bérbe adta a Román Kulturális Intézetnek a Nemzeti Színház nagytermét, hogy a románok nemzeti ünnepén ott ünnepeljék Erdély elcsatolását, azaz Nagy-Románia megalakulását. A sajtóvisszhang és néhány párt reagálása után Alföldi úgy döntött, mégsem adja bérbe az épületet.
A Nemzeti Színház főigazgatója az MTI-nek korábban azt nyilatkozta, egyelőre nem látható, hogy az előadás sorsát miben fogja befolyásolni a román nemzeti ünnep alkalmából tervezett ünnep polémiája, de azt vélhetően össze fogják kötni a bemutatóval. Azt állította, a darabot természetesen nem a román nemzeti ünnephez időzítették.
Závada Pál Magyar ünnep című színműve a második bécsi döntés, majd a revíziót követő hét év magyar történelmének fájdalmait dolgozza fel. A Magyar ünnep a Nemzeti Színház Tízparancsolat-pályázatára született, amin Závada Pál a harmadik parancsolatot - "Az Úr napját szenteld meg!" - választotta.
A Magyar ünnep a második bécsi döntést követő erdélyi bevonulás idején kezdődik. Egy sváb, zsidó és félzsidó magyarokból álló társaság sorsát követi nyomon hét esztendőn keresztül. "Nem is tudom, hogy volt-e a magyar történelemnek ennyire bonyolult hét éve, ami kezdődik a második bécsi döntéssel, folytatódik a harmadik zsidótörvénnyel, közben az eufóriával, majd a holokauszttal, a második világháborúval, a felszabadulással, és végződik az ismerjük, hogy sikerült új társadalmi és világrenddel" - beszélt a korszakról a rendező.
1940 és 1947 közötti magyar történelmet a darab szövegébe beépülő rengeteg eredeti dokumentum - újságcikkek, szónoklatok, törvényrészletek - is segítenek megeleveníteni.
A Závada-színmű szerepeit Nagy Mari, Söptei Andrea, Znamenák István, Földi Ádám, Szatory Dávid, Szabó Kimmel Tamás, Gáspár Kata és Mátyássy Bence játsszák; a munkaszolgálatos divatáruboltos alakjának maga a szerző kölcsönzi a hangját. Közreműködik a Bagázs éneklő vegyeskar és az Óbudai Danubia Zenekar kamaraegyüttese, Silló István vezényletével. Az előadás díszletét Menczel Róbert, a jelmezt Füzér Anni tervezte.
Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEM
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
