Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Pol cikkek
Remekül kihasználta az ÁPV Zrt. által felkínált nagylelkű ajánlatot néhány privatizáció előtt álló filmstúdió. A privatizációs szervezet még 2004-ben kifizetett a Hunnia, az Objektív, a Budapest, és a Pannónia Filmstúdióknak 903 millió forintot a náluk készült, állami pénzből finanszírozott alkotások jogaiért. Az ÁPV további 80 milliót használt fel arra, hogy az egész ügylet lebonyolításához visszahozza a végelszámolásból a szintén állami Dialóg Stúdiót, ami első lépcsőben elosztotta a pénzt, és megvette a többiektől a filmeket.
Így öt évtized több mint kétezer alkotását gyűjtötték össze, hogy aztán a filmtörvény magasztos céljai szerint a filmvagyon a Nemzeti Filmarchívumhoz kerülhessen. Erre a második lépcsőre azonban két évet adott az ÁPV úgy, hogy a már megvásárolt forgalmazási jogok is "ideiglenesen" a stúdióknál maradtak. Az elmúlt időszakban pedig a régi magyar filmek tízezres példányszámú ezerforintos, maximum kétezer forintos, szakszerű elnevezéssel olcsó dvd-s kiadásai árasztották el a piacot. Aki akarta, plázákban, benzinkutaknál már rég beszerezhette magának a filmtermés színe-javát, a méregdrágán előre kifizetett jogokat pedig hamarosan tényleg átadják az archívumnak.
Ingyen törvénybe ütköző
Talpuk alatt fütyül a szél a Fantasy Film kiadásában
A közel egymilliárdos vásárlási összeg nagyságát állítólag egy előzetes felmérésre alapozva határozta meg az ÁPV Zrt., de a számításokat eddig nem látta senki. A 2004 karácsonyán tető alá hozott konstrukcióról nem született nyilvános és érthető magyarázat. Azt, hogy az államnak miért kellett egyáltalán fizetnie az egyébként állami tulajdont képező filmjogokért, a privatizációs szervezet vezérigazgatója, Vági Márton azzal indokolta, hogy a privatizációs törvény az "eszközátadást" ingyen nem engedi. Azt azonban meg sem próbálták magyarázni, hogy az ÁPV miért fizetett előre és azonnal százmilliókat, miközben azok a stúdiók, amelyek törvényi kötelezettségeik miatt lényegében ingyen is kénytelenek lettek volna átadni filmjeiket a Nemzeti Filmarchívumnak kétéves haladékot kaptak azok teljesítésére.
Szétfolyt a technikai milliárd
2005 áprilisában a parlament kulturális bizottsága előtt Vági azt állította, hogy vásárlásra fordított pénzt - kivéve nyilván a tetszhalálból visszahozott Dialóg Filmstúdió Kft. revitalizálására használt 80 milliót - csak technikai jelleggel tette az üzletbe, és a jogátadás lezárulta után a büdzsé visszakapja a milliókat. Az Index birtokában lévő cégadatok mindenesetre ezt nem támasztják alá. A Dialóg ugyan még az ÁPV-vel kötött szerződés szerint külön számlán kezelte az összeget, a többi cég azonban simán elszámolta bevételei között a jogdíjakat. A Dialóg 2005-ös üzleti jelentéséből kiderül, hogy az öt cég gyorsan, egy fél év alatt leszerződte és elosztotta egymás között a pénzt, ami azért is érdekes, mert a Filmarchívummal kötendő végleges szerződés az Index információi szerint az ügy bonyolultságára való hivatkozással csúszott már többször is.
Majd jön a válasz
A százmilliók sorsáról nem nagyon akarnak nyilatkozni az érintettek, eddig még az egymás közötti elosztás arányai sem kerültek nyilvánosságra. A cégek mérlege szerint a legnagyobb falatot a Pannónia Kft. kapta. Az animációs filmek jogai után a Jankovics Marcell cégvezető által aláírt éves beszámoló szerint 342,5 millió forint folyt be az amúgy 100 milliós veszteséggel küzdő, így a megszüntetés határára csúszott stúdiónak. Kérdésünket, hogy mi történt a filmjogokra kapott pénzzel, Jankovics Marcell egyáltalán nem értette: "Ez mikor történt? Miért kaptunk volna a Dialógtól pénzt? És ennyit? Erről én nem tudok semmit. Keresse a kollegámat. Ha van valamifajta valószínűsége ennek, ő tudja." Természetesen ő sem tudta.
Egy másik érintett vállalkozás, a Hunnia Filmstúdió Kft. vezetője, Sándor Pál viszont csak személyesen lett volna hajlandó válaszolni a jogdíjakat érintő kérdésekre. (A cégiratokból nem derül ki egyértelműen, mennyi volt a Hunnia részesedése a 903 millióból.)
A Hattyúdal a Fantasy Film kiadásában
- Sok olcsó dvd-jük megjelent, a Fantasy Film kiadásában, és...
- Na, nem gondolja, hogy erről telefonon beszélünk?
- De.
- Nem, ez úgy szokás, hogy leülünk egy asztalhoz diktafonnal. Aztán maga átküldi nekem a cikket, és én kijavítom.
- De ez csak egy gyors cikk lenne. Ilyenkor telefonon szoktunk...
- Akkor is.
- És mailben?
- Azt viszont lehet, küldje mailben.
- Csak olyan egyszerű kérdéseim lennének, mint hogy a Dialógtól mennyi pénzt kapott a Hunnia a filmjogokra?
- Na, éppen ez az. Ehhez meg kell néznem a kérdéseket, utánanézni, meggondolni a választ. Küldje mailben. Most a szemlén lesz egy saját filmem is, a Noé bárkája, így a szemle után tudok csak ezzel foglalkozni. Majd utána küldöm a választ.
A tranzakció lezárásáról az ÁPV Zrt.-nél is érdeklődtünk, de Oravecz Péter kommunikációs igazgatótól is több napon át hiába vártunk választ.
Átszakították a gátat
A már említett Hunnia Filmstúdió a felvett pénz és a megmaradt forgalmazási jog birtokában valóban nem fogta vissza magát. Tavaly ősszel gyorsított ütemben dobta piacra jól eladható mozijait. A karácsonyra felpörgő dvd-üzlet kínálatában Magyar filmek gyűjteménye címmel már ott volt a Tizedes meg a többiektől kezdve az Eldorádón át az Idő vanig harminc film, a legjelentősebb magyar sikerek közül.
A dvd-kínálat szélesedése miatt lelkesedő Népszabadság novemberben egyenesen gátszakadás jelentőségűnek minősítette a hunniás filmek tömeges megjelenését. A lap megszólaltatta a "kulturális értékközvetítésben" a Hunnia partneréül szegődött dvd-kiadó, a Fantasy Film vezetőjét, Kárpáti Gábort, aki azt mondta, hogy filmenként 10-30 ezer példány kiadását tervezik, mert csak így éri meg a cégnek. (A Népszabadság-cikk a Fantasy Film honlapján referencianyagként is szerepel.)
A Hunnia-filmek gyors piacra kerülésének sokan azonban nem örültek ennyire. Az egyik kiadott rendező, Szomjas György például kifejezetten rossz néven vette, hogy Sándor Pálék annyira siettek 1976-os alkotása, a Talpuk alatt fütyül a szél kiadási munkálataival, hogy ígéreteik ellenére a rendező közreműködése nélkül gyártották le a dvd-ket, és arról is csak kerülő úton értesült, hogy filmje már a boltokban van. Szomjas annyira felháborodott az ügyön, hogy a filmesek belső email-hírlevelében két Sándor Pálnak címzett levelét is leközöltette. Ebben a rendező azt a kérdés is felveti, vajon miért volt olyan sürgős a kiadás.
"Ezen az úton is eljutok a gondolathoz, miszerint itt lenne az ideje, hogy végre megvalósuljon a filmtörvény betűje, a filmjogok a Filmarchívumhoz kerüljenek, és a stúdióvállalatok elveszítsék letűnt időkben szerzett előjogaikat, amelyekkel láthatóan visszaélnek." "Eljárásotokat a jogi helyzettől (ami úgy tudom, nem egyértelmű) függetlenül felháborítónak tartom" - tudatta véleményét a szakmával január elején Szomjas György.
Két félidő a pokolban
A Hunnia mellett a Pannónia is kihasználta az archiválás előtti átmenetet, és az Inter Pannónia nevű, forgalmazásra szakosodott vállalkozásán keresztül adta ki az elmúlt évtizedek animációs termését. 2005-ben piacra került a régi rajzfilmsorozatok mellett több Jankovics-mű is. A János Vitéz és a Fehérlófia még a nemzetközi forgalomba is bekerült. De az osztozkodás után a Dialóg is kiadott több filmet. Az Egészséges erotika, a Pál utcai fiúk és a Te rongyos élet kiadásából, valamint a Senkiföldje tévés sugárzásából az akkor még kevéssé pörgő piacon 3,2 millió forintos bevételt könyvelhetett el az ÁPV által felélesztett stúdió.
Minden rendben zajlik
Gyürey Vera, a Nemzeti Filmarchívum igazgatója a már említett 2005-ös parlamenti bizottsági meghallgatáson elfogadhatatlannak nevezte az ÁPV Zrt. által kitalált jogvásárlási konstrukciót, ami a gyors rendezés helyett gyakorlatilag két évvel meghosszabbította a stúdiók forgalmazási jogát. Gyürey, akinek igazgatói szerződésének meghoszabbítása szolgáltatta az idei filmszelme előtti hetek első botrányát, akkor, 2005-ben a szakma képviselői és a politikusok előtt hüledezett azon, hogy miért kell még mindehhez egymilliárd forint is.
Gyürey az elmúlt időszakban viszont sokáig nem volt hajlandó nyilatkozni a témáról, de az Indexnek adott rövid válaszából az tűnik ki, hogy most már elégedett a helyzettel: "Eddig nem csúszott semmilyen határidő a filmjogátadással, minden rendben zajlik a dvd-k kiadásától a pályázatkiírásáig az ÁPV, a kincstár, a filmintézet és a stúdiók egyetértésében. Most a vagyonátadás történik. 2007 őszén kerül sor a pályázat kiírására: a filmjogok- és a vagyonátadás után. Mindannyian arra várunk, hogy a pályázat döntse el, hogy kihez kerülhessenek a filmjogok."
"A NetPiac készletének (2700 féle kiadvány) jóval több mint fele ezer forint alatti dvd - tájékoztatta az Indexet Kiss Ervin Egon, a Netpiac referense. - A teljes elérhető kínálatból mindössze 1200 címet tesz ki a nem akciós kínálat, az összes többi megjelenés akciós, azaz az ezer forint feletti kategóriában lévő dvd-k közül is azok, amelyek raktáron vannak, nem teljes árúak, hanem valamely más kiadói akcióban (bomba ár, legendák klubja satöbbi) szerepelnek. A fogyásból darabszám szerint nézve jóval nagyobb arányt képvisel az ezer forint alatti kategória, mint érték szerint nézve. Amit bátran kijelenthetünk és nyilvános adat az online dvd-eladásról, hogy a 2002-es bruttó 5 000 Ft felett dvd-átlagár helyett ma bruttó 1800 Ft körül tartunk. (2004-ben 3 000 forint, 2005-ben 2150 forint, 2006-ban 1700-1800 forint, de ez utóbbi adat még nem végleges.)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
