Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!Az utolsó pillanatig titkos, hogy ki nyerte a kormányzati negyedre kiírt építészeti pályázatot, jelentette be a projekt kormánybiztosa, Görözdi György pénteken. A titokzatoskodásnak súlya van, mert az érdeklődés valóban nagy. A nemzetközi szinten is jegyzett, sztárépítészek bírálata mellett lebonyolított pályázat nyertese lehet ugyanis az, akinek terve gyökeresen formálja át Budapest képét.
A pályázóknak a Nyugati pályaudvar mögötti, óriási, 30 hektáros területre kellett egy egész kormányzati negyedet álmodniuk. A feladat grandiózus, hiszen nem csak épületek tervezéséről volt szó, hanem városépítészeti léptékű munkáról. Az összesen kétszáz, kisebb-nagyobb épületből álló komplexumnak csak egyik feladata, hogy szállást adjon a kormányhivataloknak. A beruházástól a kormány azt is elvárja, hogy összekösse a vasúttal jelenleg még kettészelt várost.
A terveket három, nemzetközi szinten is jegyzett építész bírálta. A World Trade Center helyén épülő komplexumot tervező (majd onnan egyre inkább kiszorított) Daniel Libeskind, a volt berlini főépítész, Hans Stimmann, és Barcelona főépítésze, Josep A. Acebillo Marin részvételével felálló zsűri heves vitákat folytatott a tervekről, hangzott el a sajtótájékoztatón.
Az építészek meglátásait pénteken délután összesítették, majd egyeztetik a szakvéleményekkel, hogy végül megkapják, melyik terv a nyertes. A pályamunkák készítőinek neve azonban a bírálók számára sem ismert. A terveket csak sorszámokkal különböztetik meg egymástól, és a borítékot, amely a sorszámokhoz tartozó irodák neveit tartalmazza, az utolsó pillanatban nyitják majd ki. A zsűri számára is csak a bejelentés előtt, csütörtökön délután derül ki, melyik irodát hozták ki nyertesnek.
"Budapest nagyon érdekes város, öröm volt itt dolgozni, érdekes volt a feladat, és nagyon jók a tervek". A túlmozgásos Elton Johnra emlékeztető építész, Daniel Libeskind különösen lelkesnek tűnt, de végül nem árulta el, mi ragadta meg a fővárosunkban annyira. Kiderült viszont, hogy szerinte Budapest gyönyörű város.
Mélyebbre ment Barcelona főépítésze, Josep Acebillo Marin, aki viszont ruházatában nem tudta hozni a talpig feketébe öltözött Libeskind high society-kisugárzását.
"Manapság minden európai város ugyanazokra a kérdésekre keresi a választ. A globalizáció, az ipari termelés végének és az EU-ba tömörülés problémáira kell megoldást találniuk. Míg azonban a kérdések hasonlók, a válaszok mindenütt különbözőek" - monda Marin, aki meglepő módon építkezési kisvállalkozónak öltözött.
A szürke rongyzakójához kék munkásnadrágot és bebújós Tesco-cipőt húzó főépítész jónak ítélte meg a kormányzati negyed helyét. "Azzal, hogy Budapest a központjában építi meg a kormányzati negyedet, az egész belváros minősége javul. A projekt hasonlít a város mai arcának kialakítására, hiszen a tizenkilencedik században is bátran formálták újra a főváros központját."
Marin megjegyzése abból a szempontból érdekes, hogy sokan éppen a helyszínválasztása miatt támadták a projektet, állítva: az amúgy is zsúfolt belvárosnak nincs szüksége további közlekedési terhelést indukáló beruházásra.
A spanyol építész egyébként elégedett volt a tervek minőségével. Meglepődve tapasztalta, hogy milyen sok realisztikus, pragmatikus ötlettel találkozott, elszállt víziók helyett.
"Bátor döntés, hogy a kormányzati negyedet nem a parlament vagy egy autópálya mellé tervezték, hanem a vasúthoz, ami azt üzeni, hogy oda is tartozik" - tett meglepő kijelentést Berlin egykori főépítésze, Hans Stimmann. Elképzelni sem tudtuk, mit jelenthet, hogy a minisztériumok a vasúttal közösködnek: a hivatalnokok péntek délután könnyedén elhúzhatnak víkendezni? Aki nem válik be miniszternek, rögtön áthelyezhető krampácsolónak? A kormányzati negyedben sosem lesz szénszünet?
Stimmann azonban nem részletezte a fentieket, megjegyezte viszont, hogy a Nyugati közelsége problémát is jelentett. Ugyanis figyelembe kellett venniük, hogy az új tömbök hogyan illeszkednek majd a pályaudvar impozáns épületéhez.
Stimman szerint a fő szempontjuk mégis az volt, hogy a negyed "az építészet nyelvén fejezze ki, mit jelent a demokrácia."
"Demokratikus építészet ugyan nem létezik, de az épületeknek mégis különbözniük kell egy irodaépülettől vagy plázától. Az a feladatuk, hogy arcot adjanak az államnak."
"Mit gondol Budapestről, ha arra kérjük, kritikus véleményt fogalmazzon meg?" - kaptuk el Daniel Libeskindet a sajtótájékoztató után. A New Yorktól Szingapúrig terjedő zónában dolgozó építészből azonban nehéz volt karcos véleményt kicsikarni.
"Budapest erős történelmi hagyományokkal rendelkező város. Az építész feladata itt az lehet, hogy a régi struktúrába új, huszonegyedik századi épületeket illesszen."
"A huszonegyedik századi építészet környezettudatos, korszerű anyagokat és megoldásokat használ" - foglalta össze a korszerű építészet ismérveit a folyamatosan vigyorgó Libeskind. A kormányzati negyed számára kijelölt területet egyébként ő maga is nagy kihívásnak tartotta. Véleménye szerint azonban éppen az motiválta a pályázókat, hogy egy ilyen bonyolult szituációba, a városba ékelt, ipari jellegű területre kellett jót tervezniük.
Libeskind aktuális munkáiról végezetül annyit mondott, hogy bár rengeteg projektje van, jelenleg egy szokatlan terv tartja lázban. Ahogy már néhány éve is tette, ismét zongorát tervez egy német hangszergyártó cég számára.
Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEM
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
