Etelka, Aletta
1 °C
5 °C

A fák nem a tetőre valók

2007.06.17. 12:37
A Nyugati pályaudvar mögötti területen 2009-ig közel 200 épületből álló kormánynegyednek kell megvalósulnia. A megaprojektre kiírt pályázat egyik bírálóját, Berlin egykori főépítészét, Hans Stimmannt kísértük el első útjára a lepukkant, vasúti területen. A főépítész nyakig merül a hazai viszonyok közé.

"Ez bonyolultabb munka lesz, mint a berlini" - mondta a leendő kormányzati negyed területén állva Berlin volt főépítésze, ahogy végignézett az olajos sínekkel és lepattant vasúti épületekkel borított területen. Hans Stimmann szavainak súlya volt, amit onnan is tudni lehetett, hogy a joviális, ősz hajú úr olyan rezzenéstelen arccal gázolt a Nyugati pályaudvar mögötti vidéken, mint Albert Schweitzer az elefántfűben.

A Nagy Fehér Varázsló fejében van a demokrácia

Stimman lélekjelenléte valószínűleg szakmai múltjából eredeztethető. Mivel 1991-től 2007 februárjáig volt Berlin főépítésze, nemcsak a város újraegyesítését vezényelte le, de az ő nevéhez fűződik a szakmai és civil vonalon egyaránt elismert kormányzati negyed is.

Hans Stimmann bemutatta a berlini terveket
Hans Stimmann bemutatta a berlini terveket

"Ez itt sokkal kötöttebb feladat - magyarázta a nehézségeket. - Berlinben nagy, szabad terület állt a rendelkezésünkre. Itt viszont nemcsak egy új városrészt kell kialakítani, de be is kell illeszteni a sűrű, városi szövetbe".

A négy hónapja leköszönt berlini főépítész egyébként nem csak azért jött Budapestre, hogy tanácsaival segítse a pattogós menetrendű kormányzati negyed-projekt lebonyolítását. Stimman tagja annak a bírálóbizottságnak is, amely a beküldött pályamunkák közül kiválasztja azt, amelyik végül megépül a 30 hektáros területen.

Nagy viták voltak a berlini kormányzati negyed építésének kapcsán, mutatott rá arra, hogy a sikeres projektet élénk, és gyakran átpolitizált vita előzte meg.

"Egyesek laza, transzparens terveket szerettek volna, mondván, ez az, ami tükrözi a demokrácia lényegét. Én viszont azt mondom, a demokrácia a fejekben van" - mondta a magát szociáldemokrata építészként definiáló Stimmann.

A berlini és a magyar célterület mindenesetre adottságaiban is sokban egyezik. A kormányzati negyed kialakítása Németországban is együtt járt a vasút rendezésével. Ami ott a Hauptbahnhof lélegzetállító épületében csúcsosodott ki. A berlini főpályaudvarról nemcsak azt kell tudni, hogy építészeti csúcsteljesítményként tartják számon, hanem azt is, hogy megvalósítását botrányok és késedelmes megnyitás színesítette.

A nagy lehetőség

Az építész első benyomásai helyesnek tűntek annak az előadásnak a fényében, amit a terület bejárása előtt tartott a résztvevőknek Fonyódi Mariann, a Műszaki Egyetem urbanisztikai tanszékének munkatársa.

Az egykor perifériális elhelyezkedésű telekre épített Nyugati pályaudvar a város növekedésével az egyik legértékesebb része lett a városnak. Éppen ebből adódnak a nehézségek is, vázolta a helyzetet Fonyódi.

Szeme sem rebbent a helyszínen
Szeme sem rebbent a helyszínen

A vasúti terület ugyanis kettészeli a körülötte időközben elburjánzó várost. Így a területfejlesztésnek nem csak arra kell irányulnia, hogy a sínek helyén tetszetős és praktikus épületeket hozzanak létre. A beruházásnak valami módon meg kell teremtenie a sínekkel elzárt városrészek kapcsolatát is.

Mivel a környék szűkölködik zöld területekben, célszerűnek látszik a parkosítás is, mégpedig úgy, hogy javuljon a környék átszellőzése. A munkálatoknak pedig ki kell terjedniük a vasút által szennyezett talaj cseréjére is.

"A jó revitalizációs tervvel nemcsak a környék, de egész Budapest is nyerne" - mondta Fonyódi, amiben az is benne volt: ha elpuskázzuk, akkor a főváros ismét eljátszik egy különleges lehetőséget.

Fonyódi szerint figyelembe kell venni, hogy a beruházás ne fokozza a környék amúgy is kritikus forgalmi terhelését. A hosszú távú megoldás a szakember szerint egyébként a vasút visszaszorítása lenne külső területekre, úgy hogy a Nyugatiba (és a Keletibe és a Délibe is) csak néhány szerelvény fusson. Vagy, ahogy más nyugati nagyvárosokban, teljesen tűnjön el a vasúti forgalom a belvárosból.

A Budapesthez hasonló méretű városokban inkább az a tendencia, hogy az egykori fejpáraudvarokat nem kiszorítják, hanem összekötik egymással, rendszerint a föld alatt. Így a vasútüzem valóban kevesebb helyet vesz el a belváros szövetéből, hiszen a vonatok áthaladhatnak a belső területeken, ott nem kell őket tárolni, visszafordítani, mosni, karbantartani. Másrészt ezzel egy korszerű, elővárosokból a centrumon keresztül a túlsó elővárosokba haladó regionális gyorsvaúti közlekedési eszköz jön létre, amely átszállásmentes megoldást nyújt sok ingázónak, így képes alternatívát jelenteni a gépkocsiáradattal szemben. Brüsszel, Varsó, Lisszabon vagy maga Berlin példa erre. A Pestnél nagyobb városokban is élnek ezzel a lehetőséggel (Párizs, London, Tokio), legfeljebb az a különbség, hogy a tucatnyi régi fejpályaudvar egy része meg is marad annak. Budapesten is léteznek kósza elgondolások a Kelenföldi pályaudvar illetve a Déli összekötésére föld alatt a Keletivel vagy a Nyugatival, ám sem a MÁV, sem a főváros nem siet ezek realizálásával. - a szerk.

Winnetou nem akar fát a tetőn

Stimmann egyébként nem kalandtúrán járt Budapesten, hanem azért, hogy megismerhesse a célterületet a zsűrizés előtt. Az első látogatás, úgy tűnt, bevezette az építészt a magyar viszonyok közé.

A kísérő delegáció csak hosszas kérdezősködés után tudta megmondani a célterület nagyságát (30 hektár). Noha a bevezető előadások arról szóltak, hogy a kerületekkel együttműködve valósítják meg a projektet, az önkormányzatokat senki nem képviselte. Stimmann nem kapott választ a korábban a civilek szerepét hangsúlyozó illetékesektől arra sem, milyen fórumokon vonják be a lakosságot a tervezésbe. És nem derült ki, hogy a környéken élők mit gondolnak a beruházásról.

Kérdésünkre, hogy milyen víziója van az itt épülő kormányzati negyedről, Stimmann egyelőre egyetlen dolgot tudott mondani. Nem támogatja azt a tervet, hogy az épületek tetején alakítsanak ki parkokat. "A fák a földre valók" - mondta olyan tömören, mint Karl May egyik indiánja.

A végleges elképzelések kialakítására mindenesetre egy hónapja maradt a zsűritagnak. A pályázatokat ugyanis július 11-én kell leadni, a zsűri pedig már augusztus 5-én eredményt hirdet. A sietség oka, hogy a kormányhatározat 2009. május 31-ét jelölte meg az átadás időpontjának.

Eddig 34 iroda adott le pályázatot. A magyarok mellett olasz, francia, japán, spanyol és német pályázók jelentkeztek. A kiírás érthető okokból mozgatta meg az építészeket, hiszen nem csak közel kétszáz épületet kell megtervezni. A munka része a terület urbanisztikai problémáinak megoldása is.