Vilmos
10 °C
22 °C

Feudalizmus a Ludwig Múzeumban

2007.02.27. 15:30
Bár a hazai művészettörténészek ugrásra készen várták, hogy kiírják a Ludwig Múzeum igazgatói pályázatát, végül nem kezdődhetett el a vetélkedés. A minisztérium ugyanis csöndben meghosszabbította a most 66 éves Néray Katalin szerződését. Azt kutatva, miért védi a kulturális minisztérium az igazgatói posztot, kiderült, hogy a múzeumban a legjobb értelemben vett feudális viszonyok uralkodnak: az igazgatónő trónörököst keres, a minisztérium pedig megérzéseivel kutat a jövőben.

Nehezen átlátható minisztériumi háttéralkunak köszönhetően szerződésének lejárta után is hivatalában maradt az egyik legjelentősebb hazai kortárs művészeti múzeum igazgatónője. Néray Katalin szerződése még a múlt év végén járt le, ám új pályázatot nem írt ki a kulturális minisztérium. Hogy miért, azt sem a tágabb szakma, sem a Ludwig Múzeum stábja nem tudta, az ügyben nem adott ki hivatalos tájékoztatást a múzeum vagy a minisztérium. Kiállítás-megnyitókon, romkocsmákban és kávézókban viszont úgy hallottuk, fiatal, ambiciózus művészettörténészek várják, hogy pályázhassanak a posztra.


Ludwig Múzeum a Múzeumok Éjszakáján

Fontos hely

Nem csak a szűk szakmát érdeklő kérdésről van szó. A nemzetközi porondon is jól csengő névvel rendelkező Ludwig Múzeum ugyanis a Műcsarnok mellett az egyik legfontosabb kortárs képzőművészeti múzeum Magyarországon. Gyűjteményének alapját a neves műgyűjtő házaspár, Irene és Peter Ludwig rakták le, nevükhöz fűződik például a világhírű kölni Ludwig Múzeum alapítása is. A budapesti Ludwig a hazai művészettörténészek szerint az egyik fontos csomópont, ahol megteremthető lenne a nemzetközi és magyar kortárs művészet kapcsolata.

A múzeumot 1993 óta vezető Néray Katalint sokáig a szakma legjobbjai közt emlegették. Az Indexnek nyilatkozó, nemzetközi kitekintéssel is rendelkező szakértők azonban úgy vélték, hogy a 66 éves igazgatónő az utóbbi években kevésbé követi a nemzetközi művészeti élet alakulását. És ez érezhető a múzeum munkáján, kiállításain is.

Egy - a belterjes viszonyok miatt - név nélkül megszólaló szakíró szerint a Ludwignak rendeltetése szerint a kortárs művészet haladó irányait kellene képviselnie, a nemzetközi művészeti életben zajló eseményeket kellene bemutatnia. Ehelyett egyre inkább a követés jellemzi a múzeumi programot. Jellemzően máshol már bemutatott kiállításokat hívnak meg, válogatásokat mutatnak be, sok az emlékezés, és közben nem foglalkoznak a fiatal generációval.

A szakértő szerint a Ludwigban időnként szerveznek jó kiállításokat, de koncepciót még így sem lehet felfedezni a programok egymásutániságában.

Közben a Ludwig értéke mégis nőtt, azzal, hogy 2005-ben a kiemelt állami támogatással működő kulturális erőműbe, a Művészetek Palotájába költöztették. Megkerestük az igazgatónőt, hogy megtudjuk, valóban elhalasztották-e a pályázatot, vagy csak a fiatal aspiránsok voltak túlságosan izgatottak.


Klónozott kínaiak

Nem, nem, nem, nem

Ludwig múzeum a rendszerváltástól a helyváltoztatásig

A Ludwig Múzeum jogelődjét 1989-ben alapították. Ekkor kötött szerződést a magyar állam Irene és Peter Ludwig műgyűjtőkkel, akik az első két évben több 160 műtárgyat, köztük Picasso-, Warhol- és Lichtenstein-műveket helyeztek tartós letétbe az intézményben.

A Peter és Irene Ludwig Alapítvány évi 60-80 ezer euróval támogatja az intézmény műtárgyvásárlásait.

Néray Katalint 1993-ban nevezték ki igazgatónak. A múzeum 1996-ban Ludwig Múzeum Budapest - Kortárs Művészeti Múzeum néven önálló költségvetést és státuszt kapott. Az újraalapítás alkalmából jelentős magyar anyaggal gazdagodott a gyűjtemény.

A Ludwigot 2005-ben a Budavári Palotából a Művészetek Palotájába költöztették, bár a múzeum, önállóságát féltve tiltakozott az áthelyezés ellen.

Néray Katalin Munkácsy- és Széchenyi-díjas alkotó, 1984-1992 között a Műcsarnok igazgatója volt. 1993-ban került a Ludwig élére. Ötször volt a Velencei Biennálé Magyar Pavilonjának kurátora.

"Nem tudom, mikor írják ki a pályázatot." "Nem tudom, miért halasztották el." "Nem tudok semmilyen részletet." "Nem szeretnék erről beszélni" - hagyott bizonytalanságban Néray Katalin. Tárcsáztuk inkább a minisztériumot, ahol végül a közgyűjteményi főosztály vezetője nyugtatott meg minket. Egyszerűen arról van szó, hogy a minisztérium annyira elkötelezett a változtatás mellett, hogy a folyamat késleltetésétől sem riad vissza. Meg persze a lovagi erkölcs.

Senki a láthatáron

"Ahhoz, hogy a megfelelő jelölteket megtalálhassuk, időre van szükségünk" - indokolt Vígh Annamária, és megerősítette, hogy Néray Katalin megbízatása valóban lejárt, ugyanakkor nem ismertek senkit, akit alkalmasnak tartottak volna a Ludwig vezetésére.

A pályáztatási rendszer éppen az alkalmas emberek megmutatkozását szolgálja, véltünk felfedezni egy ellentmondást. "Végeztek felmérést, amiből kiderült, hogy teljes az érdektelenség?" - firtattuk.

A jelenlegi igazgató számolt be a minisztériumnak arról, hogy nincs megfelelő jelölt, idézett egy független forrást Vígh Annamária. Néray ezen látogatásakor kérte, hogy halasszák el a pályázat kiírását. A minisztérium ezt már csak azért is méltányosnak érezte, mert a "Ludwig fennállásának tízéves évfordulóján nem szükséges háttérbe szorítani azt, aki mindezt létrehozta." (Bár a múzeumot 1993-ban alapították, mai struktúráját és a Ludwig Múzeum Budapest nevet 1996-ban kapta).

Párbajszabályzat

A Ludwig alapító okirata az igazgató pályáztatásáról

Az intézmény élén igazgató áll, akit a nemzeti kulturális örökség minisztere a jogszabályi előírások szerint pályázat útján, határozott időre bíz meg, és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat.

Forrás: A Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum alapító okirata

"Tehát nosztalgikus okokból vetették el a pályáztatási rendszert?" - kérdeztük, amire Vígh Annamária egy harmadik indokot is megnevezett.

"Néray Katalinnak kötelessége, hogy kinevelje utódját". Nem hagyhatja ugyanis kapitány nélkül sodródni múzeumát a kortárs művészet viharos tengerén.

"Az utód kinevelésének kötelessége szerepel az igazgatónő szerződésében?" - folytattuk. Kiderült, hogy papíron ilyesmi ugyan nem szerepel, viszont "morális kötelesség". "Katalin úgy érzi, az utód kinevelése még nem történt meg" - tette egyértelművé a helyzetet a közművelődési osztály vezetője.

Mint kiderült, a pályázat kiírására sokáig várni kell, mert Néray még keresi a trónörökös személyét. De egyáltalán, miért kell a pályázat, ha a poszt feudális rendszerben öröklődik?

Nem, a poszt nem öröklődik, árulta el Vígh Annamária. Nem biztos ugyanis, hogy a felcseperedő utód lesz az új igazgató. Az utódnevelés "morális kötelesség", emlékezetett minket ismét a lovagi etikára a minisztériumi munkatárs.

Ekkor arra kérdeztünk rá, hogy a párbajszabályzat szerint mikor írható ki az igazgatói pályázat? Informátorainktól úgy hallottuk, hogy Néray ígéretet kapott, akár két évig is a székében maradhat.

"Nincs meghatározva, mikor írjuk ki a pályázatot. Amikor úgy érezzük, hogy lesz elég jelölt. A Ludwig Múzeum vezetése nagyon fontos pozíció."

Mivel a megérzések erejét már nem mertük kétségbe vonni, elbúcsúztunk, megjegyezve: tudomásunk szerint több, hazai és nemzetközi terepen is jegyzett művészettörténész készül a Ludwig múzeum pályázatára, ám éppen a helyzet bizonytalansága miatt nem mernek előállni.