Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEMTovábbi Pol cikkek
Saját vezetése alatt egyesítené a Magyar Nemzeti Galériát és a Szépművészeti Múzeumot az utóbbi intézmény igazgatója, Baán László. A szakmai berkekben régóta terjedő pletykát hivatalosan is megerősítette az igazgató egy csütörtök délelőtti sajtóbeszélgetésen.
Baán László szerint a két, nem kortárs művészettel foglalkozó intézmény elválasztása azon az alapon, hogy a Galéria a magyar, a Szépművészeti pedig a nemzetközi alkotókkal foglalkozik, mesterségesen fenntartott helyzet. Amit az is mutat, hogy 1906-os alapításától a Szépművészeti feladata volt a klasszikus művészetek bemutatása, és csak 1957-től választották le a magyar művészeteket.
Az igazgató szerint ez a felosztás mélyíti a magyar és a nemzetközi művészeti élet közti szakadékot, amely részben Trianonnak, részben a kommunizmusnak köszönhető. Olyan képet teremt, mintha léteznének a külföldi művészek, és azon kívül pedig a magyarok. Az elválasztás nehezíti a magyar művészek nemzetközi kontextusba helyezését is, véli Baán, mivel az egyes intézmények kutatói csak saját szakterületükön tevékenykednek. Nem, vagy csak nehezebben születnek magyar és külföldi alkotókat együtt bemutató kiállítások. Így történhetett meg, hogy az Angliában bemutatni szándékozott Csontváryt csak a Freud-múzeumban fogadták volna, mivel egy érdekes, látomásos festőként tekintettek rá, egyszerűen azért, mert "Csontváry nem lett megcsinálva", nem helyezték el a nemzetközi porondon, állította az igazgató.
A Galéria képeit önmagukban nem nagyon keresik külföldön, így a Szépművészeti nemzetközi hírű gyűjteménye lehetne az alap a jelentős kiállítások megszervezéséhez szükséges műtárgycserékhez, mondott még egy érvet Baán László.
A minisztérium kérdésünkre elmondta, hogy a kérdés nincs napirenden, nem terveznek ilyen átszervezéseket. A terv egyébként viharokat váltott ki a szakmán belül is, ahol a fő érv a központosítás negatív hatása volt.
Baán László a jelenlegi helyzetben egyébként szintén nem tartja reálisnak terve megvalósítását. Az okok közt a minisztérium koncepciótlanságát említette. Bár 2009-ben lejár a jelenlegi igazgató, Bereczky Lóránd megbízatása, a minisztériumnak ugyanúgy nincs ötlete az utódra, mint a Ludwig múzeumnál. Így szerinte jobb híján bizonytalan időre meghosszabbítják Bereczky szerződését.
A föld alatt terjeszkedik
A sajtótájékoztatón elhangzott az is, hogy hamarosan elkezdődhet a Szépművészeti bővítése is. A múzeum új kiállítótere, étterme, boltja a felszín alatt helyezkedik majd el, de nem nyúlik be a Hősök tere alá.
A hatezer négyzetméteres terület kialakításáról januárban írják alá a szerződést a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel (NFÜ). A 3,8 milliárd forintba kerülő beruházás 85 százalékát EU-s forrásokból biztosítják, a fennmaradó 15 százalékot a magyar állam finanszírozza.
A terveket megbízás alapján az Állami Műemlékhelyreállítási és Restaurálási Központ építésze, Szécsi Zsolt készítette. A bővítés felszínen megjelenő, vizuális jelének megvalósítására a tervek szerint pályázatot írnának ki.
Baán szerint a bővítéssel az idén várhatóan 750 ezer látogatót fogadó intézmény 800 ezer és egymillió látogatót is képes lesz kiszolgálni.