Az utolsó nagy zenei kiadó is lelépett Magyarországról

A zeneiparban az elmúlt évtizedekben hatalmas változások történtek. Az utolsó nagy, Magyarországon is működő lemezkiadó a Universal Music Group kivonulása a magyar piacról csak az egyik jele a változásoknak, de vajon milyen mélyebb trendeket tükröz?

A Universal az egyik legnagyobb globális zeneipari óriás, az évek során stabil lábnyomot hagyott a magyar zenei térben. Azonban a vállalat megszünteti a hazai előadók terjesztését és kiadását, és a jövőben csak nemzetközi előadókkal foglalkozik a magyar piacon. Leépítették budapesti irodájukat, ahol egykor 10-15 fő dolgozott; ma már csak néhányan maradtak a pénzügyi és marketing területeken.

Korábban a Universal olyan hazai előadókkal dolgozott együtt, mint Krúbi, 6363, Dé:Nash, Lil Frakk, Kapitány Máté és a Fiúk, de az elmúlt évben megszüntették velük az együttműködést. A változások hatásait még nem látni, de kétségtelen, hogy hosszú távon befolyásolják a magyar zenei életet.

Nem szabad azonban megfeledkezni a Universal Music Group digitális disztribúciós ágáról, a Virgin Musicról sem, amely az elmúlt években a magyar piac egyik legaktívabb szereplője volt. Rajtuk keresztül jelentek meg AKC Misi új szólólemezei, és Beton.Hofi két kislemeze is.

Globális szinten a Universal továbbra is domináns szereplő: 2023 első negyedévében 38 százalékos piaci részesedéssel büszkélkedhet. A vállalat éves bevétele 2022-ben meghaladta a 10 milliárd dollárt, ami nem is meglepő, hiszen a világ legtöbb népszerű popsztárja, mint Taylor Swift, Billie Eilish, Drake, The Weeknd és Justin Bieber a cég égisze alatt alkot.

De miért is hagyja el a Universal Magyarországot? Az okok összetettek, de az általános trendek azt mutatják, hogy a nagy nemzetközi lemezkiadók egyre inkább a nemzetközi piacokra és előadókra koncentrálnak, különösen a digitális korban.

A vasfüggöny leomlása és a zeneipar kelet-európai transzformációja

Az 1989-ben bekövetkező politikai és társadalmi változások, beleértve a vasfüggöny leomlását, nemcsak a Kelet-Európa történelmét formálták át, hanem mélyen érintették a globális gazdaságot és kultúrát is. Ebben a kontextusban a zeneipar szereplői számára különösen izgalmas időszak következett, a nemzetközi lemezkiadók felfedezték a régió újraéledő piacait.

Amikor a vasfüggöny leomlott, Kelet-Európa országai, köztük Magyarország, hirtelen nyitottá váltak a nyugati kultúra és a befektetések előtt. A nemzetközi zeneipari óriások gyorsan felismerték, hogy ezekben az országokban hatalmas kereslet mutatkozik nyugati zene iránt. A Kelet-Európai polgárok korábban csak korlátozottan férhettek hozzá a nyugati popkultúrához, kiéhezve vetették rá magukat az új piacon megjelenő új zenékre és művészekre.

Néhányan magyarországi fióktelepeket alapítottak, mások a helyi kiadókkal léptek partnerségre, hogy kihasználják azok piaci ismereteit és kapcsolatrendszerét.

Ez a folyamat nemcsak az új zenei tartalmak behozatalát eredményezte, hanem a magyar művészek számára is új lehetőségeket teremtett, például azt, hogy kiléphessenek a nemzetközi piacra.

Ugyanakkor az integrációs folyamat nem volt problémamentes. Az új piaci struktúrák, a verseny és a kulturális különbségek számos kihívást jelentettek. Sok helyi művész és kiadó érezte úgy, hogy a nagy nemzetközi kiadók túl dominánsnak, és kevés figyelmet szentelnek a helyi tehetségeknek és zenei kultúrának.

Az elmúlt három évtized azonban számos változást hozott. 

Ebben az új környezetben Kelet-Európa – és ezen belül Magyarország – már nem annyira kívánatos piac a nagy nemzetközi kiadók számára, mint korábban. A piaci trendek megfordultak. 

Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy Magyarország zenei potenciálja csökkent volna. A helyi zenei szcéna továbbra is virágzik, és az előadók új lehetőségeket találnak a digitális platformokon keresztül, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy közvetlenül érjék el a rajongóikat világszerte.

A lemezkiadók evolúciója a digitális korban

A zeneipar korai időszakában a kiadók voltak a legfontosabb szereplők. Egy művész számára a siker érdekében létfontosságú volt egy nagy kiadóhoz tartozni. A kiadók nemcsak a tehetség felismerésében és az előadók menedzselésében játszottak kritikus szerepet, hanem a zenék felvételében, előállításában, terjesztésében és promóciójában is. A kiadók tulajdonában voltak a stúdiók, az előállítási eszközök és a terjesztési csatornák, így az előadók szinte teljes mértékben rájuk szorultak.

Ahogy azonban a technológia fejlődött, a kiadók monopóliuma megingott. Az első nagy változás a '90-es években következett be, a CD-burnerek és az MP3-formátum elterjedésével. A zenét könnyebbé vált másolni és terjeszteni, ami csökkentette a kiadók szerepét a fizikai lemezek előállításában és elosztásában.

A 2000-es évek elején az internet rohamos fejlődése újabb változást hozott. A P2P-szoftverek, mint a Napster, lehetővé tették a felhasználók számára, hogy egymás között osztozzanak a zenefájlokon, gyakran jogellenesen. Bár ezek a platformok gyorsan népszerűvé váltak, komoly károkat okoztak a zeneiparnak, különösen a kiadóknak.

A megoldás azonban hamarosan megjelent a streamingszolgáltatások formájában. A Spotify, az Apple Music és más hasonló platformok lehetővé tették a felhasználók számára, hogy hatalmas zenei könyvtárakhoz férjenek hozzá előfizetésért vagy reklámok révén. A zenei streaming hihetetlen gyorsasággal vált az iparág domináns modelljévé.

Ez a változás azonban komoly kihívások elé állította a kiadókat. A zenék ára drasztikusan zuhant, a kiadók bevételei csökkentek. A fizikai eladások hanyatlása és a streamingbevételek alacsony volta miatt a kiadók kénytelenek voltak új bevételi forrásokat keresni, például turnék, márkázott termékek és különböző licencelési megállapodások formájában.

Az előadók így, a közösségi média és a digitális marketing eszközeivel saját rajongói közösségeket építhetnek ki.

Ebben a környezetben a kiadók szerepe sokkal inkább partnerségivé vált, egyre inkább a marketingre és a nemzetközi terjesztésre összpontosíthatnak.

Az idők változnak, a zeneipar fejlődik. Ahogyan a kiadók stratégiái és prioritásai változnak, úgy változik a zenei kínálat és a művészek lehetőségei is. Egy dolog biztos: a zene világában sosem áll meg az élet.