Árgus szemmel figyelte Bródy Jánost a cenzúra

Bródy János dalszövegeinek cenzúrázása az Illés után is folytatódott, amiként a muzsikus-szövegíró fogalmazott: „meg kellett tanulnom úgy írni, hogy az átmenjen a hatalom szűrőjén”. Folytatjuk az életmű bemutatását a Fonográffal, az Omegával, a színpadi művekkel és a szólókarrierrel.

A Fonográf nem az Illés

„A Fonográf idején szereztem a legjobb szövegeimet” – mondja Bródy János. Noha a dalok zömében áthallásos politikai kritikát nem találni – leszámítva az utolsó, Jelenkor lemezt –, valóban elgondolkodtató, a műfajba illő mélységű tartalmakat fogalmazott meg. Ráadásul tette ezt az énekes előadók személyéhez igazítva. Például a Szörényi Szabolcs-dalok komoly téma- és hangulatbeli egyezést mutatnak.

Ha mindenképp muszáj,

hát dolgozgatok

De nem túl sokat, mert elfáradok

Lehajtok inkább egy jó üveg sört

Vén vagyok, akár a föld.
(Vén vagyok, akár a föld)

Amíg a munka

becsület dolga

én tisztességgel megszomjazom

De amíg élek

bár rövid az élet

én vizet már nem iszom

Lökd ide a sört, ide a sört, ide a sört!
(Lökd ide a sört!)

A Fonográf előtt készült Szörényi Levente első szólólemeze, amely tulajdonképpen Fonográf-LP, tudniillik a zenekar FG-4 korongja a négyes sorszám dacára valójában a harmadik albumuk. Az Útközben lemezen – a megannyi csúcsszöveg mellett – két gyöngyszemet adott Bródy Szörényinek.

Mikor útnak indulsz, minden még oly szép

Hidd el, másként érzel, hogyha már véget ér

Ha te járnál ott, ahol én jártam

Ha te látnád azt, amit én láttam

Ha te állnál ott, ahol én álltam

Nem lennél már ártatlan.
(Dal az ártatlanságról)

Beszélni későn kezdtem

de hamar megértettem

nemcsak evésre kell a száj

Kezelhetetlen voltam

de lassan megtanultam

miért kell a játékhoz szabály

Igen, látom, ma már látom én

bár kissé homályosan

hogy milyen az élet.
(Életrajz)

A szerző lírája, filozófiája és sűrítőképessége tényleg csúcsra járt a Fonográf idejében.

 

Az elvtársak éberen figyeltek

Hiába az óvatosság, a kopasz cenzorok nem engedték ki Bródyt figyelmük célkeresztjéből. A Fonográf bemutatkozólemezéről leparancsolták a Feltámadt a szél című dalát.

Feltámadt a szél

Vár-Váradon

Hajnalt vár az éj

Vár-Váradon

De nem hozza a szél

Vissza kedvesem

De hajnalt nem remél

Az én fáradt szívem.

Elmúlt már a tél

Vár-Váradon

Hajnalt vár a szél

Vár-Váradon

Bánatokkal telve

Az én életem

Ki vigasztalna engem

Nincs senki sem

Kisvártatva konceptalbumok írásába fogott Bródy János, mint az FG-4, az Edison Fonográf album. Saját zenekara mellett Koncz Zsuzsa dalszövegeiről továbbra is ő gondoskodott. Az énekesnő egyik legnagyobb sikere nem kerülhetett sorlemezre. A Kárpáthyék lánya kislemezsláger lett, ami végül az 1984-es Konczert albumra került fel.

A Józsefváros mélyén, hol a házak összebújtak

Ki tudta ’56-ban, mit hoz a holnap

A Kárpáthyék lánya a randevúra várva

Egész nap egy dalt dúdolt magába’…

A Kárpáthyék lánya ma kinn él Amerikába’

Van autója és New Jerseyben háza

A Kárpáthyék lánya egy dalt dúdol magába’

És látogatóba jön Magyarországra

Bár nem igazán konceptalbum, mégis a hangulati-gondolati egység azzá teszi a kiemelkedő minőségű Menetrend albumot 1981-ből, Tolcsvay László szerzői korongját, amelyet Koncz Zsuzsa énekelt el. Lám, a Különvonatok ma is aktuális:

Az európai állomás határain

sok vonat bejött és kiment

És mindig érkezett egy újabb szerelvény

mit nem jelölt a menetrend.

 

Várszegi név alatt

Amíg Szörényi Levente Adamis Annával és Kovács Katival dolgozott, Bródy Várszegi Gábor néven Omega-lemezeket írt. Az első szöveg a nyolcas számú, Csillagok útján kezdődala, az Égi vándor volt. Azért az elég nagy bravúr, hogy egy (akkor éppen) space rock zenekarnak egységes szövegvilágú albumokat alkotott, ráadásul kibújva saját bőréből. Olyan slágerek születtek, mint a Léna, a Nyári éjek asszonya, vagy az Ezüst eső.

A Gammapolis címadó száma így megy a lemezen:

Oly hosszú volt a huszonhárom év,

S oly messze van az én hazám

Időm lejárt, a Földet elhagyom,

Mert Gammapolis vár reám.

A huszonhárom év eredetileg harminchárom lett volna, azonban az elvtársak éberségről tettek tanúbizonyságot: 1978-ban rögzítették az anyagot, s ha az évszámból kivonunk harminchármat, az 1945. Azaz a szöveget a szocializmus bírálatának ítélték. Így lett huszonhárom. Igen ám, de a lemez 1979-ben jelent meg, ha abból leveszünk huszonhármat, marad 1956. Ajjaj, elvtársak! A rádió résen volt, s csak úgy játszották a dalt, amennyiben huszonkilenc évet énekel Kóbor János. Mondjuk, pont 1950-ben kezdődtek a kitelepítések, de mindegy… Miként a Száműzött sem aggasztotta a cenzorokat.

A száműzött a városba tér,

Szívében érzi, hogy ezzel az út véget ér.

Hazám, fogadd be őt!

Nem lázad ellened már, hisz az út véget ér.

Ne feledkezünk meg Az arc nélküli emberről, Haumann Péter zseniális előadásában.

 

Szólóban

Mindeközben saját magának is komponált Bródy. A rádió rögzítette és játszotta a Filléres emlékeimet, majd új dalt rendelt, így született a Személyi igazolvány. Ezek hallatán meghívást kapott a Várszínházba, tartson önálló estet. Elővette a Fonográf Koncz Zsuzsának komponált, ám soha elő nem adott számait, így megszületett Az utca másik oldalán című műsora, amit a továbbiakban az Egyetemi Színpadon játszott.

A lemezgyár dupla albumot tervezett egy Szörényi- és egy Bródy-koronggal, a szólólemezek végül 1980-ban külön-külön, Hazatérés és Hungarian Blues címmel kerültek a boltokba. Utóbbiról leparancsolták az 1968-ban született, a csehszlovákiai invázió ihlette Ne várd a májust.

Kisvártatva Zorán hívta Bródy Jánost, hogy kellene egy neki való dal. Így került rá az 1982-es Tizenegy dal című korongra. Persze cenzúrázva, kihúztak egy versszakot:

Ijesztő szelek fújnak, kedvesem

Nem hoznak több tavaszt el fényesen

Fejünkre hullanak a csillagok

Rémülten ébrednek az álmodók.

Második szólólemezén végre megjelent a Ha én rózsa volnék is.

A színházi szerző

Bródy János nem kizárólag a dalszövegekben alkotott maradandót, hanem a színházi munkákban is. Dolgozott Szörényi Leventével, Tolcsvay Lászlóval, Várkonyi Mátyással – mi több, Andrew Lloyd Webberrel.

Legnagyobb sikere az István, a király szövege, amely követi az alapmű, Boldizsár Miklós Ezredforduló, című befejezetlen drámáját. Pontosabban operát prózában, miként olvasható a műfaji meghatározás az 1981-ben, a Színház folyóirat (főszerkesztő: Boldizsár Iván) mellékleteként megjelent szöveg elején.

A Jézus Krisztus Szupersztár meghallgatása után jött Szörényiék ötlete, írjanak rockoperát. Történelmit. István királyról. Az ötletelésbe beszállt Koncz Zsuzsa akkori férje, Boldizsár Miklós is. Telt-múlt az idő, majd Nemeskürty István, a Budapest Stúdió igazgatója rendelt a szerzőktől egy zenés filmet. Amikor előálltak államalapító királyunk sztorijával, a Tanár Úr felhúzta szemöldökét,

hogy Szent István dalra fakad, akkora képtelenség, hogy csak zseniális lehet.

Nekiveselkedtek a lemezanyag megírásának, felvételének. Az élő előadás a városligeti Szánkózó dombon (azóta Királydomb, de változatlanul kedvelt szánkózó helyszín) trükk volt, amelynek köszönhetően a nyilvános forgatásokon részt vehetett a közönség. A mű nem várt sikert aratott. Mit aratott! Arat mind a mai napig. Nyáron a szegedi Dóm téren újítják fel a negyven esztendővel ezelőtti színházi bemutatót.

A sorozat első része itt olvasható.