Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEMTöbbé nem engedte eladni a képeit, nem tudni, miért
További Senki többet, harmadszor cikkek
- 340 millió forintért kelt el Czóbel Béla fő műve
- 380 millió forintért kelt el Tiziano festménye a Nagyházi Galéria árverésén
- Százmilliók repkednek a kalapács alatt, ritka kincsek találnak gazdára
- Titokzatos Csontváry festményt-árvereznek el Budapesten
- Szupersztár készül a csúcsdöntésre, történelem íródhat a Marriottban
Igazi különlegesség, egy Amerikában híressé vált művész festménye is kalapács alá kerül a Virág Judit Galéria 14. Háború utáni és kortárs aukcióján 2024. május 14-én. Fredric Karoly (1898–1987) művei olyan ritkán tűnnek fel a piacon, hogy a galéria közel 30 éves története során most először fordul elő a tételek között a művész egyik képe.
Fredric Karoly megélte az amerikai álmot: Budapesten született, de New Yorkban vált ismertté, betört a divatiparba, barátjának mondhatta Pablo Picassót, és kiállításai a legmenőbb tengerentúli galériákban kaptak helyet.
Az aukción Fredric Karoly Lundi című nagy méretű olajfestményét kínálják eladásra, amely 1963-ban készült, és jól árulkodik a mester munkamódszeréről.
Fredric az 50-es és 60-as évek New Yorkjában alkotott, csupa olyan technikával – például a csurgatás és fröccsöntés – dolgozott, amelyek akkor élték a fénykorukat, újnak, modernnek számítottak
– mondja Kelen Anna, a Virág Judit Galéria művészettörténésze. Az idő mit sem változtatott ezen: Fredric Karoly művei ma is nemzetköziek és frissek. A Lundi című festmény 5 millió forintos kikiáltási árról indul.
Megtiltotta, hogy kiállítsák
„Fredric Karoly életútja is roppant izgalmas, és kicsit kilóg a magyar festők tipikus történetei közül. 1926-ban költözött New Yorkba, ahol aztán saját tervezésű textiljeivel berobbant a szakmába, és meg sem állt az akkori nagyvállalat, a Simplicity Patterns divatigazgatói posztjáig. Nagyon sikeres volt a munkájában, és a főállása mellett sokat alkotott, a legnevesebb galériák állították ki a műveit New Yorkban, Miamiban, sőt Sao Paulóban is” – mondja Kelen Anna.
Jó barátja volt Pablo Picasso, akinek a kerámiáit a magyar művész saját New York-i galériájában forgalmazták, később pedig a magyar–amerikai művész fotósorozatot is készített a spanyol zseniről.
Fredric Karoly közel 20 évet töltött New York művészeti forgatagában, amikor váratlanul úgy döntött, hogy többé nem engedi kiállítani vagy eladni a képeit. Nem tudjuk, hogy mi lehetett az ok, de valószínűleg nehéz természete is közrejátszott ebben.
Megtehette, hiszen anyagilag nem szorult rá a művészetéből származó bevételekre, azonban hosszú élete végéig alkotott. Felmérni sem tudjuk, hogy pontosan mekkora lehet az életműve. Feltételezzük, hogy a műveinek többsége Amerikában van, de várható, hogy egyre több alkotása bukkan majd fel itthon is. Érdemes figyelni Fredric Karolyra. Sok a párhuzam Reigl Judit munkásságával, aki szintén külföldön töltötte élete jelentős részét, ma pedig hatalmas az érdeklődés iránta idehaza is
– tette hozzá Kelen Anna.
Fredric Karoly 1987-ben hunyt el a New York-i InterContinental Hotel egyik lakosztályában. Aki szeretné élőben is látni a művét, az 2024. május 11. szombatig még megteheti a Virág Judit Galéria ingyenes aukciós kiállításán az V. kerületi Falk Miksa utca 30-ban.
Rovataink a Facebookon