Szupersztár készül a csúcsdöntésre, történelem íródhat a Marriottban

Évről évre a honi műtárgypiac egyik csúcseseménye a Kieselbach Galéria téli aukciója. Tavaly ilyenkor rekordáron, 230 millió forintért kelt el Rippl-Rónai József remeke, a Kalitkás leány, más néven a Kalitkás nő I. Idén Czóbel Béla fő műve, chef d'œuvre-je, az 1905-ben festett Kislány ágy előtt című képe viheti el a pálmát, veszélybe sodorva a tavaly felállított országos csúcsot.

Különleges élmény várta az újságírókat kedden a Szent István körúti Kieselbach Galériában; megismerkedhettünk a 2025. december 10-én, 18 órakor a Hotel Marriottban tartandó téli aukció sztárdarabjaival, azok közül is mindenekelőtt Czóbel Béla páratlan szépségű, korszakhatárt jelölő remekművével, a Kislány ágy előtt című festménnyel. A kép a huszadik századi modern magyar festészet egyik legemblematikusabb alkotása, eszmei értékéhez méltó a 220 millió forintos kikiáltási ár, aminél aligha állnak meg a licitek.

Egy kevésbé jelentős árverésen csúcsdarabok lehetnének a közvetlen „üldözőboly” tagjai: Vaszary János Művésztársaság című kompozíciója, Rippl-Rónaitól a Kis szőke fiú naranccsal, Egry József itáliai ritkasága, a Taorminai napkelte, Perlrott Csaba Vilmos fauve-ihletésű Szabadban című vászna, Derkovits Gyula érett fő műve, a Szövők, és az egyetlen XIX. századi festmény, Bihari Sándor 1893-as darabja, a Vasárnap délután. 

Nehezen tudja függetleníteni magát az ember a mákszemnyit hatásvadász, ám abszolút indokolt megoldástól: Czóbel Béla korszakos alkotását, a méltán chef d'œuvre-nek tartott fiatalkori remekművet, a Kislány ágy előtt című festményt külön teremben helyezte el Kieselbach Tamás galériatulajdonos, sejtelmes megvilágításban, mintha csak jelezné: külön bejáratú szobát igényel ez a kivételes szépségű festmény. 

Aztán mindezt alátámasztja Barki Gergely művészettörténész elragadtatott méltatása. A szakember úgy beszél az 1905. november vége és december 31. között a párizsi Rue de Vaugirard 9-es szám alatti házban készült műalkotásról, mint anya a gyermekéről: szeretettel, féltéssel, már-már vallásos tisztelettel. 

Miért nevezzük kulcsműnek? – tette fel Barki Gergely átszellemült arccal a költői kérdést. – Mert Czóbel Párizsban, a paradigmaváltást jelölő 1905-ös esztendő legvégén, közvetlenül a Matisse körül csoportosuló fauve-ok, azaz vadak feltűnése után festette ezt a vadonatúj látásmódot tükröző vásznat, igazi remekművei közül az elsőt. Leszámolt nagybányai plein air korszakával, amelyet a naturalizmus jellemzett, ahogy Önvallomás című írásában taglalta. Akkora hatással volt rá Párizs és a Vadak, hogy sutba dobta korábbi munkásságát, és új alapokra helyezte festészetét. 

Ez a friss energiákat sugárzó, ifjonti önbizalomtól duzzadó új festői attitűd tükröződik erről a méreteiben is impozáns festményről. Czóbel írásaiból tudjuk, hogy már amikor megvásárolta a vásznat, érezte, hogy korszakos festmény lesz az alkotásból...

És úgy is történt. Czóbel a Kislány ágy előtt című képpel berobbant a nemzetközi elitbe. Már 1905-ben olyan jeles vásárlója akadt a festményeinek, mint Thomas Mann sógora, a zeneszerző és karmester Klaus Pringsheim, Gustav Mahler tanítványa. Nem sok időnek kellett eltelnie, hogy Czóbelt egy napon emlegessék Matisse-szal és Picassóval, törzsvendég legyen Gertrude Stein amerikai írónő a Rue de Fleurus 27. szám alatti híres művészeti szalonjának a Virágok utcájában.

Szinte hihetetlen, hogy a kép még ma is eredeti keretében díszeleg. Mint ahogy az is figyelemre méltó, hogy megszületése óta, azaz csaknem 120 éve most kerül először a nyílt műtárgypiacra a Kislány ágy előtt. A festmény Márton Ödön, az 1971-ben elhunyt, textilkereskedőként dolgozó, előkelő belvárosi ruhaszalont fenntartó jeles gyűjtő kollekciójából került az örökösökön keresztül az aukció anyagába. A kikiáltási ára, mint jeleztük, 220 millió forint, azaz simán meghaladhatja a leütési ár a Kalitkás leány 230 millióját. 

Krőzusi gazdagság, sztárok a másodvonalban

További hat festmény indul százmilliós vagy annál magasabb kikiáltási árról a Marriott-beli aukción. 

Kezdésként itt van napjaink egyik legnépszerűbb – bár már 85 éve halott – festője, Vaszary János, a kaposvári zseni, aki Művésztársaság című, az 1930-as években festett képével szerepel a mezőnyben. A festmény a tatai Park-sorozat családias összejöveteleinek intim világát ötvözi a Korzó-képek nagy lélegzetvételű, fővárosi környezetével. A művész egykori Attila úti otthonának, a „penthouse-os” Vágó-háznak a tetőkertjén készült jeleneten vidám művésztársaság ünnepel a háttérben kirajzolódó Budavári Palota régi, Hauszmann-féle kupolája alatt, amelynek tetején ott a Szentkorona az elbillent kereszttel.

A most előkerült – Vaszary ünnepelt, „fehér alapos”, art deco korszakához tartozó – kép nemcsak a nagy ciklusokat összekapcsoló kulcsmű, de egyben regényes múltú várostörténeti dokumentum is. A korábban ismeretlen festmény felbukkanása igazi művészettörténeti szenzáció, tudtuk meg Rieder Gábor művészettörténész érdekfeszítő előadásából. 

Rippl-Rónai József, a másik kaposvári óriás, 1904-ben festette a Kis szőke fiú naranccsal című képet, azaz egy évvel a Czóbel-remek keletkezése előtt. A mű az érett kaposvári korszak ikonikus remekműve, a művészettörténészek ihlető témája. Száz éve Renoir-, Picasso- és Cézanne-képek társaként hirdette tulajdonosa kivételes esztétikai érzékét, ma a kevés Magyarországon maradt, egykor Nemes Marcell, a legnagyobb magyar gyűjtő által birtokolt alkotás egyik legkiválóbb darabja.

A Csontváry által halhatatlanná tett Taorminát megörökítő Egry József-festmény, a Taorminai napkelte (1930) kivételes csúcsot képvisel az életműben. Mivel a 20. század során sokáig egy elzárt pécsi magángyűjteményben őrizték, több mint fél évszázada nem szerepelt együtt a többi ikonikus alkotással. Ilyen tökéletes állapotban megőrződött, az olajpasztell eredeti izzását őrző fő művet alig ismerünk a fény nagy varázslójától, a Balaton festőjétől.

Perlrott-Csaba Vilmos Szabadban című, 1911 körül született nagyszabású kompozíciója párizsias könnyedséggel fogalmazza újra a ligetben pihenő aktok klasszikus témáját. Matisse „kedvenc tanítványa”, a nagybányaiként is ismert Perlrott a régi mesterek (Tiziano, Giorgione) és a modernek (Cézanne, Picasso) nyomán alkotta meg saját összefoglaló kulcsművét a lombok alatt időző női és férfi figurákról. A fauve hatását magán viselő monumentális modern mestermű egykor a leghíresebb „bankárkollekció”, a Kovács Gábor (Kogart) Gyűjtemény ékköve volt.

Az 1933-as Szövők a modern magyar festészet ünnepelt ikonjának, Derkovits Gyulának érett fő műve. Az életmű reprezentatív fődarabján az avantgárd kollázsos szerkesztésmódja találkozik az expresszív formaképzéssel és az ezüst porfesték különös izzásával. A számtalanszor reprodukált festményen a modernista gépkorszak heroizmusa jelenik meg, rímelve a filmművészet korabeli klasszikusaira (ilyen például Chaplintől a Modern idők vagy Fritz Langtól a Metropolis). Ez az egyetlen olyan nagy méretű, muzeális kvalitású Derkovits-remekmű a maga robusztus munkásalakjaival, amely eddig még nem került közgyűjteménybe.

Végül az egyetlen 19. századi darab, az 1893-ban készült Bihari Sándor-festmény, a Vasárnap délután. Az aprólékos műgonddal, akadémikus stílusban festett kép hűségesen adja vissza egy vidéki dzsentricsalád életének ünnepnapját a kártyázó, pipázó férfiakkal és a háttérben trécselő asszonyokkal.

Ezek a festmények más műtárgyakkal együtt 2025. december 10-én, 18 órakor kerülnek kalapács alá a Hotel Marriottban, a Kieselbach Galéria téli aukcióján. A galéria téli aukció előtti kiállítása november 28-tól, azaz csütörtöktől december 9-ig látható mindennap, tehát hétvégén is 10 és 18 óra között.