Túl cigányos hiphop

"Üdvözletemet adom minden tisztelt hallgatónak, innen a nyomorból jelentkezünk ismét a publikumnak. A híreket általában, meg amit láttam, meg amit tettem, észre vettem és elvettem, veszett cigánynak születtem. A harcot soha nem adom fel, mert mi sem vagyunk mások mint a többiek, miért kéne többnyire, te neked többet mutatnom, mint egy ideális társaság az átlagon" - rappeli a Weszélyes Elemek a Csibész kutyák című dal elején.

A fenti idézet az egyik legnépszerűbb cigány hiphopcsapat dalának kezdő mondata. Az idézetből kiderül, hogya tagok megkülönböztetve érzik magukat, szegénységben élnek, elegük van a többségi társadalom uralmából adódó hátrányos megkülönböztetésnek.

"A hiphop mindig az elnyomottak, a kisebbségek, a marginális helyzetben élőek, a „láthatatlanok” (a hatalom által láthatatlanná tett emberek) zenéje, szubkultúrája, ők valamiért a hiphopon, a rapen keresztül tudják kifejezni magukat a leghitelesebben" - elemzi a hiphop és a társadalmi beágyazottság viszonyát az irodalmár Vaspál Veronka. A cigány hiphop is az ellenállásról, az igazságtalanság elleni küzdelemről szól.

A Youtube-on 450 ezer megnézésnél tartó Weszélyes Elemek Tudom, hogy fáj még című dalához írt legkedveltebb komment sokat elárul a többségi társadalom reakciójából: "Végre rájöttek a cigányok is, hogy van, amiben tudnak. Így tovább, mutassátok meg a népeteknek, hogy nem csak bűnözésből lehet megélni. Kívánok nektek sok lemezt, kitartást, sikert, pénzt. Az isten áldja az összes Magyarországon élő embert, aki dolgozik és nem lop. Titeket is a Jóisten vigyázza az utatokat. Gratulálok ez tényleg Jó". A kommentek jelentős része ezek a videók alatt nettó cigányozás persze. Pedig ezek a dalok a káromkodások és verbális agresszió mellett alapvetően láthatóvá teszik egy közösség problémáit.

Az 1997-ben alapított és komoly, országos sikereket elérő Fekete vonat volt az első cigány hiphopcsapat, és hiába volt ösztönző sikerük, és követték őket sokan, a fősodorba nem igazán sikerült újabb cigány rappernek bekerülnie.

A Romahiphoparchive néven a Visegrad Fund támogatásával hoztak létre egy a visegrádi országokat felölelő projektet. A vizsgálat fókuszába a hiphop került: a nyelv nemcsak leírja, hanem talán létre is hozza azt a társadalmat, amiben élünk, így érthető, miért került az elemzés középpontjába a népszerű zenei műfaj, amit alapvetően az amerikai feketék függetlenségi törekvésében is szerepet kapott. A hiphop alapvetően társadalomkritikus, így olyan problémákat képes feltárni és láthatóvá tenni, amiket más módon nem ismerhetünk meg.

Vannincs

Cigány hiphop szubkultúra van. Vagy nincs. Megoszlanak a vélemények erősen. Az biztos, hogy kevéssé látszik. Vannak a szubkultúrában fontos előadók, akik messze vannak attól, hogy a mainstream médiát elérjék. A Weszélyes Elemek, a Digital Street és az LCN a legfontosabbak. A Csibész Kutyákat mindenki ismeri, az iskolákban állítólag éneklik a szövegeiket, sőt csengőhangként is megjelennek. A társadalom perifériáján tengődőként határozzák meg magukat az előadók, akik alapvetően a szociális helyzetükkel, illetve álmaikkal és kitörési lehetőségeikkel foglalkoznak dalaikban. Gesztusokban, mozdulatokban, ritmikában másolják a külföldi, főleg Amerika nyugati partján futó sztárokat.

Vaspál Veronka álítja, hogy létezik "jól elkülöníthető, különálló, szuverén roma hiphop szubkultúra Magyarországon". Mások szerint pedig nem. Vaspál Dick Hebdige alapmunkaként hivatkozott punkokról írt elemzésével érvel a cigány hiphop szubkultúra mellett: "ő a punk szubkultúrát úgy írja le, és definiálja mint szubkultúrát, mint a tánc, a zene, az argó (vagy szleng, de mindenképp sajátos nyelvhasználat) és öltözék együttesének nyomatékos kombinációját". A magyar kultúrakutatás fehér foltjának tartja Vaspál a témát, hiszen még abban sincsen konszenzus, hogy egyáltalán szubkultúráról kell-e beszélni, vagy sem. Somogyi László Fekete Vonatról szóló dolgozata óta nem foglalkoztak ugyanis a témával.

Roma hiphop szubkultúráról Tanca Norbert, a Ghetto Radio szerkesztője szerint azért nem beszélhetünk, mert elkülönülve, minden kommunikáció nélkül léteznek egymás mellett az előadók, akik sokszor egymásról sem tudnak. A színteret pontosabban ismerő Tanca szerint nem létezik különálló roma hiphop, hanem a magyar közeg részei a roma előadók is: “Magyar nyelven írják és adják elő szövegeiket. A hiphop alapvető felfogása szerint az összetartás, egység teremtése az elsődleges, ezért nem választanám ketté a „magyar” és „roma” hiphop közegeket. Illetve nincs is roma hiphop-diszkográfia”. A helyzetre jellemző Tanca szerint, hogy kilencedik kerületi ismerőse nem ismeri a nyolcadik kerületi Weszélyes Elemeket, "holott egy kisebbség, egy közeg, egy roma önkormányzat alá tartoznak".

Dupla identitás

Hogyan különböztethetjük meg a roma hiphopot a nem roma hiphoptól? “A flow, a ritmus és a dinamika, illetve a roma hiphopban meglévő élet – ezekre a megkülönböztető jegyekre hivatkoztak azok a fiatalok, akik között Sidó Zoltán kultúrakutató és zenei újságíró kutatását végzi. Sidónak az egyik előadó azt mesélte, hogy egy korábbi kiadójuk azzal az indokkal utasította el a kislemezüket, mert az "túl cigányos" lett. Amikor Sidó megkérdezte, hogy szerinte ez mit jelent, akkor azt válaszolta, hogy a kiadó egyszerűbb dallamokat várt, ők viszont "raktak ízeket" a zenébe és sok hangszert használtak, például gitárt. A Csibész Kutyák szövegében Vaspál meglátása szerint egy „dupla identitás” megkonstruálása figyelhető meg: az előadók egyrészt és elsősorban hiphop előadóként láttatják magukat, másrészt pedig romaként, végeredményben roma hiphoposként.

Sidó elmondta, “a fekete hiphop esetében a régi funk, soul és diszkó hangminták újraértelmezésével, illetve a polgárjogi mozgalmak esztétikájának felhasználásával teremtődött meg az eredetmítosz”. A cigány hiphopot nem lehet így visszavezetni, mert hiányoznak a popkulturális alapok, amivel a cigányok azonosulni tudnának. A cigány hiphop elsődleges hivatkozási pontja, úgymond Gogol köpönyege, amiből mindenki előbújt, természetesen a Fekete Vonat. LL Junior szerepére jellemző, hogy Fliegauf Bence Csak a szél című, a cigánygyilkosságokkal foglalkozó berlini Ezüstmedve-díjas filmjében is feltűnik egy fali poszteren.

A szó ereje

"Nincsenek tisztában a szó erejével, sokszor tudatlanul hoznak létre olyan sorokat, amelyeknek szavai többet mondanak egy riportnál. Ha vannak is céljaik, azok nem többek, mint egy szebb jövőre való törekvés" - mondja Tanca. Az MC ereje pont a szavak és a nyelv uralásában ragadható meg, amíg valaki rappel, addig képes felvenni a szimbolikus harcot a többségi társadalommal, hangot adni a láthatatlan embereknek. Ez például gyakran a dalszövegben is megjelenik: "Szórom rád a rímeket, meghúzom a ravaszt". A szimbolikus harc a hiphop egyik legfontosabb szerepe: hangot és arcot kell adni azoknak a problémáknak, amiket a fősodorban rendszeresen lesöpörnek.