Egy angol kutatás szerint gyökeresen átváltozott a zenére költő rajongók összetétele. Arra jöttek rá, hogy a teljesen zenevásárló közönség 17 százaléka felelős a bevételek 61 százalékáért. Vagyis egy kis csoportnak aránytalanul nagy befolyása lett az egész iparra.
Korábban a kevésbé elkötelezett zenehallgatók is többet költöttek, a hardcore rajongók viselkedése pedig kiszámíthatóbb volt. Manapság akiknek nem annyira fontos a zene, azok tökéletesen elvannak a YouTube által nyújtott kínálattal, a rajongók viszont szívesen fizetnek, hogy széles kínálatot érhessenek el megbízható minőségben.
A zenerajongók majdnem felének, 45 százalékának van valamilyen zenei streaming szolgáltatóhoz előfizetése, és ők képzik a teljes előfizetéses tábor háromnegyedét. Cserébe jóval kevesebbet költenek legális letöltésre és valódi fizikai adathordozókra. Azok, akik korábban 20, 30 dollárnál is többet költöttek havonta zenére, ma már csak 10 dollárt áldoznak erre a hobbijukra.
Erről nem kizárólag csak a Spotify vagy az Apple Music tehet, de problémát jelent, hogy pont az elkötelezett rajongók voltak azok, akik a leghamarabb váltottak a streaming szolgáltatókra, ami megváltoztatta a költési szokásikat. De közben az átlagos zenehallgatók meg szinte teljesen leszoktak arról, hogy fizessenek a zenéért, ami így még inkább torzítja a piacot.
A közvélemény kutató javaslata, hogy a különböző csomagokat meg kell újítani. Nyitni kell az átlag felé olcsóbb szolgáltatásokkal, a hardcore fogyasztókból pedig ki kell találni, hogyan lehet több pénzt elkérni.
Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEM
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Rovataink a Facebookon