Lehet, hogy nagy a nyugi, de nem amikor a Ramones játszik

Számomra a Ramones egyik legfőbb sajátossága az a kettősség, hogy miközben sugárzik belőle az egyszerűségénél fogva, hogy ezt bárki el tudja játszani, teljesen megcsavarja, hogy mindenki különálló és markáns egyéniség, amitől meg teljesen megismételhetetlenné válik a zene. Mi a zenekar öröksége? 

Ez így van, és ezért nem lesz soha még egy Ramones, de nagyon sok zenekarra voltunk komoly hatással, és mindig hálás vagyok, amikor megemlítenek minket, viszont fontos, hogy csak azok tudnak érvényesülni, akik nem másolnak minket, hanem akikre a hozzáállásunkkal hatottunk. A Ramonesnak ez az igazi öröksége.

Mi volt az első meghatározó zenei hatása? 

A Beatles. A legjobb zenekar, messze az egész világon, amely valaha létezett. A legjobb dalszövegek is hozzájuk fűződnek és persze imádom Ringot. Ő volt a legfőbb hatásom, mint dobos. Tőlük nem sokkal később egyenesen jött a Who, a Kinks, a Yardbirds, így ezek nagyjából egy időben és egyszerre hatottak rám. 

Tinédzser volt, amikor a dübörgött a beat és a hippi mozgalom. A vietnámi háború elleni üzenet, vagy a Nyugati-part zenekarai mennyire fogták meg?

Akkor még azért nagyon fiatal voltam, ezért az üzenetet annyira nem fogtam fel, de a hippi mozgalomnak sok jó zenekart és sok jó dalt köszönhetünk. A San Francisco-i, bélyegezős vonalat nem csíptem viszont, mert nem voltak nagyon dalok. Meg az angolok amúgy is jobbak voltak abban az időben, és a zenészek is jobbak voltak odaát. Rolling Stones, Jethro Tull, mind nagyszerűek voltak és leginkább azért, mert ezek a bluesból és a jazzből építkeztek. A blues és a jazz persze rám is hatott, Miles Davis, John Coltrane, Buddy Rich, mind hatottak rám. Remélem egy nap felvehetek egy jazz vagy egy blues albumot, bár bluest már játszottam, mert Johnny Shines egyik lemezén én dobolok, de persze az nem az én lemezem volt. Imádok hat-nyolcadban játszani, imádom a blues hangulatát és sok esetben a blues és a punk dalszövegek között nagy az átfedés. 

Mik ezek az átfedések? 

A dolgok megkérdőjelezése és kritikus szemlélete, a szövegek érzelmi telitettsége és direktsége. Az átfedést jól mutatja az is, hogy a CBGB's-ben, amikor punkot kezdtünk játszani, mi sem gazdag gyerekek voltunk, hanem ugyanúgy nincstelenek. 

Ez igaz volt a hetvenes évek New York-i loft jazz szcénájának zenészeivel, nem sokkal azelőtt, hogy a punk berobbant. 

Igen, de nagy részük aztán inkább Franciaországba költözött, mert az ottani közönség jobban megbecsülte őket, és jól meg tudtak élni abból a zenéből, amiért New Yorkban egy fillért nem kaptak. Persze aztán amikor már Európában elismertek voltak, akkor Amerika is felkapta a fejét. Ez volt a blues története is, és a punkkal is ugyanez volt. Elindult nálunk New Yorkban, átment egy pár zenekar turnézni és amikor a Sex Pistols berobbant, hirtelen mindenkinek leesett, hogy ez nálunk már megy. 

Hol értékelték először a Ramonest a világban Amerikán kívül? 

Természetesen Angliában és ugyanez volt az akkori zenekarommal, a Richard Hell and the Voidoids-szal. Malcolm McLaren összerakta a Sex Pistolst, és rájuk húzta Richard Hell kinézetét. Amikor megnézel Pistols előtti képeket a zenészekről, hosszú hajuk volt, trapéz farmert hordtak, majd Malcolm kitalálta, hogy utálniuk kell a hippiket és elkezdtek úgy kinézni meg viselkedni, mint Richard Hell. 

Nekünk persze ez csak jól jött. Richardékkal visszamentünk a Clash turnéjára nyitni 1977-ben és öt hétig turnéztunk. Elkezdtek bőrkabátot hordani,

Jó idők voltak és sok jó dalt termelt az az éra. Bár nekem Sid Vicious My Way átirata jön be a legjobban az összes Sex Pistols körüli zenéből. Az telitalálat.

Visszatérve Anglia után Dél-Amerika volt, ami felkapta a fejét, majd utána kontinentális Európa, azon belül is Skandinávia, aztán persze szép lassan az egész világ felébredt. 

A dobjátékában leginkább azt szeretem, hogy teljesen arányosan szól minden a keze alatt, még amikor úgy tűnik, hogy a lábcintányért nem üti akkora erővel, az mégis úgy szól, mintha a villám vert volna bele. 

Persze. Ez mind onnan jön, hogy mindenki nyolcadokat játszik, és ahogy Dee Dee és Johnny is csak lefelé pengetett, ahhoz, hogy meglegyen az összehatás, nekem is egy kézzel kellett hoznom a nyolcadokat, és egyforma energiával, hogy együtt legyen minden és így egy nagy feszes zajtenger legyen, amit csinálunk. Ha bármit elcsalsz ezek közül, szétesik és nem működik a zenénk. 

Amikor a Blitzkrieg tagjait keresi, mit után kutat? Egyéniségek legyenek a tagok, vagy hajazzanak inkább az eredeti Ramones-ra? 

Nagyon fontos, hogy az eredeti céltól ne térjünk el, hogy az adott csapat egyedi és megismételhetetlen legyen. Aztán arra is figyelek, hogy tip-top zenészek legyenek, akik el tudják játszani és tudjanak bánni azzal a szabadsággal amit adok nekik. (A Blitzkrieg szigetes koncertjéről itt írtunk.)

Hogy emlékszik az első Ramones koncertre, amit Poughkeepsie-ben játszott, New York állam északi részén?

Tommy ugye kivált három és fél év után, és megkért, hogy üljek be a helyére. Aztán valamelyik koncertemen nem sokkal később megjelent Johnny és Dee Dee, hogy Tommy nekik is szólt, ezután kezdtünk együtt dolgozni. Az első koncert teljesen rendben lement. Előtte ugye volt már öt lemezfelvételem, meg sok koncertem és turném, sőt pont az előbb említett Clach / Richard Hell turnéról előtte értem haza, így nem arról volt szó, hogy bedobtak volna a mélyvízbe. Könnyen vettem az akadályt.  

A hangulat milyen volt? Valahogy nehezen tudom elképzelni, hogy azon a környéken, ahol akkora nyugalom van, ne lenne kontraszt a CBGB's közönségével összehasonlítva. 

Lehet, hogy egyébként nagy a nyugi, de nem akkor, amikor a Ramones játszik. Teljesen megőrültek. Akkoriban látták, hogy hogyan reagálnak az angolok ránk, meg a punk zenére, és egy az egyben másolták. Ment a pogó ezerrel, meg először a köpködés is, de azt elég hamar leállítottuk mindenhol. Mindig is utáltuk. Amikor az angoloknál játszottunk, és elkezdtek köpdösni, akkor leállítottuk a műsort és szóltunk, hogy ezt utáljuk.

Visszatérve az első koncertekre szívesen emlékszem, mert gond nélkül lementek és mindenki elégedett volt. 

Elég híresek a régi koncert utáni produkciói is, a bogárevéstől a csirketáncon át, a rekordmennyiségű italok elfogyasztásáig. Hogy tudott akkoriban leállni? 

Bár sokan rosszul tudják, de én csak periodikus alkoholista voltam, de tudtam, hogy ha nem állok le, akkor könnyen eljutok oda, hogy komoly és folyamatos függőség kialakuljon. Először ugye szóltak, hogy lépjek le a zenekarból. Ez volt a legjobb dolog, ami történhetett velem. Voltak ugyan más jelek, autóbalesettől kezdve komoly verekedések, de amikor kikerültem a zenekarból, el kellett gondolkoznom, hogy mi fontosabb? Felébredni és az álmaimat élni? Vagy felébredni másnaposan és okádni egy hatalmasat? 

Magyarországon elég komoly problémák vannak alkoholizmus terén. Mit ajánl azoknak, akik próbálnak úrrá lenni a függőségükön? 

Nagyon fontos, hogy menjenek el anonim alkoholista találkozókra és kérjenek segítséget. Nem fogják tudni egyedül megoldani. Emberek között kell lenned, akik tudják miről beszélsz, megértenek és hitelesen tudnak tanácsot és erőt adni. Az elején legalábbis nagyon fontos, hogy elmenj és beszélj arról, hogy mit érzel és utána meghallgasd mások történeteit. Sokat segít, ha tudod, hogy nem vagy egyedül.