Ezekről a magyar popsztárokról miért nem készült film?

Jimi Hendrix, Brian Wilson, Miles Davis, Hank Williams, Nina Simone, James Brown, Chet Baker, Jeff Buckley, Liberace, a Four Seasons, az N.W.A., valamint a CBGB klub rezidensei. Mi a közös bennük? Valamennyiükről készült életrajzi film az elmúlt három-négy évben. A csőben van továbbá Freddie Mercury, Tupac Shakur, Brian Epstein és Sam Phillips, és még hosszabb is lehetne a névsor, ha Janis Joplin, Marvin Gaye, Dennis Wilson vagy Sam Cooke örökösei nem tettek volna keresztbe a róluk készülő filmeknek.

Ez utóbbi problémák jelzik, hogy lehetnek ugyan buktatói a műfajnak, mégis reneszánszát éli a zenés életrajzi film, annál is inkább, mert a könnyűzene története tele van filmre kívánkozó sztorikkal, melyekre sokszor már több évtizedes rálátásuk is lehet az alkotóknak.

Remek történetek a magyar könnyűzenében is akadnak szép számmal, de eleddig csak Fenyő Miklósét vitték vászonra – ráadásul a Made In Hungária sem mondható biopicnek, maximum egy életrajzi elemeket is tartalmazó musicalnek.

De ki mindenkiről lehetne még életrajzi filmet forgatni a magyar könnyűzene elmúlt bő fél évszázadából? Végiggondoltuk a kérdést, és kiválasztottuk a tíz legjobbnak tűnőt. Két megjegyzés: nem feltétlenül a legnagyobb sztárok pályája kívánkozik filmvászonra, sőt, az ő történetük sokszor csupán nem túl izgalmas karriersztori. Biztosan tódulnának az emberek egy Tankcsapda- vagy Omega-filmre, csak igazából róluk minek, amikor vannak sokkal fordulatosabb, érdekesebb sztorik is.

A másik pedig az, hogy az utóbbi egy-két évtizedben aktív előadók története általában még nagyon is zajlik, úgyhogy előnyben vannak a harminc, negyven, ötven évvel ezelőtti sztorik. Még akkor is, ha nem túl vidámak, vagy nyomasztó többségben vannak bennük a férfiak.

1. Máté Péter

Miért? A magyar néplelket senki más nem tudta úgy telibe találni a hetvenes-nyolcvanas években, mint Máté Péter, akinek tényleg generációkon átívelő közönsége volt, és néhány dala a mai napig nagy népszerűségnek örvend. Sőt, nemrég emléktáblát is kapott az I. kerületben. Tény, hogy megvan a veszélye egy felszínes, giccses sztorinak is a tragikusan fiatalon meghalt fiatalemberről, akinek mindene a zene (a címe nyilván Zene nélkül mit érek én), de Máté Péter ennél azért árnyaltabb karakter.

Mit mutatna be a film? A Kádár-korszak legnépszerűbb énekesét, aki azonban mégsem kapja meg az őt megillető elismerést. És akinek a halála körülményei a mai napig találgatásokra adnak okot. Az pedig egy remek korrajzra is lehetőséget ad, hogy Máté Péter nem a popsztároknak járó luxuséletet élte, hanem ugyanúgy túlhajtotta magát, mint annyian az épp kibontakozó fusizós-gmk-zós puhuló diktatúrában. Drogok helyett kávéval, cigivel, alkohollal pörgette magát, ami akkoriban egyáltalán nem volt kirívó, és sajnos az sem, hogy egy infarktus vitte el fiatalon. Máté Péter életén keresztül ezért egy egész rendszert és időszakot is be lehetne mutatni. És közben meg szólnának azok a dalok, amelyek bevinnék a közönséget a moziba. (A film párja egyébként nyilván egy Cserháti Zsuzsa-biopic lenne.)

Ki játszaná? Egy jó parókával, szemüveggel Lengyel Tamás, akinek már egyébként is kijárna egy közönségfilmes főszerep.

2. Zalatnay Sarolta

Miért? Hát ezt talán nem is nagyon kell magyarázni, mert ha van karrierív, ami filmre kívánkozik, Zalatnay Cinié feltétlenül. A hatvanas-hetvenes évek népszerű hazai sztárja. Az egyetlen magyar előadó, aki rendesen belekóstolhatott a korabeli Swinging London életébe. És aztán hová jutott a végén?

Mit mutatna be a film? Évtizedeken átívelő, monumentális vállalkozás lehetne, talán még külön kellene színészt keresni a fiatal és az idős Zalatnay szerepére is, de megérné. Megismerhetnénk a szupercool tinédzser Cinit, aki megismerteti a magyar közönséggel a miniszoknyát, beleláthatnánk a korabeli zeneipar működésébe, és elgondolkodhatnánk, mi hogyan választanánk az énekesnő helyében: kint maradunk-e Londonban egynek a sok közül, vagy inkább hazajövünk főszereplőnek? És jó esetben az is kiderülne a filmből, milyen rossz választások hatására lesz valaki az ország egyik kedvenc énekesnőjéből elítélt.

Ki játszaná? A fiatal Cinit Waskovics Andrea, az idősebbet akár Hernádi Judit.

3. Radics Béla

Miért? Ő volt a magyar rock and roll első hősi halottja, és az első underground sztár, akinek annak ellenére skandálták ezrek a nevét, hogy a hivatalos kultúrpolitika tudomást sem vett a létezéséről. Az angyalföldi gitárhős tragikus sorsa az egyik legalaposabban dokumentált életút a magyar rocktörténetben, több könyv jelent meg róla, sőt, szobrot is emeltek neki – bőven lenne létjogosultsága egy filmnek is.

Mit mutatna be a film? A hatvanas évek emlékezete nálunk még mindig az Illés, Metro, Omega trióra, a táncdalfesztiválos énekesnőkre és az Ifiparkra szűkül, miközben a rosszabb hírű külvárosi klubokban is sok-sok ezren jártak koncertekre. Ezt a nyersebb, erőszakosabb világot is bemutathatná a film, hiszen innét indult Radics Béla is, aki az évtized végére lett egy nemzedék első számú bálványa, és aki aztán folyamatosan falakba ütközött. Kiderülhetne a filmből, hogy nem is csak gitártudása, hanem színpadi jelenléte is sztárrá emelte, és az is, hogy mindezek ellenére miért nem lehetett lemeze egyik zenekarával sem. És persze kitérne a lecsúszás utolsó éveire is, hiszen ez sem lenne egy vidám végkicsengésű film.

Ki játszaná? Schneider Zoltán eléggé emlékeztet a gitáros későbbi képeire, talán őt még a fiatal Radicsra is ki lehetne sminkelni.

4. Barta Tamás

Miért? Egy másik tragikus sorsú magyar gitárhős, akinek ráadásul valódi rejtély a halála. Barta fiatalon került az ország akkori legsikeresebb zenekarába, az LGT-be, és túlzás nélkül a lába előtt hevert az ország, ő mégis Amerikában maradt, ahol nem tudott megélni a zenélésből. És onnantól kezdve már kevés szerepe marad a zenének a cselekményben.

Mit mutatna be a film? Egy korán derékba tört életutat, az Izabella utcától Los Angelesig. Bemutatná, mivel járt az országos népszerűség itthon a hetvenes évek elején, és hogy ez miért nem volt elég Barta Tamásnak. Láthatnánk a hetvenes évek Kaliforniáját kelet-európai szemmel, az első találkozásokat a füves cigivel és minden más, itthon tiltott dologgal. És persze látnánk a Los Angeles-i magyar papírmaffiát is, amely már önmagában is filmbe kívánkozó sztori (egyes teóriák szerint ugyanis Bartát ők ölték meg 1982-ben Los Angelesben).

Ki játszaná? Nagy Zsolt, de úgy elváltoztatva, hogy senki nem ismerne rá.

5. Erdős Péter

Miért? Igen, Erdős doktor kakukktojás, hiszen nem volt popsztár, de nála ellentmondásosabb személyisége nem nagyon van a magyar popéletnek. Nemcsak azért, mert kitörölhetetlen nyomot hagyott a hetvenes-nyolcvanas éveken azzal, ahogy néhány előadónak egyengette az útját, jóval több előtt viszont bezárta a hanglemezgyár ajtaját, véget vetve gyakorlatilag a karrierjüknek. Erdős Pétert ezért elsősorban kártékony cenzornak szokás tekinteni, miközben mások szerint meg nem az ő személye a lényeg, sőt, simán lehet, ha mást ültetnek abba a székbe Aczélék, sokkal rosszabbul jár mindenki. Ezen a képen árnyalhatna a film, pláne, hogy Erdős élete egyébként is regényes volt.

Mit mutatna be a film? A későbbi popcézár hányatott előéletét: a munkaszolgálatot, a koncentrációs táborokat, Rákosiék börtöneit, 56-os szerepvállalását, az újra bebörtönzését, majd azt, hogy mindezek után mégis teljes mellszélességgel beállt az aczéli kultúrpolitika mögé, és egy személyben döntött tiltásról, tűrésről és támogatásról a zeneiparban. Nem maradhatna ki a Neoton és Csepregi Éva sem, és muszáj lesz egyszer lejátszani benne a CPG róla írt dalát is.

Ki játszaná? Andorai Péter ezzel az időskori szakállal egész hasonlít az egykori popcézárra.

6. Piramis

Miért? A sok tragikus és/vagy nyomasztó életút után jöjjön egy igazi, szórakoztató filmnek való történet, amelyben maradna hely azért drámai elemeknek is. A Piramis nemcsak népszerű zenekar volt, hanem a pályája csúcsán példátlan hisztéria is kísérte idehaza, és a felfutása összekapcsolódott a „csöves” jelenséggel, amikor a Kádár-rendszert utolérték a komolyabb társadalmi problémák. A Piramis pályáján keresztül pedig minden fontosabb korabeli jelenség bemutatható, az „őszinte kőkemény” rockszcénától kezdve a szovjet turnén át a szocialista viszonyok közötti popmenedzsmentig.

Mit mutatna be a film? A szocialista Magyarországon is volt játéktere azért az önmenedzselésnek, a Piramisé pedig egy igazi karriertörténet, melyben Som Lajos menedzseri húzásainak legalább akkora szerepük volt, mint magának a zenének. Hogy működhetett egy szocialista sztárzenekar a Piramis-őrsök és a Révész Sándor-brigádok korában, és hogyan csapódott hozzájuk egy teljes, magára hagyott nemzedék? A százezer veszélyeztetett gyerek és a jövőkép nélküli fiatalok hogy kapcsolódtak össze a Piramissal? Mit lépett minderre a hatalom? Tényleg minden csajt levarrtak-e Révészék az országban? Szóval lehetne alapanyag egy magyar Almost Famousnek, jobb esetben pedig nemcsak egy rockzenekarról tudnánk meg sokat, hanem egy egész országról. És akkor még nem is mondtuk, hogy Som Lajos alapból filmért kiált.

Kik játszanák? Révészt Szabó Kimmel Tamás, a fiatalon is kortalannak kinéző Som Lajost Thuróczy Szabolcs.

7. CPg

Miért? A nyolcvanas évek magyar underground/punk világából egyértelműen kimagaslik a CPg története. (Illetve a Neurotic sztorija is külön említést érdemel, de arról már forgattak egy filmet.) De hogyan lesz Kutyás, Güzü, Takony és Haska Béla unalmában lázadó, kukaborogatós punkból a nép ellensége?

Mit mutatna be a film? Amellett, hogy a korszak punkszíntere is érdekes történet, a CPg sorsa hűen mutatja be, mennyire röhejes is valójában egy olyan diktatúra, amely így megijed néhány mikrofonba ordítozó hülyegyerektől. Hogyan hálózza be a zenekart a titkosszolgálat, és mi lesz velük azután, hogy tizenkilenc-húsz éves korukban börtönbe kerülnek? A CPg-ről már készült dokumentumfilm Pol Pot megye punkjai címmel, de a sztori simán van olyan erős, hogy játékfilmben is megállná a helyét. Arról nem is beszélve, hogy a CPg-szövegek közül a legtöbb remek filmcím is lehetne – a Primitív bunkó állatok vagyunk például tökéletes választásnak tűnik.

Kik játszanák? Güzü – Kovács Gergely, Takony – Tasnádi Bence, Kutyás – Bán Bálint, Haska – Bárdi Gergő. Kiváló lehetőség kevésbé ismert, fiatal színészeknek. Egyébként ezen a képen mind a négyen látszanak: a bal felső saroktól az órajárást követve Güzü, Takony, Haska, Kutyás.

8. Edda

Miért? Az első vidéki sztárzenekar – eleve milyen hálás téma már a még nehézipari fellegvár Miskolc? Aztán a két eltérő egyéniség, Pataky Attila és Slamovits István szembenállására ugyanúgy ki lehetne hegyezni, mint egy jellegzetesen magyar karriertörténetre. Persze hálás lenne az a vonal is, amiből kiderül, hogyan lesz Patakyból, az ambiciózus és népszerű miskolci rockénekesből vénségére mulatós sztár, majd békemenet-felvonuló, végül ufóhívő, de ezzel talán még pár évet várni kellene.

Mit mutatna be a film? A vízfejű Magyarország miatt gyakran hihetjük, hogy minden, ami érdekes, az Budapesten történik. Pedig a hatvanas-hetvenes években még elég komoly helyi rockzenei színtér volt több vidéki nagyvárosban is, így például Miskolcon, ebből nőtt ki végül az Edda, amely a nyolcvanas évek legnépszerűbb rockzenekara lett itthon. A cselekmény szempontjából egyértelműen az együttes első szakasza lenne érdekes, a sokáig hiábavaló, de végül sikeres próbálkozás az országos hírnév megszerzésére, egészen a nagy szakításig – a Slamó nélküli Edda pedig már csak lábjegyzet.

Kik játszanák? A fiatal Pataky Attilának egész jó lenne ifj. Vidnyánszky Attila, Slamó pedig meghozhatná Funtek Sándor hazai filmes bemutatkozását.

9. Zámbó Jimmy

Miért? A rendszerváltás utáni magyar könnyűzenéhez egyrészt még jóval frissebb élmények fűződnek, másrészt mintha eltűntek volna a nagyon izgalmas életutak, de Jimmyé azért egyértelmű kivétel. És nem is csak a halála miatt, mely a rejtélyessége miatt önmagában is vonzó téma lehet, hanem a nem mindennapi pályaív is, amit Zámbó Jimmy a magáénak mondhatott.

Mit mutatna be a film? Több lehetőség is van: akár azt, hogyan lett Zámbó Imréből Jimmy, a Király, de koncentrálhatna a már nagyon befutott, komoly luxusban élő, testőrökkel és pisztollyal járó sztárra is. De majdnem ugyanennyire erős érv egy Jimmy-biopic mellett az, hogy remek lehetőség lenne bemutatni a kilencvenes évek vadkapitalista hazai szórakoztatóiparát is.

Ki játszaná? Dióssi Gábor talán meg tudna még fiatalodni Jimmy kedvéért. De ha a fiatal Jimmy kell, Fehér László is megteszi.

10. Szécsi Pál

Miért? Hát ha másért nem, azért, mert a feladatnak már állítólag többen is nekifutottak, Mészáros Mártától Sándor Pálig, de film egyikből sem lett, pedig Egressy Zoltán még egy forgatókönyvet is írt. Onnantól kezdve, hogy édesanyja nélküle disszidált, Szécsi élete kész regény (vagy éppen film), még ha nem is túl vidám.

Mit mutatna be a film? Szécsi Pált, a kívülről irigylésre méltó, sármos, országszerte népszerű sztárénekest, aki közben folyamatosan démonokkal küzd. E kettősség mellett nyilván a szerelmi élete és persze Domján Edit is fontos szerepet kapna, de azért a Szécsiről szóló színházi musicalnél mindenképp több van ebben a történetben, nem is beszélve a korabeli táncdalfesztiválos közeg bemutatásáról.

Ki játszaná? Rada Bálintot egy kicsit át kéne hozzá alakítani, de lehet, hogy megérné.