Beütött a nyár? Hűsítsd le magad!

Melyik Taylor Swift igazi arca?

GettyImages-466411441
2017.11.19. 18:56

Négy nap. Ennyi időre volt szüksége Taylor Swift legújabb, reputation című albumának ahhoz, hogy az év legtöbbet eladott albuma legyen az Egyesült Államokban. A hamarosan 28 éves énekesnő ebből a szempontból igazi dinoszaurusznak számít, aki még képes Adele-lel felvenni a versenyt a lemezeladások terén. Az, hogy 2017-ben, amikor már drasztikusan lecsökkent azoknak a száma, akik CD-n hallgatnak zenét, képes 4 nap alatt több, mint 1 millió lemezt eladni, parádés üzleti érzékre vall. De hogyan jutott idáig? 

Ha kicsit jobban elmerülünk Taylor Swift világában, akkor érdekes kettősség bontakozik ki a szemünk előtt. Ott van az énekes, aki állítólag egyedüli kezeli a Tumblrjét, a legszemélyesebb történeteiből ír dalokat, emellett viszont újra és újra előkerül egy hideg és számító üzletasszony, aki nem hagyja, hogy egyetlen dollár is a földre essen abból, ami neki jár és legtöbbször csak a saját érdekeit nézi.

Először is nézzük meg, hogy mekkora is ez a siker valójában. 

  • Forbes szerint ő volt 2016 legjobban kereső zenésze, aki egy év alatt 170 millió dollárt keresett. (Ez 60 millióval több, mint a második helyezett One Direction bevétele.)
  • Az öt, korábbi lemezből eddig összesen 33 milliót adott el.
  • Négy turnéja volt eddig, ezek 423 millió dolláros bevételt hoztak.
  • Eddig 10 Grammy-díjat nyert karrierje során, ő a legfiatalabb előadó, aki elnyerte az év albumának járó díjat.

Mikor 2014-ben megjelent az 1989 című albuma, akkor abból egy hét alatt 1,3 millió darabot adtak el az Egyesült Államokban, minden várakozás szerint az idén november 10-én kiadott Reputaionnek ezt is sikerül felülmúlnia. De előző két albumából is több, mint 1 millió fogyott az első héten, ami más énekesnőnek még soha nem sikerült. 

10 éves volt, amikor az édesanyjával karaoke versenyekre jártak, és nem sokkal később a demo felvételeivel már kiadóknál házaltak és bíztak benne, hogy hátha lesz valaki, aki lát a lányban fantáziát. Először nem jártak sikerrel, de a középiskolába járó Taylor Swiftet sem olyan fából faragták, aki könnyen feladja. Tudta, hogy sokat kell gyakorolnia, ha ki akar tűnni a tömegből, ezért minden délutánját dalok írásával töltötte. A New Yorkernek arról beszélt 2011-ben, hogy nem volt soha igazán népszerű, ezért általában alig várta, hogy hazamehessen írni, ez volt a mentsvára. Addig gitározott, míg már véreztek az ujjai. 

Ennek meglett az eredménye, ő lett a legfiatalabb dalszerző, akit valaha a Sony leszerződtetett. 16 évesen már meg is jelent az első albuma, Taylor Swift címmel. Ekkor egy feltörekvő country énekes volt, akit sokan attól féltettek, hogy nem fogja bírni az életvitelt, botrányokba keveredik és elvonóra kell mennie, ami elég sok fiatalon híressé vált színésszel vagy énekessel esett meg. Arra viszont senki nem számított, hogy a country-ból indulva ilyen könnyen lehet eljutni a popzene fősodrába. 

Utólag elég jól követhető, hogyan alakított mindig egy kicsit a zenéjén ahhoz, hogy a country-tól egy kicsit távolabb, a pophoz pedig közelebb lépjen. A hangzás mellett a dalszövegekben is érezhető némi változás. Az első két albumon még dominál a vidéki, kisvárosi amerikai hangulat: a platós furgonokból két albummal később már Maserati, a Reputation-ön pedig Range Rover, Jaguar lesz, de egy magángép is többször előkerül. Kezdettől fogva voltak tapasztaltabb zenészek, akik segítettek neki a dalszerzésben, közülük az első meghatározó figura Liz Rose volt, de a harmadik albumától kezdve már alig szól bele valaki a szövegeibe.

Ami nem változott az az újra és újra előkerülő bosszú tematika. Az első albumon szereplő Picture To Burnben, amit még a 15-16 évesen szerzett már ott van minden, ami később olyan dalokban hallhatunk, mint a Better Than Revenge vagy épp a Look What You Made Me Do. Kezdetben még a dob és a gitár vitték a dalokat, később viszont a korszellem egyre nagyobb nyomot hagyott a dalokon. 2010-ben egy kis bendzsó még könnyen belesimult a képbe, két évvel később viszont már Max Martin segítségével az akkor igazán nagyot menő dub stepes dropot is sikerült beletenni az I Knew You Were Trouble című számba. 

Ehhez már kellett néhány svéd producer segítsége is. A (többek között) Britney Spearsből is szupersztárt csináló Max Martin mellett Karl Johan Schuster vagy ismertebb nevén Shellback voltak azok, akikkel igazán sok számot írtak együtt. Mellettük még olyan zenészeket szerzett maga mellé, mint Ryan Tedder a One Republic-ból, vagy az a Jack Antonoff, aki a fun. zenekar tagjaként maga is összehozott egy hatalmas slágert, de mostanság inkább producerként megy nagyot, hiszen az év egyik legjobban sikerült pop albuma, Lorde-tól a Melodrama is az ő nevéhez fűződik.

Pályája elején abban sem voltak biztosak, hogy a country-ban lehet egyáltalán keresnivalója. A célközönség túlnyomó része ugyanis 35 év feletti nőkből áll és eleinte a kiadók is azért hajtották el, mert nem gondolták, hogy bármi olyan kijöhet a keze alól, amire ezek a nők kíváncsiak lehetnek. Végül nem lett igazuk, de Taylor Swift példa nélküli sikerében nem csak az számított, hogy mennyire fülbemászó dalokat, vagy okos dalszövegeket ír, hanem, hogy tudatos és kitartó üzletasszony, aki tudja, mit kell tennie ahhoz, hogy a rendszeren belül sikeres lehessen.

Ennek egyik példája a helyi rádiók embereivel kialakított kapcsolata. A helyi rádiók kulcsfontosságúak abban, hogy a feltörekvő énekesek közül melyik az, ami gyakoribb rotációban tud megmaradni, szerte az országban. A rádiós DJ-k személyes preferenciája rengeteget számít ebben a kérdésben, Swift pedig nem sajnálta rá az időt és az energiát, hogy a lehető legtöbb rádióssal jó legyen a kapcsolata. Mindenkinek adott interjút, mindenhova elment.

A New Yorker már korábban is említett cikkében a szerző úgy találkozik először az énekesnővel, hogy az épp egy nagy halom köszönőlevelet ír, helyi rádiók menedzsereinek. Ezek a közönség számára láthatatlan gesztusok és a profizmus ott vannak Swift sikerében, aki igyekszik saját kezében tartani mindent, amit csak tud. Amikor újságírók járhattak a színfalak mögött a turnékon, a hangulatot az Apple vezetőségi üléseihez hasonlították, nem pedig  ahhoz a bohókás világhoz, amit a Majdnem híresben láthatunk a turnékról. 

Náci barbi?

Ennek része az is, hogy mindennél fontosabb, hogy dalaival a legszélesebb közönséget érhesse el és minél kevesebb megosztó kijelentés kötődjön hozzá. Ennek lehet az oka az, hogy tavaly, amikor a film és a zeneipar is egyértelműen felsorakozott Hillary Clinton mögött, akkor Taylor Swifttől hiába várta mindenki, hogy ő is mondjon valamit az ügyben, például mikor előkerült Trumpról egy videó, amiben arról beszél, hogy ha híres az ember, akkor nyugodtan fogdoshatja a nőket. Ez azonban elmaradt, pedig Obama megválasztása után beszélt arról, hogy mennyire örül, hogy ez az első választás, amin részt vehet és még soha nem látta ilyen boldognak az országot egy politikai döntés után.

Trumpról viszont azóta sem esett szó, ami valószínűleg hozzájárult ahhoz, hogy az alt-right mozgalom zászlójára emelte őt. Így még sürgetőbb lenne, hogy ítélje el a nácikat, de ez azóta sem történt meg és talán nem is fog. A legtöbb, ami történt az ügyben, hogy Swift ügyvédje megpróbálta elintézni, hogy Pinterestről eltűnjenek a náci Taylor Swifttel kapcsolatos mémek, ami lehetetlen feladatnak tűnik. Ez egy tavalyi történet, de az album megjelenése előtt pár nappal megint napvilágot látott egy hasonló ügy, amiben szintén Swift ügyvédje fenyeget egy bloggert, aki arról írt, hogy Swift azzal, hogy csendben marad, azzal az elnyomókat támogatja. Ha ez nem lenne elég, akkor még a klipekből is sikerült találniuk olyan beállításokat, ami a náci Németországot juttatja az eszükbe.

A rajongókkal kommunikáló Taylor Swift és az üzletasszony Taylor Swift között óriási különbség van. Utóbbit ritkábban láthatjuk, de ezek az ügyvédi felszólító levelek, vagy a vallomása az idén nyáron lezajlott szexuális zaklatási perben megmutatják azt az arcát, aki nem tűri, hogy szórakozzanak vele, vagy a bevételeivel. Ez pedig nehezen egyeztethető össze azzal, ami a dalaiban olyan sokszor megjelenik, hogy ő az áldozat, akit mindenki csak bánt.

Ez a kettősség kezdettől fogva ott van a dalokban és a videóklipekben is. A You Belong With Me című klipben, ahol Swift egyszerre játsza a bénácska lányt, akit nem vesznek észre a srácok, meg a vampot, aki falja a férfiakat. Ő mindig az előzőt tolta előtérbe, de ahogy teltek az évek és egyik híres pasiját cserélte a másikra, úgy lett egyre világosabb a disszonancia a közvetített kép és a valóság között. 

Kanye West még most is kísért

Erre az áldozati szerepre erősített rá még jobban az az eset, aminek kapcsán sokan Magyarországon először hallottak róla. Ekkor fordult elő, hogy a VMA-n Taylor Swift átvette az év videójának járó díjat, azonban néhány másodperc után Kanye West felment a színpadra és bemondta a mikrofonba, hogy Beyonce-nak kellett volna nyernie. Ez több mint 8 éve történt, mégsem tud ettől, illetve a Kanye Westtel kialakított kapcsolatától igazán szabadulni.

A Look What You Made Me Do tele van az éveken át nyúló ügyükkel. Kanye West legutóbbi albumán említette meg Swiftet, amiben lekurvázza és azt mondja, hogy ő tette híressé. Swift szerint nőgyülölő és sértő a szöveg, és nem kért engedélyt erre az egészre. Kim Kardashian viszont megosztott egy videót egy telefonbeszélgetésről, amiben Kanye beszél a dalról és Swift láthatólag beleegyezik.

Az album megjelenése előtt úgy tűnt, hogy nem is tud ettől szabadulni és egy évekkel ezelőtti civakodást hoznak elő, miközben annyi minden mással lehetne foglalkozni. Az új albumon végül nem ez lett a domináns, a Look What You Made Me Do-n kívül csak egy másik, a This Is Why We Can't Have Nice Things az, ami konkrétan a Kanye West-üggyel foglalkozik. A többiben Swiftnek sikerül egy új oldaláról bemutatkoznia, mert eddig a bosszút álló, illetve a szakítást feldolgozó dalai voltak igazán népszerűek, a második album, a Fearless óta eltelt időben háttérbe szorultak a klasszikus szerelmes dalok, most viszont látható, hogy milyen az a Taylor Swift, aki már a testiségtől sem fél annyira, mint a kezdeti idők konzervatív kislánya és végre nem fél az alkoholtól és ahelyett, hogy elsősorban másokat hibáztatná, inkább arról énekel, hogy részeg és nagyon szerelmes.

Taylor Swift - reputation

Metacritic: 71/100
Index: 7/10

Minden egyes dal egy rejtvény is

A karrierjéhez az is hozzátartozik, hogy az internet közös erővel fejti meg, hogy melyik számot pontosan melyik férfi és milyen közös emlék ihlette. Ezt a lemezhez járó magazinban el is ismeri és a beveztő szövegben leírja, hogy lesznek majd, akik megpróbálják összekapcsolni a dalokat különböző férfiakkal és fényképeket is mellékelnek bizonyítékul. Azt írja, hogy a dalokat nem lehet úgy megfejteni, mintha egy apasági teszt lenne. Sorait azzal zárja, hogy a dalokhoz nem jár majd semmilyen plusz magyarázat.

A rajongókat nem lehet abban megállítani, hogy megpróbálják megfejteni a dalszövegeket és az új album kapcsán egy egészen meglepő értelmezés tűnik a befutónak. Előzetesen négy dal került ki az összesen 15 számos albumról, ezek közül az egyik a Gorgeous, ami viszonylag egyszerű helyzetet fest le, ahol találkozik a világ leggyönyörűbb arcú férfijával. Sokan biztosra vették, hogy ez a jelenlegi barátjáról, Joe Alwynról íródott, egy elég baba arcú, 26 éves angol színészről, aki még mindig a szüleivel él. Filmes karrierje mostanság fog beindulni, hamarosan több filmje is érkezik és olyan rendezőkkel dolgozik együtt, mint Ang Lee, Yorgos Lanthimos, Joel Edgerton, vagy Chris Weitz, színésztársai között pedig ott van Emma Stone, Nicole Kidman és Rachel Weisz.

Valami viszont nem stimmel, mert a dalból az jön le, hogy ezt a gyönyörű arcú embert nem kaphatja meg valami miatt. És utálja magát azért, amiért ebbe a helyzetbe került. Az internet egy része már évek óta meg van győződve arról, hogy Karlie Kloss, szupermodelllel Swift egyik legjobb barátnőjével, titokban szerelmesek egymásba, ezért nem volt nehéz összerakniuk a darabokat. A Gorgeous szövegét ők nem tudták máshogyan értelmezni, mint ennek a titkos szerelemnek a beismerését. 

A teljes albumot hallgatva pedig újabb és újabb bizonyítékokat lehet találni arra, hogy ez a titkos kapcsolat, amiről szó van a dalokban nem arról szól, hogyan csalta meg Calvin Harrist valaki mással. Egymás után épülnek fel a dalok, először még csak arról van szó, hogy valami rosszat tett (I Did Something Bad), de ez a valami számára új, amiről nem is tudja, hogy mit gondoljon (Delicate). De az igazi megerősítés a Dressben érkezik, ahol kimondja, hogy senki sem tudja, hogy mi van közöttük, plusz ez a valaki a legjobb barátja, akivel ő ennél komolyabb kapcsolatot szeretne.

Az album mellé kiadott magazin bevezetőben azt is írja, hogy minden embernek csak azt az arcát ismerjük meg, amit nekünk mutatni akar.

Ez nem jelenti automatikusan azt, hogy igazak az elméletek Karlie Kloss-szal kapcsolatban, mindenesetre érdekes az összecsengés. Akárhogy is, ez a titkos kapcsolat, illetve a róla szóló dalok azok, amik megmentik az albumot és adnak neki egy olyan intim aurát, ami kezdetben Taylor Swift védjegye volt, de a sztársággal együtt kezdett kikopni. Most gondolhatunk arra, hogy a rajongókkal megosztott egy titkot, aminek a felvállalására még nem áll készen a nagy nyilvánosság előtt.

Nyilván, aki összeesküvés elméleteket gyárt, az mindent tud jelként értelmezni, mindenesetre Taylor Swift Instagramon egy olyan képpel köszöntötte új albuma megjelenését, amiben szivárvány színű ruha van rajta.

#reputation is out. Let the games begin.

A post shared by Taylor Swift (@taylorswift) on

Ami a dalok felépítését és hangzását illeti, sokkal inkább lehet kritizálni és pontosan igaz rá az, amivel korábban hosszabb cikkben is foglalkoztunk, hogy minden olyan EDM gyökerű elemet igyekszik beleépíteni a dalaiba, amit csak lehet. Remek példa erre az album második klipje a ... Ready For It?:  ebben dübörög a basszus, mintha Kanye West 2013-as albumáról importálta volna őket és szinte az egész dalt agyon is nyomja, viszont amint megjön a refrén,  eltűnik és pontosan olyan betétet kapunk, ami egy átlagos Taylor Swift dalban is elfért volna.

Ezzel nagyszerűen lefedi az albumot, az pedig már csak hab a tortán, hogy ez a klip is Taylor Swift két énjére van felépítve, de egy egészen furcsa jövőbeli világban elmesélve, amit valószínűleg a Szárnyas fejvadász, illetve a Palackba zárt szellem világa ihletett. Az emberi külsővel ellátott android pedig elég jó analógiának tűnik az egész Taylor Swift jelenségre, illetve az új albumra. Nem az EDM az egyetlen stílus, ahonnan sokat vesz kölcsön, a Don't Blame Me-ről például mindenkinek a Take Me To Church jutott az eszébe, az I Did Something Bad-ről pedig avatatlan fül nem fogja tudni eldönteni, hogy Demi Lovato vagy Taylor Swift.

Egyes vélemények szerint ez is egy hosszú távú terv része és nem kell sokat várni, hogy Taylor Swift visszatérjen a gyökereihez és legközelebb egy country-s dallal jelentkezzen. Ebbe beleillik az, hogy a korábban már emlegetett kritikákban közös volt, hogy szinte mindenki a kilógó záródalt, a New Year's Day-t emelte ki, ami pont egy olyan ballada, ami az énekesnő karrierjének korai szakaszát jellemezte. Ezt játszotta el Jimmy Fallon műsorában, néhány nappal később pedig jött a hír, hogy ezt a dalt a kiadó elküldte a country rádióknak, ami szintén azt készítheti elő, hogy visszatér a gyökereihez.

Már a médiának van szüksége rá

Swift sikerének még az is az egyik összetevője volt, hogy kitalált egy olyan rendszert, ami garantálta, hogy egyetlen albummal a lehető legtöbb ideig legyen a figyelem központjában. Ebben a cikkben részletesen bemutatják, de a lényeg az, hogy ki kell hoznia egy dalt még szeptember 30. előtt, amivel versenyben van az év legjobb dala kategóriában, viszont az album később jön ki, szóval abban a kategóriában csak egy évvel később indulhat. A Grammy-díjak esetében pedig szintén jól jön az ipari szereplőkkel ápolt jó viszony, illetve mivel egy régi szervezetről van szó, ezért ők még mindig azt díjazzák, aki a legtöbb lemezt adja el, ezért mindig jó esélyekkel indul.

Viszont ha Taylor Swift szem előtt van, akkor hatalmas figyelem irányul rá, az emberek pedig eléggé megunják, ha egyetlen albummal 500 napon keresztül van előtérben. Ezért is volt érthető, hogy az 1989 után eltűnt a világ elől. 

Új albumához viszont új stratégiát is választott. Korábban, nem csak a rádiókkal volt olyan kezes, hanem a sajtóval is, és tényleg minden szóba jöhető magazin címlapján megfordult már, Magyarországon is. Az utóbbi másfél évben azonban senkinek nem adott interjút, a megjelenés után egyetlen olyan cikk sem jelent meg, amiben megszólalt volna. Úgy tűnik, ez a stratégia tudatos, a kritikákat elismeri, az Instagramon több tucat pozitív idézetet osztott meg belőlük, "Köszönöm *" szöveggel, de interjút senkinek sem adott. Swift azt mondta követőinek, hogy azt az időt, amit a sajtóval töltene, azt inkább a rajongóira fordítja. Ez pedig odáig jutott, hogy Nashville-ben az egyik Target áruházban (akivel Swift zsíros szerződésben működik együtt) többször is személyesen lehetett találkozni vele, és váltani néhány szót.

Érthető, hogy nem akar interjút adni, túl nagy már ahhoz, hogy ez a sikerét befolyásolja és esze ágában sincs Trumppal kapcsolatos kérdésekre válaszolni.

Korábban arra is volt már példa, hogy a nyilvánosság előtt vitt végig valamit, ami inkább tűnt a háttérben lerendezett pr-akciónak tűnt. Taylor Swift valóban rengeteg lemezt ad el, de mindent meg is tesz azért, hogy minél többen érezzék úgy, hogy muszáj megvenniük a lemezt, ha elsőként akarják meghallgatni a dalokat. Sem két éve az 1989, sem most a Reputation nem érhető el a megjelenés után a streaming szolgáltatók kínálatában.

2015 nyarán nyílt levélben fordult az Apple-höz, amiben kifejtette, hogy miért nem elérhető a szolgáltatáson keresztül az új albuma. Arra hivatkozott, hogy túl keveset kapnak vissza a művészek a munkájuk után, ő viszont úgy gondolja, hogy a munkája értékes és mindent meg kell tennie azért, hogy az értékét megőrizze. Az egészből végül egy átlátszó pr-akció kerekedett, aminek során az egész világsajtó megírhatta, hogy maga Eddy Cue mérlegelte a kérdést, és mostantól a három hónapos ingyenes időszakban, amit az Apple Music kínál, az Apple saját zsebből fizeti ki a szerzőknek járó díjat. Ezután mindenki nagyon örült, az 1989 megjelent Apple Musicon, nem sokkal később pedig maga Taylor Swift lett az Apple Music egyik arca, több reklámban is feltűnt, a turnéjáról készült filmet is csak itt lehetett megnézni.

Adele volt az egyetlen, aki még meghúzhatott valami hasonlót, hogy teljesen kizárja a streaming szolgáltatókat. A New York Times szerint ma már a teljes ipar bevételeinek kétharmada folyik be a streamingek után, vagyis egyre kevésbé lesznek olyan sztárok, akiknek megéri szembe menni majd velük. A számok mellesleg Swiftet és Adelet igazolják, ugyanis

minden egyes számot legalább 150-szer kell lejátszani egy 10 dalos albumon ahhoz, hogy összejöjjön annyi bevétel, ami egyetlen egy lemez eladása után jár.

Cikkünk írásakor nem lehet tudni, hogy a Reputation mikor kerül majd fel Spotify-ra vagy Apple Musicra.

Következő lépés a szekta alapítás?

Fentebb már írtunk róla, hogy Swift 2014-ben, az 1989 kampányának részeként elkezdett Tumblr-özni és az volt a hivatalos álláspont, hogy mindent ő kezel, posztol, vagyis úgy használja a platformot, ahogyan a rajongói is. Ha ez igaz, akkor az is elég jól mutatja, hogy Taylor Swiftet semmi sem érdekli annyira, mint saját maga. A rajongók persze kitüntetésként kezelik, ha Swift kedveli, reblogolja, vagy beköveti őket.

A Tumblr kevésbé népszerű, mint az Instagram, vagy a Twitter, a trollokat egyszerűbben ki lehet kerülni, ez a közeg pedig remekül illeszkedik abba, amit képviselni akar. Aki a rajongója, annak meghívója van a legnagyobb teadélutánra. Ezt ráadásul szó szerint is veszi, mi is beszámoltunk róla, hogy az album megjelenése előtti hetekben, négy különböző városban is tartott olyan összejöveteleket, amik során magához hívta a legnagyobb rajongóit Tumblrről, akik találkozhattak vele meg néhány híres ismerősével és meghallgathatták az új album dalait. Hasonló ez, mint a koncerteken szokásos meet & greet. 

Ezek is kezdettől hozzá tartoznak a Taylor Swift koncertekhez, viszont annyiban eltérnek a szokásostól, hogy nem drágább jeggyel lehet megszerezni a bejutáshoz való jogot. Sokáig személyesen az édesanyja válogatta ki a leglelkesebb rajongókat, akik bejuthattak a backstage-be. Minden turnén legalább 150 rajongóval találkozik és a GQ-nak azt mondta erről, hogy nem kötelező nyűgként gondol ezekre az alkalmakra. Szerinte egy beszélgetés nem csak akkor lehet mély, ha hosszú órákig tart, továbbá úgy érzi, hogy mostanra már tudja, hogyan kell élvezni ezeket a helyzeteket.

Ilyenkor persze fel kell tenni a kérdést, hogy az énekes, aki ügyesen bánik a brandjével, nyilván nem beszélhet arról egy interjúban, hogy mennyire unja a rajongóit. Ráadásul Taylor Swift belső köre a jövőben még exkluzívabb lehet. Néhány hete jelentette be, hogy saját applikációt jelentet majd meg, és nem nehéz kitalálni, hogy ezzel is mi a cél. A Ringer fogalmazta meg nagyon okosan, hogy hiába énekli azt a Look What You Made Me Do-ban, hogy a régi Taylor meghalt, valójában nem történt ilyen, csak egy újabb módszert talált arra, hogy pénzt sajtoljon ki a rajongókból.

A Look What You Made Me Do orbitális sikere után úgy tűnt, mintha megakadt volna a gépezet, az azóta nyilvánosságra hozott dalok, amik azonnal felkerültek Spotify-ra és Apple Musicra, gyengén teljesítettek a slágerlistákon , és meg sem sikerült közelíteni azt, amit az előző albummal sikerült, amikor a Shake It Off első helyét csak a Blank Space tudta elvenni. A Look What You Made Me Do mindössze néhány hétig őrizte az első helyét. De ez egyre kevésbé lesz fontos a számára: akkorára nőtt már a tábora, hogy logikus döntés rájuk támaszkodni és kialakítani egy olyan kört, ahol csak a jó tulajdonságaira koncentrálhat és nem kell foglalkozni a politikával, vagy a gyűlölködőkkel. 

Ne maradjon le semmiről!