A Russkaja frontembere az Indexnek: Szégyellem magam, hogy a szülőhazám ilyet tesz

Őszinte, tartalmas és szórakoztató interjút adott nekünk az osztrák ska-punk zenekar, a Russkaja frontembere, Georgij Makazaria. A zenekar idén júniusban fellép a VéNégy Fesztiválon Nagymaroson, valamint a Szegedi Ifjúsági Napokon is, ennek kapcsán beszélgettünk.

Tegyük fel, hogy van egy személyi rock and roll dzsinnem, aki teljesíti három kívánságát. Mit kérne tőle?

Egy rock and roll dzsinn? Akkor ebben a pillanatban inspirációt. De csak rock and roll kívánságokat teljesít? Mert tudja, én pont játszottam dzsinnt az Aladdinban itt, a színházban, és bármilyen kívánságot valóra váltottam.

Azt kíván, amit szeretne, csak a dzsinn érezze benne a rock and rollt.

Az emberek általában azt kérik, amit nem kaphatnak meg. Én is így vagyok vele, de most nem tudom. Talán a mindig békés és harmonikus csapatmunka, azt nem könnyű elérni.

A Russkaja hogy érte el az összhangot, hogyan indult?

2003-ban találkoztunk egy koncerten a zenekarunk későbbi basszusgitárosával, Dimitrijjel, aki a Bécsi Zenei Egyetemen tanult akkoriban. Eldöntöttük, hogy szeretnénk egy skazenekart csinálni fúvósokkal. Kezdetben orosz, moldáv és ukrán zenekaroktól dolgoztunk fel dalokat, majd idővel a feldolgozásokat felváltották a saját dalok. Jöttek az első komolyabb sikerek, mi innentől számoljuk a zenekar alakulását, ez 2005-ben volt.

Elég speciális stílusú zenekar a Russkaja. Ez a szokások terén is megjelenik? Milyen bandahagyományaik vannak?

Nincs semmi igazán különleges. Ez egy koncentrált munka, így mielőtt színpadra állok, beéneklek, bemelegítem a hangom és az izmaim is. Ha hagyománynak lehet nevezni, akkor együtt szoktunk whiskey-zni. Mielőtt színpadra állunk, mindig alkotunk egy kört, megrázzuk egymás kezét, és közös erővel indulunk neki a koncertnek. Ez egy apró, intim hagyomány, de sokat számít.

Ha már ennél tartunk: itt van ez a háború, és az ember akaratlanul is elgondolkozik, hogy mint orosz kötődésű zenekar ez hogy érinti önöket, hiszen rengeteg hasonló előadó kapott negatív megbélyegzést a világon.

Mivel mi alapvetően osztrákok vagyunk – a zenekarban mindenki osztrák állampolgár –, így nem ér minket közvetlen támadás. Talán ezért is nem félünk kimondani, hogy 

De tudja, mit? Hiába élek 33 éve Ausztriában, így is szégyellem magam, hogy a szülőhazám ilyet tesz. Miért kezdtek egyáltalán háborút? Aki háborút kezd, készen kell állnia elszenvedni a veszteségeket is. Úgy gondolom, hogy néhány igazán kapzsi ember remekül tud most nyerészkedni, és ez segíti elő az eseményeket a háttérben. Közben meg rengetegen veszítik el a családjukat, az otthonukat, az egészségüket, és ez szörnyen elkeserít. Néha meg is kérdezem magamtól, van-e jogom boldognak lenni, szórakozni, miközben ilyen dolgok zajlanak. Részvétet érzek minden fiatalember, katona és civil iránt, akik életüket vesztették. Ezt meg lehetett volna oldani másképp. Végül úgyis le kell ülni a tárgyalóasztal mellé, és akkor az erősebb akarat fog győzni... Gyűlölöm ezt a háborút.

Köszönöm, hogy ilyen őszinte volt, és ne haragudjon, amiért elrontottam a hangulatot.

Tudja, ez nem is igazán a hangulatról szól, hisz ez most csak egy pillanat. Miközben beszélünk, itt ülök a stúdióban, épp dalszöveget akartam írni. Keresem a megfelelő témát, ami aktuális és van jelentése, de nincs semmim. Nem tudom, mit írhatnék, ami most fontos és releváns lenne. Bármi, aminek nekikezdek, olyan jelentéktelennek tűnik. Ez a jelen nyomása, amit a sötét fellegek adnak Oroszország felől... Mi, a Russkaja csak egy partizenekar vagyunk. Az emberiség, a béke és a szabadság oldalán állunk. Nem vagyunk politikai banda, és az elmúlt 17 évben sem voltunk soha. Szeretném látni majd, hogy az emberek Magyarországon hogyan fognak viszonyulni ehhez az egészhez és hozzánk.

Mi volt a legkülönlegesebb és legegyedibb élménye a közönségükkel kapcsolatban az évek során?

Volt egy pár, akik régen a mi koncertünkön jegyezték el egymást. A srác megkért, hogy hadd jöhessen fel a színpadra megkérni a barátnője kezét. Romantikus pillanat, de ami igazán megható, hogy néhány évvel később visszatértek egy koncertünkre, akkor már a kisbabájukkal. Nagyon jó élmény volt.

Amennyiben bármelyik még élő előadóval csinálhatna közös dalt, kit választana?

Skrillex. Nagyon szeretem a dubstepet, és izgalmas lenne az együttműködés. Ha pedig nem élő, akkor Bob Marley.

Látja a Russkaját tíz év múlva is?

Ez elég nehéz, hiszen a jelen helyzet a világban képlékeny. Azt kívánom, hogy ezek a sötét felhők tűnjenek el, ha ez megtörténik, én boldog vagyok. A Russkaja zenekar hosszú utat tett meg, talán egy number one sláger még nem ártana, ami új magasságokat ad, ha a dzsinn teljesíti. Heten vagyunk jelenleg a zenekarban, mind boldogok és hálásak azért, amit elértünk, azért, hogy a zenekar képes megélhetést biztosítani a számunkra, és azt csinálhatjuk, ami örömöt okoz, miközben gondoskodhatunk a családunkról. Azt szeretném látni, hogy ez az állapot tíz év múlva is fennáll.

Most, hogy jönnek Magyarországra, mit üzenne a magyar közönségnek?

Imádjuk a magyar embereket, remek közönség. Amit üzennék, nemcsak a magyar embereknek szól, hanem mindenkinek a világon. Fontos a politika és a kultúra közötti különbség. A politika kegyetlen dolog, amely sokszor felhasználja a kultúrát a céljai érdekében. Ez nem helyes. A kultúra a békés ember sajátja, és nem a gyűlölködőé. Ha gyűlölettel töltjük meg, az kivégzi, és többé nem marad kultúránk.

A cikk az Index és a VéNégy Fesztivál Kft. tartalmi együttműködésének keretében valósult meg.