Ritkán hallani ilyet Magyarországon, pedig kéne még hasonló
További Stenk cikkek
- Itt a 2025-ös Coachella fellépőinek listája, először a fesztiválon a Green Day
- Van, amit sosem bocsájtunk meg magunknak
- Hová menekülsz, ha a megalázott tömegek felkelnek?
- A Linkin Park új lemeze a legfurcsább zenei élmény, amit jó ideje tapasztaltunk
- Budapestre hozza szólóprojektjét a Rammstein frontembere
Az Index szerkesztősége gyakran kap zenei anyagokat feltörekvő együttesektől, előadóktól. PickUp néven elindított sorozatunkban időről időre beszámolunk három új névről, csapatról,
küldjenek lemezt, kislemezt vagy single-t.
Fontos: az Indexet az előadók keresik meg, érdekükben nem járt közben kiadó, sem PR-os vagy marketinges – legfeljebb kapcsolattartó. A hármas listát a Kultúra rovat – stílusbéli és tartalmi korlátok nélkül – kizárólag saját belátása szerint állítja össze. A mostani PickUp három előadója:
- From The Sky,
- Fluidia,
- Bébia.
Derült égből szimfonikus, extrém metál
Még év elején rukkolt elő második nagylemezével a From The Sky zenekar, ami hiánypótló formáció a hazai zenei életben. Találkoztunk már itthon is nem egy szimfonikusmetál-bandával, vagy extrémmetál-formációval, de a srácok igazán jó elegyét alakították ki a felhasznált stílusoknak, ráadásul rengeteg kísérleti elemet építenek be dalaikba.
Van, ahol a szimfonikus környezetet ösztönösen a power metal hajtja, másutt death metal vagy core stílusok jelennek meg. Az sem idegen új, Antarktika című lemezüktől, hogy a kilencvenes évek populáris hangulatát vagy akár magyar népzenei dallamíveket kapjunk – hogy utóbbi tudatos döntés vagy sem, fogalmam sincs, de remekül passzol a többi stílussal.
A zenekar Tari Szabolcs énekes-dalszerző szóló projektjéből indult el 2020-ban. Bemutatkozó albumukat még 2021-ben adták ki REX címen, majd 2023-ban érkezett új lemezük, aminek címadó számával A Dal című műsor elődöntőjéig jutottak. Nem véletlen, az Antarktika dallamtapadása vitathatatlan – még magamat is azon kaptam a boltban, hogy a refrén dallamát dúdolom.
Jövőre egy akusztikus-szimfonikus anyaggal érkezik a From The Sky,
mostani lemezükön pedig a 13 track között található, egy angol nyelű dal is, amely akár jelzés is lehet a nemzetközi piacra való nyitásra. Noha a csapat igazán minőségi zenét ír, a szimfonikus metál magyar felvevőpiacát nem több száz ezres tömeg alkotja, így akár logikus döntésnek is tűnhet egy párhuzamos munka itthon és külföldön. Legyen bárhogy is, reméljük, a csapat a lehető legtovább jut.
Forgószél a horizonton
Egy vadonatúj szólóprojekt érkezett az éterbe 2023 novemberének végén az énekesnő, Fluidia neve alatt. A hozzánk eljuttatott levelében elmesélte, a projekt annyira friss, hogy a nyarat kimondottan dalszerezésre fordította két producerrel, akikkel közösen alkotnak. A koncepció részben kísérleti, mivel számos elektronikus stílust vegyítenek, miközben a központi popzenei vonal segít, hogy a mainstreamközönségtől se idegenítsék el a muzsikát.
A dalok végső megformálásában az ismert producer, Iamyank is közreműködik. Noha egyelőre csupán egy dal hallható az új vonulatból, az énekesnő jóvoltából kaphattunk némi előzetes betekintést több, soron következő számba, amik egytől egyig ígéretes alkotások. A mostani dal a Forgószél címet viseli, egy izgalmas drum and bass központú alkotás.
Szövegezésében két dolgot mindenképp érdemes kiemelni Fluidia zenéjében. Az énekesnő sokszor használ érdekes szóképeket, metaforikus világépítést, a szövegnek azonban elsősorban egyfajta bensőséges hangulata van. Hűvös, ám érzelemdús közeg, amelyben
elrugaszkodik a materialista világtól, ami kimondottan jól áll a koncepciónak.
Noha egy-egy apró ponton a zenei ritmika miatt beáldozza a prozódiát, áthallgatva az érkező dalokat, Fluidia érezhetően törekszik arra, hogy a lehető legjobb módon fogja meg a szavak tördelését, amely igazán pozitív, és remekül erősíti a sorok tartalmát. Remélem, az énekesnő a jövőben is tartani fogja ezt a megközelítést, mert ez is előnyére válik.
Átlagos péntek
A mainstreampop világának pereméről érkezik a feltörekvő magyar énekesnő, Bébia. Hosszú évek óta oszt meg zenéket oldalain, kezdetben még Bia néven indult – Spotifyon is így találni meg. Komolyabban nagyjából öt éve kezdte el erősíteni csatornáit. Noha a fősodor hangzásvilága dominálja a számokat, több kísérleti elemet is beépít, hogy a popzene minden szegletét bejárhassa.
Mind a zenét, a szöveget és a videós anyagok alapötletét ő dolgozza ki, egyfajta egyszemélyes alkotógárdaként. Témáiban visszatérő motívum a szerelem, de bevallása szerint néhány dalnál ez csupán a felszín, a valós tartalom jóval rétegzettebb, egyfajta terápiás alkotás, intim naplóbejegyzés.
Legutóbbi száma, a MANGÓ szeptemberben jelent meg. Zenéjében igazán mai érzetet kever a klasszikus, szintis pophatásokkal, amik az elmúlt években nyertek újból teret a mainstreamben. A dal szövegezése, noha fiatalabb generációt céloz,
a hozzá párosított énekdallamban és ritmikában akadnak szokatlan, kísérletező meogldások, amikre nem feltétlen számít a hallgató.
A dal finoman indít, a jól ismert hatszekciós szerkezetre épít – verze, refrén, verze, refrén, bridge, refrén. Ennek ellenére a dinamika egészen máshogy alakul, az énekesnő gyakorlatilag folyamatosan emeli az energiaszintet – egy minimális visszavételtől eltekintve a bridge-nél –, aminek köszönhetően a szám grandiózus lezárásba torkollik.
(Bia munkájával jelenleg az Index newsroom csapatát erősíti.)
Rovataink a Facebookon