Nick Cave a fia halála óta először készített lemezt a teljes zenekarral

Nick Cave a fia halála után több meditatív, csendes lemezt készített, de a most megjelent Wild Godban ismét a teljes zenekar részt vett, Cave pedig az öröm lemezeként hivatkozik rá. „A Wild God már egy erőteljes életigenlés. Nem véletlen, hogy az album munkacíme sokáig Joy volt” – írtuk az új lemezről.

Állandó alkotótársa és legjobb barátja, Warren Ellis most a hvg.hu-nak adott interjút, amelyben többek között elmondta:

• Nem volt könnyű a Wild God lemezfelvétele, de sosem az. „Ha könnyű, az csak annyit jelent, hogy túl könnyen megelégszel a saját munkáddal. Ha viszont nehéz, az arra utal, hogy talán tényleg eljutsz majd valahová. Mindig nehéz a munka, mert ahogy haladunk, úgy lesz előttünk egyre kevesebb útelágazás.”

• Nick Cave-vel leginkább a vágy befolyásolja a közös munkát, hogy továbbra is együtt dolgozzanak, és hogy ez az együttműködés továbbra is fejlődőképes legyen. „Nyilván történtek fontos események – például mint amikor Nick elvesztette a fiát –, amelyek erősen hatottak arra, hogyan dolgozunk, és ebből milyen lemez születik.”
• Warren Ellis nem gondolja, hogy Nick Cave akár stílusában, akár máshogyan ugyanolyan szövegeket írna ma, mint korábban, bár „ma már sokkal személyesebbek a sorai, mint az 1980-as, 1990-es években”.
• A munkamódszerükről elmondta: „Nick ugyan már szövegekkel érkezik, de soha nem akarjuk ezekhez írni a zenét: Nick elénekli a szövegeit hat különböző zenére, és az egyikről kiderül, hogy az lesz a jó. […] Természetesen hallom Nicket, de nem próbálom megfejteni, hogy miről énekel.”
• A zenekari munkáról így mesélt: „A dalok mondják meg, mire van szükségük. […] Ráadásul ha ott a dob és a basszus, ha megvan a ritmusszekció, attól már nagyon nehéz elmenekülni, márpedig a Push the Sky Away óta ezt szerettük volna. A Dig, Lazarus, Dig!!! után, ami egy vérbő zenekari lemez volt, eleve sem akartunk még egy ugyanolyan lemezt, másrészt arra is kíváncsiak voltunk, Mick Harvey távozása után mit tudnánk másképp csinálni, anélkül, hogy végig szólna a gitár, mert az nagyon behatárolja a stílust.

  Akkor arra volt szükségünk, hogy ezt száműzzük, és más hangzásokat, más megközelítéseket is kipróbáljunk.

  A Wild Godról viszont azt éreztük, több energiára van szüksége, mint az előző két, meglehetősen meditatív lemeznek. És csodás volt újra hallani a dobot vagy Colin basszustémáit.”
• „A zenekari lét nagyon koncentrált helyzet, te pedig belemész, mert szeretsz zenélni, és észre sem veszed, hogy heti hét napot töltötök együtt hónapokon át egymás közvetlen közelében – mondja a hosszú éveken át való együtt zenélésről. – Benne vagy valamiben, ugyanazért a célért dolgoztok, de más elképzeléseitek vannak, jönnek a konfliktusok, ilyesmi. Szóval olyan ez, mint bármelyik másik emberi kapcsolat, csak itt minden fel van nagyítva.”
• Hogy Nick Cave-vel megvoltak-e a maguk nagy összeveszései, arról így nyilatkozik: „Nickkel sosem estünk egymásnak. […] Persze, nekünk is voltak húzós pillanataink, de mind a ketten tudtuk, hogy nem gáz kiakadni vagy hibázni. A kettőnk kapcsolata, azt gondolom, hogy egészséges; voltak vitáink, de ez sosem robbantott fel semmit, nem lettek belőle komoly frusztrációk.
• A Hit, remény és vérontás című Nick Cave-interjúkötetről, amelyben ő is szerepel, ezt mondja:„Nemcsak azokról a dolgokról beszél, amire a rajongók a leginkább kíváncsiak, hanem érint személyes kérdéseket is. […] De beszél a Ghosteen felvételeiről is, ami egy elképesztően spirituális élmény volt, azt hiszem, életem egyik legizgalmasabb kalandja, amihez még csak hasonlót sem éreztem. Jó volt olvasni arról, ő hogyan látta ennek a lemezanyagnak az evolúcióját.”
• Végül kifejti, hogy sosem volt probléma, hogy ő csak a második ember Nick Cave mögött. „Nagyon boldogan állok Nick mögött, hát basszus, micsoda egy fickó, aki ott áll előttem! Azért sem gond, mert tisztában vagyok azzal, hogy mi az én szerepem az egészben, és ez boldoggá tesz. […] Nem érdekel, kinek a neve van a lemezen. Nem érdekel, ki mit gondol. Egy dolog érdekel: mit tudok más emberekből kihozni, és mit tudnak ők kihozni belőlem.”

A Nick Cave & The Bad Seeds 2024. október 13-án mutatja be Budapesten a Wild God című lemezt a Budapest Arénában, amelyről itt írtunk.

Kapcsolódó

Túl sok volt a keserűség, itt az ideje az örömnek!

A gyászból is lehet erőt meríteni.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!