A kínaiakat könnyű meglepni valamivel - Jamie Woon-interjú

2013.07.07. 10:04
Az Index fesztiválblogja

Aktuális

 
A fesztiválról
Az idei VOLT Fesztivál kampányában főszerephez jutnak a robotok, akik nem csupán a plakátokról mosolyognak a járókelőkre, de a VOLT helyszínén is találkozhatunk velük. Több mint öt éve nem lépett színpadra az ország első és egyetlen hálózati jazzbitang zenekara, fél évtized után, a régi slágerekkel és friss dalokkal újra élőben játszik, kizárólag a VOLT színpadán az Emil.RuleZ! A Punnany Massif összetoborozta a baráti körben aktív, szívükhöz legközelebb álló zenész-cimbiket, hogy az idei VOLT nulladik napján rendesen odacsapjanak. Szóval itt nagy buli lesz, erre garancia a meghívott fesztivál-fejek névsora: ott lesznek többek között a Hősök, az Irie Maffia, a Carbonfools, Kezdet-ék és a Mary Popkids tagjai, Takáts Eszti és zenekara, a Psycho Mutants, a Halott Pénz és a Köztársaság Bandáj. A házigazda szerepére pedig ki lehetne alkalmasabb, mint a tiszteletbeli Punnany-tag Kiss Ádám. Nem vitás, hogy az utóbbi évek legjobb line-upja az idei. A világsztár-kínálat valóban minden igényt kielégítő: a fesztivál három fő színpadán egymást váltják a nagyobbnál-nagyobb nevek, számos zenei műfajban. Billy Talent: Világszerte ismert, dallamos, könnyed, a tömegek megigézésre kitalált punk rockot játszó, kanadai zenekar, akik legfrissebb, komoly kritikai sikert arató ötödik albumukkal, a Dead Silence-szel találnak fogást rajtunk a VOLT-on. Bullet For My Valentine: A kétezres évek egy leghíresebb metál zenekara, agresszív riffekkel keményre gyúrt, ugyanakkor dallamos, nem kis virtuozitásról árulkodó szimfóniákat írnak, lemezeikből több milliót adtak el, a 2013-as VOLT-on február végén megjelent negyedik nagylemezükkel csavarják a fesztivál közönségét a koponyájuk köré. Dub FX: A flaszter ura és a bulvárok hangja, aki közönségkedvenc loopjaival bejárta mind az öt kontinenst, forradalmasította az (utcai) előadó művészetet, és többször fellépet Magyarországon, ahol mostanra valóságos személyi kultusz épült ki köré: idén soha véget nem érő világkörüli turnéja újra a VOLT-ra vezet. Hurts: Adam Anderson és Theo Hutchcraft romantikus szintipop duója, a műfaj meghatározó zenekara, akik slágerekkel teli bemutatkozó albumuk után ezúttal második nagylemezüket, a most márciusban megjelent Exile-t hozzák el a magyar közönségnek. Martin Solveig: 2013 nyarán élőben szólal meg Sopronban az utóbbi idők legkedveltebb bulislágere, a Hello, hiszen a track-et jegyző kolosszális francia DJ-producer, a DJ Mag 100-as listájáról évek óta kirobbanthatatlan Martin Solveig is fellép a VOLT-on. Papa Roach: Jacoby Sahddix elnyűhetetlen, a legkeményebb törésteszteken edzett, elpusztíthatatlan bandája, a kilencvenes évek végén és a kétezres évek elején tomboló új hullámos metál őrület egyik meghatározó, mindig megújulni képes zenekara. Parov Stelar Band: Marcus Füreder ellenállhatatlan zenekara, az electro swing feltalálói, akikről mindenki tudja, hogy a nagy fesztiválok legbulizósabb kedvű bandái közé tartoznak. Queens of the Stone Age: Stílusteremtő zenekar a kaliforniai Palm Desertből, a stoner rock ikonjai, egyszerre rakkolós és kábító, súlyos, riff-központú rock zenét játszanak, és először 2013-ban lépik át Magyarország határait, hogy előadják népes hazai rajongótáboruknak kultikus számaikat az idei VOLTon. Sven Väth: A német elektronikus zene egyik legfontosabb alakja, legendás, iskolateremető, mindig megújulni képes művész, akit csak a techno keresztapájaként regisztrál a világ. 30 Seconds To Mars: Milliós rajongótáborral rendelkező rock zenekar, elementáris és szenvedélyes színpadi produkciójukról ismertek világszerte, évek óta dobogós helyen szerepelnek a VOLT kívánságlistáján, 2011-ben teltházas koncertet adtak a fesztiválon, ahová májusban megjelenő új lemezükkel, a Love, Lust, Faith + Dreams-szel térnek vissza. Jegyek: 0. napi jegy: 2 900 Ft Napijegy a helyszínen: 10 990 Ft. Bérlet: 29 900 Ft.
Tovább »
 

Jamie Woon ismét Magyarországon adott koncertet a két évvel ezelőtti teltházas bulija után. A skót, maláj és kínai felmenőkkel rendelkező, meglehetősen közvetlen előadót a készülő új albumáról faggattuk a voltos fellépése előtt, de beszéltünk még a funky halhatatlanságáról illetve arról, mennyiben más a kínai közönség, mint a nyugati.

Két éve teltházas bulit adtál az A38-on. Mire emlékszel a koncertből?

Különleges élmény volt, mert esküszöm neked érezni lehetett, ahogy a vízen himbálózik a hajó. Mindenképpen az egyik legemlékezetesebb fellépéseim egyike volt.

Mi volt a legmeredekebb hely, ahol zenéltél?

Egy londoni bevásárlóközpontban kalapoztam, de nagyon furcsa volt az egész, mert jótékonysági célból csináltam, ők meg előre kifizettek engem. Én elkezdtem játszani mire kiderült, hogy nem konkrét koncertre gondoltak, hanem csak háttérzenére a bevásárláshoz. Főleg feldolgozásokat játszottam a boltok előtt, de állandóan kijöttek szövegelni az eladók, hogy hangos a zeném és menjek már át máshova. Így ötpercenként pakolhattam a cuccomat és kereshettem valami helyet, ahol nem akarnak meglincselni a boltosok, amiért zenélek.

Két éve hoztad ki a debütáló lemezedet ezért adja magát a kérdés, mikorra tervezed a következőt.

Már nagyban dolgozom rajta, jó pár számmal már kész is vagyok, ezekből párat itt a Volt fesztiválon is előadok majd.

Az első albumon nagy hangsúlyt kapott a soul mellett a dubstep is. Továbbra is ezen a vonalon próbálsz haladni vagy most másmilyen elektronikus műfajjal kísérletezel?

Sokkal több élőhangszeres rész lesz benne, főleg ezekkel próbálkoztam sokat otthon. Kicsit hálószoba módszerrel dolgoztam, mert a saját lakásomban vettem fel ezeket úgy, hogy szinte az összes hangszeren én játszom. Vagy legalábbis úgy teszek, mintha tudnék rajtuk játszani. Ezzel is szeretném valamivel emberközelibbé tenni a saját zenémet. Ja, és jó sok funky lesz rajta!

Mintha a funky nagyon jönne vissza az utóbbi időben.

Haver, a funky sose tűnt el és nem is fog! Tinédzserkorom óta rajongója vagyok a műfajnak és mindössze annyi történik benne, hogy a gitárokat felcserélik a szintetizátorok, majd aztán ugyanez történik fordítva.

Te is közreműködtél az új Disclosure-lemezen, amely képes volt sokáig undergroundnak számító törtzenei műfajokat átültetni könnyen fogyasztható popzenébe. Szerinted ebből lehet tendencia, hogy az újgenerációs producerek közül egyre többen nyúlnak vissza a korábbi évtizedek brit elektronikus zenéjéhez?

Alapvetően az elektronikus tánczene mindig is az underground és a mainstream határmezsgyéjén mozgott. A UK garage feltűnésekor is voltak popzenei próbálkozások a műfajjal, rengeteg kiadó próbálkozott olyan előadókat szerződtetni, akiket benyomhatnak a kereskedelmi rádiókba. Aztán most itt van a Disclosure, akiknek olyan gyönyörűen szólnak a számaik, annyira letisztultan, amiről mondjuk a '90-es években csak álmodhattak a producerek. Ráadásul remek dallamokat írnak mindenféle fölösleges torzítás vagy hatásvadász reszelés nélkül úgy, hogy alapvetően az egész nagyon funky, énekesként pedig mondani sem kell mennyire jó ilyen alappal dolgozni.

Te tervezel közreműködőket az új albumodra?

Talán lesz kát-három vendégproducer, de ennél most nem szeretnék többet mondani, maradjon meglepetés.

Ha jól tudom turnéztál már Kínában is, ami nem éppen egy szokványos hely egy nyugati előadó számára.

Annyira nagy azért nem volt a különbség maximum annyi, hogy nagykövetségeken viszonylag ritkán zenél az ember. Amibe viszont izgalmas belegondolni, hogy amíg Európában az emberek tudják mi az a dubstep mondjuk, addig Kínában az erős cenzúra miatt sokaknak elképzelése sincsen milyen zenét adok majd elő és honnan eredeztethetőek a hangok, amiket hallanak. Teljesen más a zenei háttere a kínai embereknek, így sokkal könnyebb őket meglepni valamivel.