Mert hát nem volt mindig az övéké, sőt, a birodalom építésébe is épp azért kezdhettek bele, mert Habsburg Rudolf veszélytelenül kicsinek tűnt, amikor 1273-ban II. Ottokár cseh királlyal és osztrák herceggel szemben őt választották meg német királynak. II. Ottokár ekkor már 18 éve birtokolta az osztrák hercegséget, de Rudolf felhatalmazást kapott rá, hogy kiszorítsa őt onnan, ha már egyszer nem fogadja el, hogy nem ő lehet a német király – ahonnan már karnyújtásra lett volna a német-római császári cím.

II. Ottokár kipaterolásában jött a képbe IV. László. A magyar király segítségével indult meg augusztusban a harc Rudolffal közösen. Az Árpád-házi király érdeke az volt, hogy ezzel megszűnjenek a csatározások CSehországgal.

Végül, 1278. augusztus 26-án a dürnkruti csatában sikerült térdre kényszeríteni a cseh királyt, így Rudolf megszerezte későbbi birodalmának alapját, IV. László meg megnyugodva hazament.