A történelem legrövidebb háborújában Izrael 1967. június 5. és 10. között megelőző katonai akciót indított az őt fenyegető környező arab országok ellen. A negyvenöt éve zajlott hatnapos háború fényes győzelmet hozott Izraelnek, de ennek árát az állam még ma is fizeti.
Husszein jordán király Nasszer egyiptomi elnökkel - Egyiptom május végén védelmi megállapodást írt alá Jordániával, amit Izraelben egyértelműen háborús készülődésnek értékeltek. Izrael Egyiptommal, Jordániával és Szíriával közös határain addigra jelentős arab haderő sorakozott fel, május utolsó napjaiban kezdtek páncélosokat csoportosítani a térségbe, és a szövetséghez Irak is csatlakozott.
Abdel Nasszer egyiptomi elnök május 27-án a BBC szerint kijelentette, hogy „alapvető céljuk Izrael megsemmisítése." Nasszer már május 16-án elrendelte az ENSZ-erők kivonását az egyiptomi-izraeli határról. Izrael úgy vélte, hogy csak idő kérdése lett volna, mielőtt a három arab ország összehangolt támadást indít ellenük. (Fotó:
Pierre Guillaud)
A háború június 5-én kezdődött, mikor Izrael teljes légi arzenálját bevetve megelőző csapást mért Egyiptom légierejére. Az izraeli repülők a Földközi-tenger felől elkerülték a radarokat a váratlan támadásban, közel négyszáz egyiptomi katonai gépet semmisítettek meg még a földön. (Fotó:
Getty Images)
Közben az izraeli páncélosok is előrenyomultak a Sínai-félszigeten összegyűlt egyiptomi erők ellen.
Izrael szárazföldi egységeinek támadását egyik parancsnokként a későbbi miniszterelnök Ariel Saron vezette. (Sharon balról a harmadik a képen) (Fotó:
Getty Images)
Az első roham megtörte az egyiptomiak oldalán épített erődrendszert. (Fotó:
Pierre Guillaud)
A világ vezető tévécsatornái is beszámoltak a háború kirobbanásáról. A képen az idén elhunyt Mike Wallace, a CBS amerikai csatorna 60 Minutes című műsorának egyik műsorvezetője látványos térképen mutatja a fejleményeket. (Fotó:
Cbs Photo Archive)
Június 7-ére már sok egyiptomi tankot elpusztítottak a Sínai sivatagban, és az ejtőernyősökkel megtámogatott az izraeli erők elérték a Szuezi-csatornát is.
Északon az izraeliek átkeltek a Jordán folyó nyugati partjára, a jordán csapatok visszaszorításuk után elsőként léptek ki a háborúból. (Fotó:
Popperfoto)
Izrael ezután foglalta el Jeruzsálemet. Június 8-án izraeli katonák állnak az ENSZ-székház előtt Jeruzsálemben. (Fotó:
Central Press)
David Rubinger ikonikus fotója a jeruzsálemi siratófalnál - (Fotó:
David Rubinger)
Izraeli vezetők érkeznek Jeruzsálembe. (Fotó:
Hulton Archive)
Móse Daján izraeli hadügyminisztert tartották a háború egyik legfontosabb támogatójának. (Fotó:
Keystone-France)
Fegyveres izraeli katonák felügyelték a kijárási tilalmat Gázában a háború alatt. (Fotó:
Stefan Tyszko)
Két fiú a Gázai övezetben a hatnapos háború alatt. (Fotó:
Stefan Tyszko)
A Gázai övezet elfoglalása után a Sínai-félszigeten még folytatódtak a harcok. (Fotó:
Keystone-France)
Több ezer jordán menekült indult a Nemzetközi Vörös Kereszt szervezésében a Jordán folyót átszelő Allenby hídon át. (Fotó:
Rolls Press/popperfoto)
Az egyik legnagyobb páncélos csatában ezer tank csapott össze a Mitle-szorosban, az egyiptomiak vereségük után feladták a harcot.
Több ezer katonájuk adta meg magát, Nasszer pedig belement a tűzszünetbe. (Fotó:
Pierre Guillaud)
Egyiptomi katonai járművek roncsai borították a sivatagot. (Fotó:
Rolls Press/popperfoto)
Egyiptom kilépése után az utolsó arab ország, amely a háborúban maradt, Szíria volt.
Sajtótájékoztatón örül az izraeli katonai vezetés. (Fotó:
Stan Meagher)
Szíria a Golán-fennsíkon telepített állásaiért kemény harcot vívott Izraellel. (Fotó:
Stefan Tyszko)
Egyes források szerint a csatában 300 izraeli és 1000 szíriai katona esett el, végül Izrael szerezte meg a stratégiailag kiemelt fontosságú területet. (Fotó:
Stefan Tyszko)
Az izraeli erők 48 kilométerre benyomultak Szíria területére. (Fotó:
Stefan Tyszko)
Orosz hadifogoly a szíriai harcokban. Egyes történészek szerint valójában a Szovjetunió utasítására hangolták össze az arab országok haderőinek mozgását. (Fotó:
Stan Meagher)
Június 10-én Izrael tűzszüneti megállapodást ír alá Szíriával, ami véget vetett az arab országokkal vívott hatnapos háborúnak. (Fotó:
Stefan Tyszko)
Jichak Rabin későbbi miniszterelnök és Móse Daján akkori hadügyminiszter, fáradtan, egy katonai gép fedélzetén a háború vége felé. - Izrael és Szíria megállapodtak abban, hogy ENSZ-megfigyelőket küldenek a frontvonal mindkét oldalára. (Fotó:
David Rubinger)
A háborúban összesen 779 izraeli katona halt meg, az arab országok több mint húszezer katonát vesztettek. (Fotó:
Express)
Novemberben az ENSZ Biztonsági Tanácsa elfogadta a 242-es számú határozatot, ami lefektette az arab-izraeli béke alapjait. Ennek értelmében vonult ki Izrael 2005 augusztusában a Gázai övezetből, és kezdett el lerombolni zsidó telepeket Ciszjordániában. (Fotó:
Mondadori)
Izraeli katona a Szuezi-csatornában - a Life magazin címlapja. Izrael a háború eredményeként jelentős területeket csatolt magához, és először az állam 1948-as alapítása óta egyesítették Jeruzsálemet.
A háború eredménye miatt félmillió palesztin menekült Egyiptomba, Szíriába, Libanonba és Jordániába. (Fotó:
Getty Images)
Kerítés a júdeai sivatagban Izrael és Jordánia között. (Fotó:
Greg Marinovich)
2011. júniusában a Jeruzsálem napi ünnepségen emlékeztek meg a háború 44. évfordulójáról. (Fotó:
Menahem Kahana)
Izraeli katonák a Golán-fennsíkot és Szíriát elválasztó területen. (Fotó:
Marco Longari)
Rovataink a Facebookon