A Kannibál, az Ördög és a Terror
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Június 30-án indul az 99. Tour de France, de a verseny története már több mint százéves. 1903-ban rendezték az első francia körversenyt, azóta nagy utat járt be. Az olimpia és a futball-világbajnokság után a harmadik legnézettebb sporteseménnyé vált. Nem véletlenül, hősöket, antihősöket, tragédiákat, doppingbotrányokat, felejthetetlen pillanatokat egyaránt kitermelt már a Tour, de olyan is van, akit egyszerűen a francia táj szépsége nyűgöz le, és egyáltalán nem érdekli, miért szenvednek a hegyeken a bringások.
Victor Ponte cipeli a cél felé a kerékpárját az 1930-as versenyen. A verseny hőskorában tilos volt bármiféle segítséget elfogadniuk a versenyzőknek, maguk javították a kerékpárjaikat is. (Fotó:
AFP)
A Tour alapítója, Henri Desgrange maga is kerékpározott. 35, 525 kilométerrel egyórás csúcsot is tartott. Az első Tour de France-ot 1903-ban rendezte meg. Ha rajta múlt volna, a verseny olyan kemény lett volna, hogy minden évben csak egy kerékpáros ért volna célba. (Fotó:
AFP)
Matrózok nézik az 1925-ös verseny mezőnyét a a roqueforti kikötőben. A Tour ebben az évben szinte végig Franciaország határvonalain haladt, 5430 kilométeren.
(Fotó:
Hulton Archive / Europress / Getty)
Ahogy ma is, úgy 80 évvel ezelőtt is az utcára tódultak a polgárok a verseny miatt. Megtiszteltetés, ha útjába ejt a Tour egy települést. A rajt és célvárosok még fizetnek is ezért. (Fotó:
Imagno / Europress / Getty)
Amikor még tilos volt autókból vagy idegen kézből felvenni a frissítőt és az élelmet, a kerékpárosok mindent vittek magukkal. Itt a verseny előtt töltik fel a készleteiket. Eldobni azonban még egy szendvics csomagolópapírját is kockázatos volt, percbüntetés járt érte. (Fotó:
Keystone-France / Europress / Getty)
Fausto Coppi az olaszok legendája, ötször nyert Giro d' Italiát, 1949-ben és 1952-ben a Touron is győzött. (Fotó:
AFP)
Tom Simpson a Tour tragikus halottja. A brit kerékpáros 1967-ben a Mount Ventoux-n lett rosszul, majd később elhunyt. A dopping egyik ikonikus áldozata lett. Szervezete kiszáradt a hőségben, de vérében amfetamint és alkoholt is találtak, zsebeiben ampullákat. (Fotó:
Agence France Presse / Europress / Getty)
A belga Eddy Merckx-t csak Kannibálnak hívták az ellenfelei, sohasem volt elégedett, mindig és mindent megakart nyerni. A Touron ötször győzött, de megszerezte a legjobb sprinternek járó zöld és a legjobb hegymenőnek járó pöttyös trikót is (Fotó:
Agence France Presse / Europress / Getty)
Bernard Hinault (sárga trikóban) és Joop Zoetemelk (zöld trikóban) küzd a morzine-i emelkedőn az 1979-es Touron. Hinault ötször nyert, Zoetemelknek 16 kísérletből sikerült egyszer, de ezzel csúcstartó, mind a 16 versenyét befejezte. (Fotó:
Staff / AFP)
Richard Virenque (középen) szerezte meg legtöbbször, hétszer a hegyi pontverseny győztesének járó pöttyös trikót. (Fotó:
Pascal Rondeau / Europress / Getty)
Miguel Indurain a spanyolok ötszörös győztese. 1991 és 1995 között volt egyeduralkodó, kiválóan ment időfutamon és az emelkedőkön is. (Fotó:
Pascal Pavani / AFP)
Három legenda együtt, Marco Pantani, Richard Virenque és Jan Ullrich. Utóbbi 1997-ben meg is nyerte a versenyt, Armstronggal is többször csatázott, de sohasem tudta legyőzni. (Fotó:
Mike Powell / Europress / Getty)
A sprinter Dzsamoildin Abduzsaparovot, "A taskenti terror" néven is emlegették erőszakos stílusa miatt. A hajrákban sokszor okozott bukást. A Touron háromszor nyerte a sprinterek pontversenyét, és hét szakaszgyőzelme is van. (Fotó:
Edouard Oudenaarden / AFP)
A kerékpárosok verseny közben ritkán gyönyörködnek a tájban, de a televíziós közvetítések kimondva-kimondatlanul az országimázst szolgálják. (Fotó:
Doug Pensinger / Europress / Getty)
Az olasz Marco Pantani 1998-ban duplázni tudott, a Giro d' Italia után a Tour de France-t is megnyerte. A fotón az 1997-es szakaszgyőzelmekor készült. (Fotó:
Mike Powell / Europress / Getty)
A természet még a kerékpárosoknak is megálljt parancsol, de olyat is látni, hogy gurulás közben, egymást tolva pisilnek a versenyzők. Elég valakinek elkezdeni a mezőnyben, mindenkire rájön az inger. Az íratlan szabályok szerint ilyenkor tilos elhúzni a bolytól. (Fotó:
Andreas Rentz / Europress / Getty)
Lance Armstrong a Tour-rekorder, 1999 és 2005 között hétszer nyert sorozatban. (Fotó:
Doug Pensinger / Europress / Getty)
Az ördögjelmezes Didi Senft hozzánőtt a Tour de France-hoz, több mint tíz éve szakaszról szakaszra követi a bolyt. (Fotó:
Joel Saget / AFP)
A hegyi szakaszokon örjőngő nézők között teker a mezőny. Alberto Contador 2011-ben az Alp d' Huezen üt meg egy ellenszurkolót, aki a doppingügyére emlékezteti. (Fotó:
Lionel Bonaventure / AFP)
Alberto Contador, Andy Schleck és Rui Costa ereszkedik le a Galibier (2556 méter) csúcsról. A Tour minden évben átmegy az Alpok és a Pireneusok hegyein. (Fotó:
Joel Saget / AFP)
A két Schleck, Andy és Fränk figyeli Cadel Evans-t az Alpe d' Huez emelkedőjén. A hegyi szakaszokon a szurkolók telefestik kedvencük nevével az aszfaltot, de olykor a doppingra utalva fecskendőket is rajzolnak. (Fotó:
Koen Van Weel / AFP)
A Tour de France utolsó szakaszán a párizsi Champs-Élysées-n köröz a mezőny, nem mindig volt azonban a fővárosban a cél. (Fotó:
Pascal Pavani / AFP)
A 2011-es győztes Cadel Evans a zárószakasz előtt, az időfutamon szerezte meg a sárga trikót. A hagyományok szerint az utolsó szakasz már az ünneplésé és a pezsgőé, ilyenkor már senki nem akar összetettet nyerni. (Fotó:
Lionel Bonaventure / AFP)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Rovataink a Facebookon