Kína, a rablógazdálkodó nagyhatalom
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Az elmúlt évtized sokak szerint Kína évtizede volt. Kína eddig hihetetlen ütemben fejlődött, 2002 óta folyamatosan tíz százalék körül nőtt a GDP, az elmúlt tíz évben ötszörösére, 1100 dollárról 5500 dollárra emelkedett. Mára ez a tempó lassult, ráadásul az országot a túltermelés és az ingatlanpiac összeesése is veszélyezteti. Kína a napokban ünnepelte a népköztársaság kikiáltásának 63. évfordulóját, a vezető párt közelgő 18. kongresszusa pedig vezetőváltást hozhat. Nagyképes galériánkban Kína folyói mentén mutatjuk be az elképesztő növekedést, és hatásait a környezetre.
Kína, Fucsien (Fujian) tartomány. Csak első látásra idilli a zöld táj: a vízfelszínt teljesen beborító vízijácintok ellehetetlenítik a halászatot és a közlekedést. A szennyeződés miatt a közeli vízerőmű is leállt a Minjiang-folyón. (Fotó:
Chinafotopress / Europress / Getty)
Egy halász és családja készülődik a délutáni halászathoz a Mekong partján. Egyre kevesebb az országban az érintetlen környezeti érték, a fosszilis energiahordozók és a kőolaj elégetésének környezetkárosító hatása nemcsak a levegő, hanem a vizek minőségét is rontja. (Fotó:
Jonathan Saruk / Europress / Getty)
A Jangce folyót szegélyező Ködszurdok. A szurdok a környék nevét adó Három-szurdok híres hasadékainak egyike, Wushan térségének fő turisztikai látványossága. A Jangcét szabályozni hivatott duzzasztógátak építésével és folyamatos bővítésével a terület 13 százaléka hamarosan víz alá kerülhet. (Fotó:
Andrew Wong / Europress / Getty)
Kínai halász a napi zsákmánnyal a Hancsiang- (Hanjiang) folyó partján, Hupei (Hubei) tartományban. A folyó vízmélysége a gazdasági területek terjeszkedésével az elmúlt években hatvan méterre csökkent, ez 77 éve a legalacsonyabb érték. Az ezredforduló környékén ugyanitt még évről évre százaknak kellett menekülnie az árvizek elől. (Fotó:
China Photos / Europress / Getty)
Kínai halász jellegzetes kuli kalapban a Li-folyón. Az országban 2006-ban érte el először a GDP 1 százalékát a környezetvédelemre fordított költségvetési kiadás. (Fotó:
Tim Graham / Europress / Getty)
Kínai farmerek figyelik a turistákat a Sárga-folyó (Huang He) mentén az ország belsejében. Kína az elmúlt években nem csak ipari teljesítményben ugrott nagyot: 2006-óta Franciaország és Spanyolország mellett a legkedveltebb turisztikai úticélok egyike. (Fotó:
Teh Eng Koon / AFP)
Kína építette a világ legmagasabban fekvő vasútját, mely Tibetet köti be az ország közlekedésébe. A képen a Csinghaj-Tibet (Qinghai-Tibet) vasút első szakasza. (Fotó:
Peter Parks / AFP)
Gyártelep Anhuj (Anhui) tartományban, Kína szívében, ahol 157 milliárd dollár értékben folynak nehézipari beruházások. A kínai ipar teljesítménye másfélszeresére nőtt a 2000-es évek elején, az ágazat volt a kínai gazdasági csoda alapja. (Fotó:
Str / AFP)
Halászok és madarak csónakáznak a Kína Velencéjének tartott Hsziatang (Xiatang) városban, ahol 104 hídon közlekednek a lakók a vízi utcák felett.
(Fotó:
China Photos / Europress / Getty)
Száradó melltartók egy folyó fölé épített viskóban a Hancsiang- (Hanjiang) folyón, Kína egyik legmelegebb térségében, ahol a nyári hőmérséklet a tartós negyven fokot is elérheti. Az ország széndioxid-kibocsátása 2002 óta több mint a duplájára nőtt. (Fotó:
China Photos / Europress / Getty)
Légifotó a Donghaj-hídról (East Sea Grand Bridge), mely 2008-ig a világ leghosszabb hídja volt, míg át nem adtak egy másik hidat Kínában, a Hangzhou öbölnél. A Donghaj-híd teljes hossza 32,5 kilométer, összeköti Sanghajt a Hangzhou-öböl mélyvízi kikötőjével, Jangshannal. (Fotó:
China Photos / Europress / Getty)
A Jangce-folyó egyik erősen szennyezett szakasza Csungkingnél (Chongqing). A folyó vizébe a partja mentén telepített több mint tízezer gyárból folyik szennyező anyag, mire eléri torkolatát - ezzel az egyik leghosszabb mellett a világ legszennyezettebb folyója is egyben (Fotó:
China Photos / Europress / Getty)
Építkezéseknél használt csövek egy kiállításon, mögöttük a folyamatosan épülő Peking látképe. A kínai GDP 2002 óra folyamatosan tíz százalék körül nő (Fotó:
Mark Ralston / AFP)
Mintát gyűjt a Csian- (Jian) folyóból egy nő a Kína északi részén található Henan tartományban, ahol a környék két nagy festékgyára önti a vízbe illegálisan a megmaradt festékanyagokat. A lég- és vízszennyezés becslések szerint évente milliók halálát okozza az országban. (Fotó:
Str / AFP)
Konténerek sorakoznak a világ második legnagyobb gazdaságát kiszolgáló Jangshan (Yangshan) kikötőben, Sanghajban. (Fotó:
Peter Parks / AFP)
Egy helyi erőmű kéményei és teherhajók Kantonban (Guangzhou), a Gyöngy-folyó (Zhu Jiang) torkolatánál. Országszerte problémát jelent az áramellátás Kínában, a gyáraknak ezért sok helyen saját erőműveik vannak, hogy a növekvő energiaigényeket kiszolgálják. (Fotó:
Nicolas Asfouri / AFP)
Felfújt gumibelsőkről horgászik két kínai férfi, egy horgász- és teherhajóktól zsúfolt kikötőben. Az egy főre jutó GDP tíz év alatt 1100 dollárról 5500 dollárra nőtt, de a jövedelemkülönbségek is megugrottak. (Fotó:
AFP)
Sanghaj látképe, a várost kettészelő Huangpu Csiang-folyóval. A Sárga partú folyó 113 km hosszú, Sanghajon folyik keresztül és a Jangcéba torkollik. (Fotó:
Shanghai Pacific Institute / AFP)
Egy nő reggelizik Ningbóban, egy folyópartra néző előkelő hotel 23. emeletén. A kínai kormány 7,5 százalékra csökkentette a gazdasági növekedési terveit a 2012-es évre, az előirányzott 9,2 százalékról. (Fotó:
Peter Parks / AFP)
A Három Szurdok gát 185 méteres magasságával a világ legnagyobb vízerőműve, amely 632 négyzetkilométer területű tavat duzzaszt a folyón felfelé, egészen Csungking (Chongqing) városáig. Az erőmű 18 millió kilowattnyi elektromos teljesítményt állít elő, ami a kínai áramtermelésnek kilencede. (Fotó:
Andrew Wong / Europress / Getty)
Kinyitják a Hsziaolangdi (Xiaolangd) völgyzáró gát zsilipeit. A hirtelen letóduló vízzel tisztítják a Sárga-folyót, valamint így akadályozzák meg, hogy a hirtelen esőzések után a 2010-eshez hasonló, több ezer életet követelő hatalmas áradások fenyegessék a középső országrészt. (Fotó:
Str / AFP)
Kínai farmerek próbálnak vizet pumpálni egy lyukból Kína keleti részén. A tavalyi évben rekord-méretű szárazság nehezítette a térségben a termelést, a kiesés akkor világszerte megemelte az élelmiszerárakat. A kínai kormány két milliárd dollárt fordított a szárazság elleni küzdelemre, a központi bank pedig ugyanennyi kedvezményes hitelt kínált fel a gazdáknak. (Fotó:
Peter Parks / AFP)
Tevés turistacsoport a Sárga-folyó partján. Ninghszia (Ningxia) autonóm tartomány lakosságának négy százaléka él a folyó közelében, de a mezőgazdasági termelés miatt a folyó vízmennyiségének 18 százalékát felhasználják öntözésre. (Fotó:
Bloomberg / Europress / Getty)
Erősen szennyezett iszapos vízben gázol egy kínai halász. A helyi környezetvédelmi hatóság szerint szigorítani kéne a vizek szennyezéséért kiszabott bírságokon, mert a jelenlegi szabályozásnak nincs visszatartó ereje. (Fotó:
China Photos / Europress / Getty)
A Sencsen (Shenzhen)-folyó Hong Kongot és Sencsen várost választja el egymástól. Sencsen a világ leggyorsabban növekvő városa. Az országot a túltermelés és az ingatlanpiac összeesése is veszélyezteti, ez a térség ennek áldozata lehet. (Fotó:
Daniel Berehulak / Europress / Getty)
Acélmű és teljesen kihalt táj Lanzhou és Xian közelében. (Fotó:
Per-Anders Pettersson / Europress / Getty)
Magányos halász a Mekongon, melynek vízállása az elmúlt években sorra évtizedes negatív rekordokat döntöget. Kína délkeleti területeiről indulva keresztülfolyik Thaiföldön, Laoszon, Kambodzsán és Vietnamon, majd a Dél-kínai-tengerbe ömlik. Nem csak Kína, de az egész térség életét meghatározza, mennyi víz folyhat még le rajta. (Fotó:
Jonathan Saruk / Europress / Getty)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Rovataink a Facebookon