A Kádár-rendszer vezetőinek elemi érdeke volt, hogy a fővárosiakat semmi se emlékeztesse 1956-ra. A forradalom alatt megkárosodott épületeket a lehető leghamarabb renoválták, a szovjet roncsokat eltakarították, az utcaköveket újra helyükre tették. A város ma szinte már semmi nyomát nem hordozza a harcoknak, de archívumokban megtalálhatók a képek, amik az akkori Budapestet mutatják be.

V. Markó utca 16. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága. Az 1949. évi XX. törvénnyel elfogadott alkotmány a Magyar Kúriát a Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságaként jelölte meg. A politikai önkényuralmi rendszer eredményeként a bírói függetlenség egyre inkább formálissá vált, a koncepciós perek és az 1956-os forradalmat és szabadságharcot követő megtorlások idején gyakorlatilag felszámolták. (Fotó:
fortepan.hu)

(Fotó:
Barakonyi Szabolcs / Index)

VIII. Köztársaság tér, pártszékház. Október 30-án fegyveresek érkeztek a Köztársaság térre. Az itteni pártszékházat a felkelők elleni harc egyik főhadiszállásának tekintették. Egy küldöttség bejutott az épületbe, ám tárgyalás helyett tűzharc bontakozott ki, aminek hírére egyre nagyobb tömegben érkeztek a helyszínre a közeli fegyveres csoportok, és szabályos ostrom alá vették az épületet. A védők egy idő után megadták magukat, az ostromnak és az azt követő népítéletnek 23 áldozata volt. (Fotó:
fortepan.hu)

(Fotó:
Barakonyi Szabolcs / Index)

VII. Rákóczi út a Szövetség felől a Keleti pályaudvar felé nézve. A lerombolt ház helyén évtizedekig grund maradt. (Fotó:
fortepan.hu)

(Fotó:
Barakonyi Szabolcs / Index)

VII. Rákóczi út és a Klauzál utca sarka, a Minőség Állami Áruház, később Lottó Áruház. Az 56 után évtizedekben a Rákóczi úton levő öt neves áruház (a Verseny, a Csillag, a Lottó, a Corvin és az Otthon áruház) egyike. (Fotó:
fortepan.hu)

(Fotó:
Barakonyi Szabolcs / Index)

VIII. Rákóczi út, Szent Rókus kápolna. A második világháború után az 1956-os forradalom és szabadságharc idején a kápolna ismét megsérült. Tornyát újjá kellett építeni, homlokzatára új szobrok kerültek. A helyreállítást Lux Kálmán végezte 1957-1958-ban. (Fotó:
fortepan.hu)

(Fotó:
Barakonyi Szabolcs / Index)

VII. Akácfa utca. Egy BTR-152-es szovjet páncélozott jármű roncsa a Rákóczi út és Akácfa utca sarkán, a kép valószínűleg október 29-én készült. A forradalom alatt a felkelők a legváltozatosabb módszerekkel igyekeztek kiiktatni a szovjetek páncélozott járműveit. A páncélosok támadását nemegyszer házi készítésű fegyverrel, az úgynevezett Molotov-koktéllal, is meg tudták akadályozni. Volt, hogy olajjal locsolták föl a kövezetet, megbénítva így a páncélosok mozgását. (Fotó:
fortepan.hu)

(Fotó:
Barakonyi Szabolcs / Index)

Kálvin tér a Múzeum körút felől nézve. A harcok ezt a helyet se kímélték, megrongálódott a villamos pályája, a környező épületek és maga a tér is. (Fotó:
fortepan.hu)

(Fotó:
Barakonyi Szabolcs / Index)

VIII. Üllői út 34 az Iparművészeti Múzeummal szembeni épület. 1956 harcai magát a képen nem látható múzeumot is súlyosan megrongálták, a múzeum kupolája is leomlott. A kupolát helyreállították, de az épületen nem lett teljesen restaurálva. (Fotó:
fortepan.hu)

(Fotó:
Barakonyi Szabolcs / Index)

VII. Astoria kereszteződés, Károly körút és Rákóczi út sarka. Az MTA lakóház és Georgia bérpalota kettős épülete. (Fotó:
fortepan.hu)

(Fotó:
Barakonyi Szabolcs / Index)

VIII. József körút, Szabad Nép Székház, háttérben a Nemzeti Színház. 1956. október 23-án a tömeg megostromolta a Szabad Nép politikai napilap Blaha Lujza téri és az akkor még álló Nemzeti Színház mögött lévő épületét. Egy héttel később Dudás József és csoportja foglalta el a székházat és a lap nyomdáját. A forradalom idején a Szabad Nép a Nagy Imre-kormányt támogatta, azonban nemigen sikerült bizalmat keltenie maga iránt. A lap utolsó száma 1956. október 29-én jelent meg, majd átadta helyét a Népszabadságnak. (Fotó:
fortepan.hu)

(Fotó:
Barakonyi Szabolcs / Index)

V. Kossuth Lajos utca 22. Semmelweis utca saroképülete. A forradalom alatt több helyen is voltak könyvégetések, nem csak a Kossuth Lajos utcában, hanem például a Váci utcánál és a Szabad Nép székháza előtt is. (Fotó:
fortepan.hu)

(Fotó:
Barakonyi Szabolcs / Index)

VIII. Baross utca 46. a Mária utca felől nézve. Az épület a forradalom első szakaszában sérült meg. Október 25-én már készültek felvételek, amik romos állapotban mutatják a házat. Aznapra már egyértelművé vált, hogy a kormányzat csődkezelő politikája nem működik, az emberek nem fognak maguktól felhagyni a tüntetéssel. (Fotó:
fortepan.hu)

(Fotó:
Barakonyi Szabolcs / Index)

Nagykörút és Üllői út kereszteződés, jobbra a Kilián laktanya. Többségében munkaszolgálatos katonák tartózkodtak itt. Az alakulat ugyan a forradalom első napjaiban a felkelők ellen volt, de a katonák közül többen együtt harcoltak velük a szovjetek ellen, és az épülettömbben lévő munkásszállás is fegyveres felkelők bázishelye volt. Maléter Pál ezredes október 25-én vette át az irányítást, fő célkitűzésének az objektum védelmét tartotta, bármilyen támadással szemben. A szovjetek vereségét a közvélemény jelentős része a Kilián laktanya katonáinak tulajdonította, így az a forradalom egyik központjává fejlődött, parancsnoka honvédelmi miniszter lett. November 4-én súlyos harcok után a szovjetek kezébe került. (Fotó:
fortepan.hu)

(Fotó:
Barakonyi Szabolcs / Index)

XI. Móricz Zsigmond körtér. A forradalom alatt a körtér a leghevesebb harcok egyik helyszíne volt. A felkelők még november 6-án is tartották magukat a szovjet csapatok ellen. (Fotó:
fortepan.hu)

(Fotó:
Barakonyi Szabolcs / Index)

XI. Móricz Zsigmond körtér, szemben a Bartók Béla út. Október 26-ára Budán is megalakultak a fegyveres ellenálló csoportok. Az egyik ilyen a Móricz Zsigmond körtérnél és a környékén működött. (Fotó:
fortepan.hu)

(Fotó:
Barakonyi Szabolcs / Index)

XI. Fehérvári út a Móricz Zsigmond körtér felől. A felkelők a belváros egész területén útakadályokat emeltek a harcok ideje alatt, hogy így nehezítsék a szovjet csapatok mozgását. (Fotó:
fortepan.hu)

(Fotó:
Barakonyi Szabolcs / Index)
Rovataink a Facebookon