Budapest akkor és most

A Kádár-rendszer vezetőinek elemi érdeke volt, hogy a fővárosiakat semmi se emlékeztesse 1956-ra. A forradalom alatt megkárosodott épületeket a lehető leghamarabb renoválták, a szovjet roncsokat eltakarították, az utcaköveket újra helyükre tették. A város ma szinte már semmi nyomát nem hordozza a harcoknak, de archívumokban megtalálhatók a képek, amik az akkori Budapestet mutatják be.

V. Markó utca 16. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága. Az 1949. évi XX. törvénnyel elfogadott alkotmány a Magyar Kúriát a Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságaként jelölte meg. A politikai önkényuralmi rendszer eredményeként a bírói függetlenség egyre inkább formálissá vált. A koncepciós perek és az 1956-os forradalmat és szabadságharcot követő megtorlások idején gyakorlatilag felszámolták.

V. Markó utca 16. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága. Az 1949. évi XX. törvénnyel elfogadott alkotmány a Magyar Kúriát a Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságaként jelölte meg. A politikai önkényuralmi rendszer eredményeként a bírói függetlenség egyre inkább formálissá vált, a koncepciós perek és az 1956-os forradalmat és szabadságharcot követő megtorlások idején gyakorlatilag felszámolták. (Fotó: fortepan.hu)

(Fotó: Barakonyi Szabolcs / Index)

VIII. Köztársaság tér, pártszékház. Október 30-án fegyveresek érkeztek a Köztársaság térre. Az itteni pártszékházat a felkelők elleni harc egyik főhadiszállásának tekintették. Egy küldöttség bejutott az épületbe, ám tárgyalás helyett tűzharc bontakozott ki, aminek hírére egyre nagyobb tömegben érkeztek a helyszínre a közeli fegyveres csoportok alakulatai, és szabályos ostrom alá vették az épületet. A védők egy idő után megadták magukat, az ostromnak és az azt követő népítéletnek 23 áldozata volt.

VIII. Köztársaság tér, pártszékház. Október 30-án fegyveresek érkeztek a Köztársaság térre. Az itteni pártszékházat a felkelők elleni harc egyik főhadiszállásának tekintették. Egy küldöttség bejutott az épületbe, ám tárgyalás helyett tűzharc bontakozott ki, aminek hírére egyre nagyobb tömegben érkeztek a helyszínre a közeli fegyveres csoportok, és szabályos ostrom alá vették az épületet. A védők egy idő után megadták magukat, az ostromnak és az azt követő népítéletnek 23 áldozata volt. (Fotó: fortepan.hu)

(Fotó: Barakonyi Szabolcs / Index)

VII. Rákóczi út a Szövetség felől a Keleti pályaudvar felé nézve. A pályaudvarnál működő Baross téri felkelők egy részét 1961-ben végezték ki. Ezek voltak az utolsó kivégzések az 56-os események miatt.

VII. Rákóczi út a Szövetség felől a Keleti pályaudvar felé nézve. A lerombolt ház helyén évtizedekig grund maradt. (Fotó: fortepan.hu)

(Fotó: Barakonyi Szabolcs / Index)

VII. Rákóczi út és a Klauzál utca sarka, a Minőség Állami Áruház, később Lottó Áruház. Az 56 után évtizedekben a Rákóczi úton levő öt neves áruház (a Verseny, a Csillag, a Lottó, a Corvin és az Otthon áruház) egyike.

VII. Rákóczi út és a Klauzál utca sarka, a Minőség Állami Áruház, később Lottó Áruház. Az 56 után évtizedekben a Rákóczi úton levő öt neves áruház (a Verseny, a Csillag, a Lottó, a Corvin és az Otthon áruház) egyike. (Fotó: fortepan.hu)

(Fotó: Barakonyi Szabolcs / Index)

VIII. Rákóczi út, Szent Rókus kápolna. A második világháború után az 1956-os forradalom és szabadságharc idején a kápolna ismét megsérült. Tornyát újjá kellett építeni, homlokzatára új szobrok kerültek. A helyreállítást Lux Kálmán végezte 1957-1958-ban.

VIII. Rákóczi út, Szent Rókus kápolna. A második világháború után az 1956-os forradalom és szabadságharc idején a kápolna ismét megsérült. Tornyát újjá kellett építeni, homlokzatára új szobrok kerültek. A helyreállítást Lux Kálmán végezte 1957-1958-ban. (Fotó: fortepan.hu)

(Fotó: Barakonyi Szabolcs / Index)

VII. Akácfa utca. Egy BTR-152-es szovjet páncélozott jármű roncsa a Rákóczi út és Akácfa utca sarkán, a kép valószínűleg október 29-én készült. A forradalom alatt a felkelők a legváltozatosabb módszerekkel igyekeztek kiiktatni a szovjetek páncélozott járműveit. A páncélosok támadását nemegyszer házi készítésű fegyverrel, az úgynevezett Molotov-koktéllal, is meg tudták akadályozni. Volt, hogy olajjal locsolták föl a kövezetet, megbénítva így a páncélosok mozgását.

VII. Akácfa utca. Egy BTR-152-es szovjet páncélozott jármű roncsa a Rákóczi út és Akácfa utca sarkán, a kép valószínűleg október 29-én készült. A forradalom alatt a felkelők a legváltozatosabb módszerekkel igyekeztek kiiktatni a szovjetek páncélozott járműveit. A páncélosok támadását nemegyszer házi készítésű fegyverrel, az úgynevezett Molotov-koktéllal, is meg tudták akadályozni. Volt, hogy olajjal locsolták föl a kövezetet, megbénítva így a páncélosok mozgását. (Fotó: fortepan.hu)

(Fotó: Barakonyi Szabolcs / Index)

Kálvin tér a Múzeum körút felől nézve. A harcok ezt a helyet se kímélték, megrongálódott a villamos pályája, a környező épületek és maga a tér is.

Kálvin tér a Múzeum körút felől nézve. A harcok ezt a helyet se kímélték, megrongálódott a villamos pályája, a környező épületek és maga a tér is. (Fotó: fortepan.hu)

(Fotó: Barakonyi Szabolcs / Index)

VIII. Üllői út 34 az Iparművészeti Múzeummal szembeni épület. 1956 harcai magát a képen nem látható múzeumot is súlyosan megrongálták, a múzeum kupolája is leomlott. A kupolát helyreállították, de az épületen nem lett teljesen restaurálva.

VIII. Üllői út 34 az Iparművészeti Múzeummal szembeni épület. 1956 harcai magát a képen nem látható múzeumot is súlyosan megrongálták, a múzeum kupolája is leomlott. A kupolát helyreállították, de az épületen nem lett teljesen restaurálva. (Fotó: fortepan.hu)

(Fotó: Barakonyi Szabolcs / Index)

VII. Astoria kereszteződés, Károly körút és Rákóczi út sarka. Az MTA lakóház és Georgia bérpalota kettős épülete.

VII. Astoria kereszteződés, Károly körút és Rákóczi út sarka. Az MTA lakóház és Georgia bérpalota kettős épülete. (Fotó: fortepan.hu)

(Fotó: Barakonyi Szabolcs / Index)

VIII. József körút, Szabad Nép Székház, háttérben a Nemzeti Színház. 1956. október 23-án a tömeg megostromolta a Szabad Nép politikai napilap Blaha Lujza téri és az akkor még álló Nemzeti Színház mögött lévő épületét. Egy héttel később Dudás József és csoportja foglalta el a székházat és a lap nyomdáját. A forradalom idején a Szabad Nép a Nagy Imre-kormányt támogatta, azonban nemigen sikerült bizalmat keltenie maga iránt. A lap utolsó száma 1956. október 29-én jelent meg, majd átadta helyét a Népszabadságnak.

VIII. József körút, Szabad Nép Székház, háttérben a Nemzeti Színház. 1956. október 23-án a tömeg megostromolta a Szabad Nép politikai napilap Blaha Lujza téri és az akkor még álló Nemzeti Színház mögött lévő épületét. Egy héttel később Dudás József és csoportja foglalta el a székházat és a lap nyomdáját. A forradalom idején a Szabad Nép a Nagy Imre-kormányt támogatta, azonban nemigen sikerült bizalmat keltenie maga iránt. A lap utolsó száma 1956. október 29-én jelent meg, majd átadta helyét a Népszabadságnak. (Fotó: fortepan.hu)

(Fotó: Barakonyi Szabolcs / Index)

V. Kossuth Lajos utca 22. Semmelweis utca saroképülete. A forradalom alatt több helyen is voltak könyvégetések, nem csak a Kossuth Lajos utcában, hanem például a Váci utcánál és a Szabad Nép székháza előtt is.

V. Kossuth Lajos utca 22. Semmelweis utca saroképülete. A forradalom alatt több helyen is voltak könyvégetések, nem csak a Kossuth Lajos utcában, hanem például a Váci utcánál és a Szabad Nép székháza előtt is. (Fotó: fortepan.hu)

(Fotó: Barakonyi Szabolcs / Index)

VIII. Baross utca 46. a Mária utca felől nézve. Az épület a forradalom első szakaszában sérült meg. Október 25-ei dátummal már készültek felvételek, amik romos állapotban mutatják a házat. Aznapra már egyértelművé vált, hogy a kormányzat csődkezelő politikája nem működik, az emberek nem fognak maguktól felhagyni a tüntetéssel.

VIII. Baross utca 46. a Mária utca felől nézve. Az épület a forradalom első szakaszában sérült meg. Október 25-én már készültek felvételek, amik romos állapotban mutatják a házat. Aznapra már egyértelművé vált, hogy a kormányzat csődkezelő politikája nem működik, az emberek nem fognak maguktól felhagyni a tüntetéssel. (Fotó: fortepan.hu)

(Fotó: Barakonyi Szabolcs / Index)

Nagykörút és Üllői út kereszteződés, jobbra a Kilián laktanya. Többségében munkaszolgálatos katonák tartózkodtak itt. Az alakulat ugyan a forradalom első napjaiban a felkelők ellen volt, de a katonák közül többen együtt harcoltak velük a szovjetek ellen, és az épülettömbben lévő munkásszállás is fegyveres felkelők bázishelye volt. Maléter Pál ezredes október 25-én vette át az irányítást, fő célkitűzésének az objektum védelmét tartotta, bármilyen támadással szemben. A szovjetek vereségét a közvélemény jelentős része a Kilián laktanya katonáinak tulajdonította, így az a forradalom egyik központjává fejlődött, parancsnoka honvédelmi miniszter lett. November 4-én súlyos harcok után a szovjetek kezébe került.

Nagykörút és Üllői út kereszteződés, jobbra a Kilián laktanya. Többségében munkaszolgálatos katonák tartózkodtak itt. Az alakulat ugyan a forradalom első napjaiban a felkelők ellen volt, de a katonák közül többen együtt harcoltak velük a szovjetek ellen, és az épülettömbben lévő munkásszállás is fegyveres felkelők bázishelye volt. Maléter Pál ezredes október 25-én vette át az irányítást, fő célkitűzésének az objektum védelmét tartotta, bármilyen támadással szemben. A szovjetek vereségét a közvélemény jelentős része a Kilián laktanya katonáinak tulajdonította, így az a forradalom egyik központjává fejlődött, parancsnoka honvédelmi miniszter lett. November 4-én súlyos harcok után a szovjetek kezébe került. (Fotó: fortepan.hu)

(Fotó: Barakonyi Szabolcs / Index)

XI. Móricz Zsigmond körtér. A forradalom alatt a körtér a leghevesebb harcok egyik helyszíne volt. A felkelők még november 6-án is tartották magukat a szovjet csapatok ellen.

XI. Móricz Zsigmond körtér. A forradalom alatt a körtér a leghevesebb harcok egyik helyszíne volt. A felkelők még november 6-án is tartották magukat a szovjet csapatok ellen. (Fotó: fortepan.hu)

(Fotó: Barakonyi Szabolcs / Index)

XI. Móricz Zsigmond körtér, szemben a Bartók Béla út. Október 26-ára Budán is megalakultak a fegyveres ellenálló csoportok. Az egyik ilyen a Móricz Zsigmond körtérnél és a környékén működött.

XI. Móricz Zsigmond körtér, szemben a Bartók Béla út. Október 26-ára Budán is megalakultak a fegyveres ellenálló csoportok. Az egyik ilyen a Móricz Zsigmond körtérnél és a környékén működött. (Fotó: fortepan.hu)

(Fotó: Barakonyi Szabolcs / Index)

XI. Fehérvári út a Móricz Zsigmond körtér felől. A felkelők a belváros egész területén útakadályokat emeltek a harcok ideje alatt, hogy így nehezítsék a szovjet csapatok mozgását.

XI. Fehérvári út a Móricz Zsigmond körtér felől. A felkelők a belváros egész területén útakadályokat emeltek a harcok ideje alatt, hogy így nehezítsék a szovjet csapatok mozgását. (Fotó: fortepan.hu)

(Fotó: Barakonyi Szabolcs / Index)

Ehhez a cikkhez ajánljuk

Bookline

Martos Gábor-A műkereskedelem legjei

Martos Gábor
A műkereskedelem legjei

5015 Ft

Radnóti Miklós-Válogatott versek

Radnóti Miklós
Válogatott versek

1607 Ft