Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
1922. október 31-én volt a Marcia su Roma, amivel Benito Mussolini a Rómába menetelő fasisztákkal átvette a hatalmat, és pár év alatt olyan totális diktatúrát épített ki, ami Hitlert is megihlette. A szocialistából lett fasiszta vezér az élet minden területét szabályozta, és a propaganda kedvéért még a saját fiát is megölette. Romantikus regényt írt, hegedült, lovagolt, Budapesten teret neveztek el róla, zsidó miniszterétől pedig oroszlánkölyköt kapott. A Duce élete az első világháborútól az Esso benzinkútig a Nagyképen.
1915. május 24-én Olaszország az antant oldalán lépett be a világháborúba. Az akkor még szocialista, 31 éves Benito Amilcare Andrea Mussolini katonai szolgálatra jelentkezett. A tanítóképzőt végzett Mussolini ebben az időben távolodott el a szocialistáktól – akik közé a hírhedt szocialista apja kapcsolatai vitték –, és helyezte át a hangsúlyt a katonaviselt, erős nemzeti öntudattal rendelkező kispolgári rétegre, a „lövészárok arisztokráciájára”. (2009-ben kiderült, hogy leszerelése után a brit elhárítás pénzelte, hogy folytassa a háborús propagandát a lapjában.) (Fotó:
Time Life Pictures / Europress / Getty)
Mussolini a katonai tapasztalatairól a Diario Di Guerra című művében írt. Eszerint összesen kilenc hónapot töltött a frontvonalban, és az állóháborúban paratífuszos láza lett. 1917-ben szerelt le, miután egy akna véletlenül felrobbant a lövészárokban, és legalább 40 fémszilánk állt a testébe. (Fotó:
Time Life Pictures / Europress / Getty)
1919-ben a jobboldalivá vált Mussolini vezetésével megalakult az összefogást szimbolizáló fascest jelképül választó baloldali-nacionalista Fascio di Combattimento, de mivel a választáson elbukott, 1920-ban megreformálták az ideológiát. Mussolini belépett a polgári pártokat tömörítő Nemzeti Blokkba, squadrái pedig több mint száz szocialistát megöltek. 1921-ben megalakult a Nemzeti Fasiszta Párt, ami egy évvel később sorra puccsolta meg a nagyvárosokat. 1922. október végén a fasiszta fegyveresek konkrét elképzelés nélkül elindultak Róma felé. Mussolini megelőzve őket, október 29-én kiharcolta III. Viktor Emánuel királynál, hogy kormányt alakíthasson. Ennek ellenére október 31-én megvalósult a Marcia su Roma demonstratív fasiszta felvonulás. (Fotó:
Keystone / Europress / Getty)
1923-ban Mussolini miniszterelnök új választójogi törvényt fogadtatott el, egy évvel később pedig a választásokat durván elcsalva erősítette meg a hatalmát. Még egy évvel később fel is oszlatta a parlamentet, és elkezdte kiépíteni a totális fasiszta diktatúráját. (Fotó:
Imagno / Europress / Getty)
A Duce olaszul azt jelenti, hogy vezér. A latin dux (vezér, fejedelem, herceg) szóból képződött. A fasiszta párton belüli vezérkultusz megnyilvánulásaként először csak Mussolini párthívei nevezték így, de az 1922-es hatalomra jutása után az egész olasz nép számára kötelezővé tették a használatát. (Fotó:
Topical Press Agency / Europress / Getty)
A fasizmus szemben áll a kommunizmussal, de a kétféle rendszer gazdasági és társadalmi elképzelései mégis sokban hasonlítanak egymásra. A fasizmus a kommunizmushoz hasonlóan elutasítja a parlamentarizmust, és az államot helyezi központba (a kommunisták a pártot). A fasiszta gazdaságot korporációkba szervezve építették, ami hasonlított a szocialista államosításra és tervgazdálkodására. (Fotó:
Time Life Pictures / Europress / Getty)
Hitlerhez hasonlóan Mussolini sok időt töltött beszédei megkomponálásával: tükör előtt grimaszolt, és hadonászott. (Fotó:
Hulton Archive / Europress / Getty)
Mussolini profi párbajtőröző volt, legalábbis azt a képet alakították ki róla, hogy szinte lehetetlen volt legyőzni. (Fotó:
Hulton Archive / Europress / Getty)
Mussolini reggeli rutinedzésén ugrat a lovával 1935-ben Rómától nem messze, a Villa Torloniában, ahol húsz éven át élt. (Fotó:
Hulton Archive / Europress / Getty)
A megalomániás Mussolini nagy pártolója volt a művészeteknek, pedig sok ideje nem maradt rájuk, mivel napi 18 órát dolgozott, és vasárnap sem pihent. Kiválóan hegedült, és állítólag minden reggel elolvasott egy versszakot Dantétól. Kikapcsolódásként olasz klasszikusokat fordított német nyelvre, és verseket meg romantikus regényeket írt. (Fotó:
Central Press / Europress / Getty)
Propagandaplakát 1934-ben a Palazzo Braschin. A neoklasszikus épületet a fasizmus alatt Mussoliniék főhadiszállásként használták. A háború után 300 menekült család lakott benne, akik a hideg miatt tüzeket raktak az épületben. Ekkor égett le a falakról a freskók nagy része. (Fotó:
Imagno / Europress / Getty)
Mussolini kocsikázni megy Ras nevű oroszlánkölykével, amit Aldo Finzi miniszterétől kapott, aki egyike volt a fasiszta párt kilenc zsidó tagjának. Finzi 1921-ben csatlakozott Mussolinihez, akinek a barátja és egyik legközelebbi tanácsadója lett. A hatalomátvétel után belügyi államtitkár-helyettes volt, de egy szocialista ellenzéki meggyilkolásának érintettjeként lemondatták. 1938-ban mentességet élvezett a faji törvények hatálya alól, de 1942-ben kizárták a pártból. 1943-tól partizánként harcolt, de hiába: a németek elfogták, és kivégezték. (Fotó:
Keystone / Europress / Getty)
1936-tól Mussolini hivatalos címe a Sua Eccellenza Benito Mussolini, Capo del Governo, Duce del Fascismo e Fondatore dell'Impero (Őexcellenciája Benito Mussolini, a kormány feje, a fasizmus vezére és a Birodalom alapítója) volt. (Fotó:
Time Life Pictures / Europress / Getty)
Mussolini Fiat traktorral húzza meg 1936. április 24-én a kiszáradt mocsáron másnap alapított Aprilia város határát Lazio régióban. (Fotó:
Keystone-France / Europress / Getty)
Mussolini 1935-ben legkisebb fiával, Romanóval a vállán. Rajta kívül volt még két lánya, Edda és Anna Maria, illetve két fia, Vittorio és Bruno. A Duce életrajzírója, Nicholas Farrell szerint szeretőjéből lett feleségét, Rachele Guidit rengeteg nővel megcsalta. Első feleségével, Ida Dalserrel való kapcsolatát, és tőle született fiát, Benito Albino Mussolinit a propaganda eltitkolta. Dalsert pszichiátriai intézetbe zárták, ahol 1937-ben halt meg, árván maradt fiát pedig állandóan megfigyelték, de mivel nem tartotta a száját, szintén elmegyógyintézetbe zárták, és 26 éves korában, 1942-ben halálos injekcióval megölték. (Fotó:
General Photographic Agency / Europress / Getty)
Mussolini megnyitja az 1935-ös nemzetközi lövész világkupát. (Fotó:
Imagno / Europress / Getty)
Magyar diákok fáklyásmenettel tisztelegnek az olasz fasiszta vezér előtt 1936-ban. (Fotó:
Imagno / Europress / Getty)
Mussolini élete összeolvadt a propagandával. Magát, mint népe gondoskodó és bölcs vezérét mutatta be. Az oktatást, a médiát és a filmeket szigorúan ellenőrizték, hogy azt sugallják, hogy a fasizmus meghaladta a demokráciát, a liberalizmust és a bolsevizmust. Egy időben például nem lehetett rossz híreket bemondani a híradóban. Ezen a téren is tanult tőle Adolf Hitler. Sok pénzt öltek látványos közmunka-programokra is. (Fotó:
Time Life Pictures / Europress / Getty)
A 19. században Nyolcszög tér nevű teret az 1920-as évektől Oktogonnak hívták. 1936-ban átnevezék Mussolini térre, de 1945-ben visszakeresztelték Oktogonra. Ezt öt évvel később a kommunisták November 7. térre cserélték, és csak 1990-től hívják újra Oktogonnak. (Fotó: Bojár Sándor)
(Fotó:
Bojár Sándor / MTI)
Mint mindig, Mussolini még ezen az 1937-ben, szánkózás közben készített fotón is lazább Hitlernél. (Fotó:
Mondadori / Europress / Getty)
Mussolini Hitlerrel kocsikázik Firenze utcáin 1938-ban. A Duce eleinte rossz szemmel nézett a nácikra, mivel Hitler meg akarta szerezni Ausztriát, de Dél-Tirolban jelentős olasz kisebbség élt. Amikor viszont Mussolini a spanyol polgárháborúban Francót támogatta, a Nyugat elzárkózott előle, így nem sok választása maradt: 1936. október 24-én mondott beszédében bejelentette a Berlin-Róma tengely megalakulását, de az Anschluss előtt nem hajtott fejet. Egészen 1937 szeptemberéig, amikor Berlinben Hitler elismerte az olaszok elsőségét a Földközi-tenger térségében és Afrikában, de a Ducénak cserébe le kellett mondania Ausztriáról. Ezenkívül Csehszlovákia német-olasz felosztása is üres ígéret maradt. (Fotó:
Keystone / Europress / Getty)
1939. szeptember 1-jén Hitler megtámadta Lengyelországot. Ugyanezen a napon az olasz minisztertanács az ülésén egyhangúlag kimondta Olaszország semlegességét. Hitler a tétlenséget nagyvonalúan elnézte, Mussolini viszont – aki egy új Római Birodalomról álmodott – borzasztóan, megalázva érezte magát. Az olasz népet nemcsak a háborús készenlét hiánya miatt tartotta másodrendűnek, hanem elkeserítette a spártai nevelés, a poroszosítás kudarca is, minthogy az olaszok láthatóan nem akartak háborúba menni. 1940. június 10-én, hogy ki ne maradjon a sikerből, Olaszország Hitler kérésére mindenfajta átlátható terv nélkül hadat üzent Franciaországnak és Angliának. (Fotó:
Keystone / Europress / Getty)
Miután az olasz fegyveres erők elbuktak, a király 1943. július 24-i parancsára lefokozták és letartóztatták Mussolinit. Szeptember 12-én azonban német ejtőernyősök Hitler parancsára kiszabadították. A Führert megdöbbentette, hogy Mussolini mennyire zilált és zaklatott lett a folyamatos stressztől, és Olaszország háborús szereplésétől, valamint hogy a Duce még bosszút sem akart állni, hanem legszívesebben örökre visszavonult volna. Hitler ezért megfenyegette, hogy elpusztítja Milánót, Genovát és Torinót, így Mussolini visszatért Észak-Itáliába, ahol létrehozta az Olasz Szociális Köztársaságot. Ettől kezdve a Salói Köztársaságként emlegetett bábállamnak egyre nagyobb területveszteségei voltak. Egy 1945. januári interjúban azt mondta: „Hét éve egy érdekes ember voltam. Ma alig valamivel vagyok több egy holttestnél.” (Fotó:
Keystone / Europress / Getty)
1945 februárjában Liguriában, majd Milánóban és Torinóban is sztrájk tört ki, az állami közigazgatás pedig megbénult. Márciusban a partizánok átfogó akciót indítottak el, ráadásul április 18-án országszerte általános sztrájk kezdődött. A településeken a lázadók még a szövetségesek megérkezése előtt sorra győzték le a fasisztákat, így a szövetségesek előtt alig maradt akadály. Április 21-én a szövetségesek a partizánokkal együtt foglalták el Bolognát. Velencét, Torinót, Milánót és a Piave vidékét a partizánok foglalták el, és több német egység is a partizánok ellen adta fel a harcot. A fasiszták végül 1945. április 29-én kapituláltak, bár Triesztnél még május 5-én is harcok folytak. (Fotó:
Hulton Archive / Europress / Getty)
A német-olasz erők észak-olaszországi végleges veresége után, 1945. április 25-én este megpróbált Milánóból északra menekülni, de két nap múlva antifasiszta partizánok elfogták. 28-án előbb a szeretőjét Claretta Petaccit végezték ki, majd Mussolini kapott két golyót a mellkasába (ahogy kérte). A holttestüket ezután leköpték, összerúgták, majd milánói Loreto-téren, egy Esso benzinkútra lógatták ki, ahol az olaszok azokat megkövezték. Mussolini hulláját végül jelöletlen sírba ásták el. Egy évvel később Domenico Leccisi jobboldali újságíró megtalálta, és kiásta a holttestet, azt az üzenetet hátrahagyva, hogy: „Végül, óh Duce, velünk vagy. Rózsával borítunk el, de erényed még e rózsáknál is illatosabb.” A meggyőződéses fasiszta Leccisi több mint tíz évig kampányolt, így Mussolinit végül 1957-ben újratemethették szülőfaluja, az észak-olaszországi Predappio temetőjébe. (Agyát viszont csak 1966-ban adták vissza az özvegyének az amerikaiak, akik a halála után azért lopták el azt, hogy megtudják, mi tesz diktátorrá egy diktátort.) (Fotó:
Keystone / Europress / Getty)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Rovataink a Facebookon