Puzsér Róbert és barátai szellemes, indulatos, mégis mély és kíméletlen beszélgetései a sorozatok világáról.
MEGVESZEM
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Nem kell már Pestre menni egy kis kultúráért, a színházba járás már nem csak pesti szórakozás egy zsírmentes latte meg a romkocsmában berendelt nagyfröccs között. A Merlin Színház a Margit körútra költözött, az éveken át üresen álló Átrium moziba. A világháború előtt épült art deco épületben néha különleges filmeket vetítenek majd, máskor kortárs színházi előadásokat tartanak, és lesz olyan nap is, amikor táncolnak majd a színpadon. Egészen pontosan hétfőnként zene, keddenként tánc, szerdánként film, csütörtöktől szombatig színház lesz a műsoron, hétvégén pedig gyerekprogramokat is szerveznek majd. Ide költözik a Magyar Hangya különleges mozifilmjeivel, itt lép majd fel Pintér Béla és társulata, de lesznek némafilmek is Kocsis Zoltán zongorajátékával kísérve. És nem csak kultúráért, de zsírmentes latteért, és nagyfröccsért is érdemes lesz beugrani a moziba, ahol ünnepelték Sztálint, csókolóztak a Rambóra, de vágtak már lovakat is. Az újból nyitás alkalmából átpörgetjük a hétemeletes ház és a földszinten működő mozi történetét.
A Margit körút még a harmincas években is olyan volt, mint egy nagyobb falu főutcája, azzal a különbséggel, hogy meglepően sok volt a barokkból buherrá toldozott-foldozott egykori gazdaház. Aztán 1934-ben a főváros házadómentességi rendelettel próbálta segíteni egyes elmaradottabb területek fejlesztését, pár év alatt eltűntek a földszintes házak, és a helyükön Bauhaus bérházakat húztak fel.
Az Atrium-házat 1936-ban adták át, a Kozma Lajos építész tervei alapján készült hét emeletes épület alsó szintjére mozit, sőt mozgóképszínházat terveztek, ami 1937-ben nyitott végül meg.
Az épület fémvázas szerkezettel készült, amit a korabeli szaksajtó persze az emberi test vázrendszeréhez hasonlított ujjongva. Az Atrium-ház egyszerre volt modern és hagyományos: az építőiparban akkoriban elterjedő technológiák tulajdonképpen a régi csónakkészítés szabályait ültették át az építészetbe. (Fotó:
Tér és Forma)
Atrium, 1937
Az Atrium az egyik első olyan magyar épület, amit kifejezetten filmszínháznak terveztek, és már az akusztikát is úgy alakították ki, hogy az a legmegfelelőbb legyen a hangosfilmek játszásához. Egy színházi teremhez képest is kisebb a terem utózöngése, viszont nem kellett annyira figyelni arra, hogy a színpadtól érkező hang a tér bármely pontjába egyenletesen jusson el. Hiszen erre ott voltak a hangfalak. (Fotó:
Tér és Forma)
Atrium, 1939
Az Atrium mozi épületét a háború alatt több bombatalálat is érte, de azért a moziban ennél is nagyobb kárt okozott, hogy a főváros ostroma alatt ideiglenes mészárszéket rendeztek itt be, és lovakat vágtak az előtérben. A képen 1946-ban éppen bokrétaünnepet tartanak a romos épületben, mielőtt elkezdődne a helyreállítás. (Fotó:
Adorján Rezső / MTI Fotó/MAFIRT)
Budán a háború előtt sem volt sok szórakozóhely vagy színház. Ezért is volt fontos, hogy az Atriumot minél előbb felújítsák, és legalább egy film kedvéért ne kelljen átmenni a Duna másik partjára. "Budaiak! Hozzatok egy téglát az épülő Atriumba! A ti mozitok!" - felirat a romos Átrium mozi homlokzatán 1947-ben. (Fotó:
Szécsényi József / MTI)
Plakáttal és ötven százalékos leárazással várták a budaiakat az épülő és ezzel együtt a sztálinbarokk stílusjegyeivel felpimpel moziba.
1947. Az Átrium mozi megnyitójára készült korabeli plakátrajz. (Fotó:
MAFIRT felvétel)
1947 március 14-én adták át újból a mozit. A díszelőadáson a népdalcsokor előadása után a Magyar Partizánok Bajtársi Szövetségének elnöke mondott gyújtó hangú beszédet, és Gobbi Hilda is szavalt. Utána a Teherán című angol filmet adták, hogy ezzel is adjanak egyet a világbékének és a győzedelmeskedő kommunizmusnak.
Ez a Teherán nem az a Teherán. Nem az angol film, hanem egy mulató, ami a mozi előterében üzemelt 1947-ben. (Fotó:
Bass Tibor-Bartos Péter / MTI Fotó/MAFIRT)
Mozgókép-üzemvezetői igazolvány a Rákosi-rendszerben. Akkoriban ez egy bizalmi állás volt, politikailag megbízható emberek fűzhették csak a filmeket.
A kollektíva Sztálint dicsőítő szászló előtt pózol, körben a győzedelmes újjáépítés képei.
Az eredetileg Átrium moziként működö helyet később Május 1. mozira keresztelték át. Generációk néztek itt német, szovjet, magyar és persze amerikai filmeket, sokan smároltak az évek alatt a hátsó sorokban, vagy éppen lógtak az iskolából Rambo vagy Mihalkov kedvéért.
Atrium, 1972 (Fotó:
fortepan.hu)
A 11-szer 14 méteres színpadon angol nyelvű darabok is időről időre színre kerülnek majd, híven a Merlin hagyományaihoz. Emellett számos egyéb klub, rendezvény is beköltözik a tervek szerint az Átriumba: például dokumentumfilm-sorozatot tervez a Heti Válasz, vagy operát a Batarita Társulat. (Fotó:
Kollányi Péter / MTI)
A Merlin Színház idén az évek óta üresen álló moziba költözik. Hónapokon át folyt a takarítás, megpróbálták eltüntetni a nyolcvanas évek hangulatát és a mindent átható vidékidiszkó-hangulatot. (Fotó:
Barakonyi Szabolcs / Index)
A nyolcvanas évek végén a Budapest Film megpróbálta helyreállítani az eredeti Bauhaus belső tereket, de aztán a kilencvenes évek neonszínű plexikkel és aranyszínű szpotlámpákkal csúfította el a mozit. (Fotó:
Barakonyi Szabolcs / Index)
A festés és a retró dizájnelemek elbontása előtt azonban még ki kellett takarítani, és meglepő módon ehhez még külön embereket sem kellett felvenni: sok önkéntes jött, hogy kiszellőztesse az évtizedes áporodott szagot, és kihordják az ottfelejtett 2001-es Filmvilág Magazinokat, meg az oszlopokról lefejtsék a műanyag borítást, ami alatt szocialista filmplakátok száradnak, de a plakátok alatt azért ott van az eredeti üvegborítás is. (Fotó:
Barakonyi Szabolcs / Index)
A kelet-német vetítőgépek megmaradtak, bár a lencsék az évek alatt elkallódtak. Ezeket is pótolni kellett, hiszen az újranyílt Atriumban színház- és táncelőadások mellett szerdánként filmeket is vetítenek majd. (Fotó:
Barakonyi Szabolcs / Index)
Októberben már ácsolták a színpadot, körülbelül 50 millió forint jutott a mozi felújítására, ami leginkább csak festésre és a posztkommunista giccs eltüntetésére volt elég. A 300 fős nézőteret, a kávézót és a fogadócsarnokot november 20-án nyitották meg, azzal a filmmel kezdtek amivel 2001-ben búcsúztak. Török Ferenc Moszkva terével. (Fotó:
Barakonyi Szabolcs / Index)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Rovataink a Facebookon