Párizs szegényei
Molnár Zoltán legújabb kiállítása Emberek között címmel nyílt pénteken a budapesti Nyitott Műhelyben . Képeit 2010-ben André Kertész ösztöndíjasként készíthette Franciaországban. Részben Párizs belvárosát járta, de a város külsőbb kerületeiben is dokumentálta a 2010-es kitoloncolási kísérletek érintettjeit, felkutatta a kevésbé forgalmas aluljárókban meghúzódó illegális bevándorlókat is. Emellett elzarándokolt St. Marie-de-la-Merbe, ahol a cigány Madonnát ünneplik, és fotózta a normandiai halászokat is. A kiállítás anyagából válogattunk.
2010 nyarán Franciaország megpróbálta kiutasítani területéről a
Romániából és Bulgáriából jött cigány bevándorlókat. (Fotó:
Molnár Zoltán)
Párizs, Gare du Nord (Fotó:
Molnár Zoltán)
Lakókocsiban élő roma család Párizs külvárosában Massy-ban. (Fotó:
Molnár Zoltán)
Egy kar nélküli roma férfi koldul Párizsban a Louvre mellett. (Fotó:
Molnár Zoltán)
A francia nagyvárosok peremén hullámbádogból, kartonból és
farostból tákolt bódék húzódnak, vagy lakókocsiparkokban,
aluljárókban táboroznak a városok szélén levő szeméttelepek
mellett. (Fotó:
Molnár Zoltán)
Roma gyerekek tüzet raknak egy aluljáróban Párizsban, hogy
ételt melegítsenek. (Fotó:
Molnár Zoltán)
Saint-Sulpice templom előtt kolduló roma nő Párizsban. (Fotó:
Molnár Zoltán)
A pályaudvarra behúzódnak a hideg, vagy rossz időjárás elől
Párizs éjszakáján. (Fotó:
Molnár Zoltán)
Hétköznap az utcán a Gare de L’Esten pályaudvar közelében. (Fotó:
Molnár Zoltán)
Illegális roma telepek felszámolása előtt egy roma család Párizs
külvárosában Chateau de Vincennesban, egy aluljáróban. (Fotó:
Molnár Zoltán)
Párizs egyik utcáján koldul egy bulgár roma férfi. (Fotó:
Molnár Zoltán)
Ideiglenes szállás hely egy aluljáróban Chateau de
Vincennesban. (Fotó:
Molnár Zoltán)
Saintes-Maries-de-la-Mer
Dél-Franciaországban május végén szép számmal lehet látni
szekeret, lovat, cirkuszos kocsit a legkülönbözőbb színekkel
díszítve. (Fotó:
Molnár Zoltán)
A Rhone-folyó torkolatánál lévő kisvárosba Saintes-
Maries-de-la Merbe főleg Spanyolországból, Hollandiából,
Franciaországból érkeznek zarándokok. A legtöbben ma már
modern lakókocsikkal zarándokolnak el idáig. (Fotó:
Molnár Zoltán)
Az ünnep a három Mária legendájához fűződik. Sára egy nemesi
család lánya, nem sokkal Jézus keresztre feszítése után álmot
látott: a Megváltó halálánál jelen lévő három Mária- Mária
Magdolna, az ifjabb Jakab apostol anyja és Mária Salomé-
hamarosan megérkezik a tenger felől, és neki kell partra
segítenie őket. (Fotó:
Molnár Zoltán)
Szent Sára szobrát a körmenet a templomból leviszi a tengerre. (Fotó:
Molnár Zoltán)
A hetekig tartó zarándoklás után hullafáradtan megérkező hívek
az első éjszakát a templomban virrasztják át imádságokkal,
gyertyagyújtással és bonyolult rituálékkal, melyek mind Szent
Sárát dicsőítik. (Fotó:
Molnár Zoltán)
A menet lassan a vízbe gázol, hogy odanyújtsa hitét a tengernek,
amely hullámaival lemossa a zarándoklat és az elmúlt év
minden baját. A közös átlényegülésben Fekete Sára megtisztít. (Fotó:
Molnár Zoltán)
Az imádság egyszerű és közös, a dal viszont százszorszép:
a mindig úton lévő és minden kultúrából merítő cigányság
különféle zenei hagyományai találkoznak itt, a balkáni rezes
bandától kezdve a spanyol cigányok pergő-fájdalmas zenéjéig, a
flamencóig. (Fotó:
Molnár Zoltán)
Az ünnep végére minden elcsendesül a Camargue Nemzeti
Park területén, ahol a kis falu helyet ad minden évben a
zarándokoknak. (Fotó:
Molnár Zoltán)
Rovataink a Facebookon