Beleöregedtek a hatalomba

Ma negyedszázados a Fidesz, ami a pártállam radikális bázisdemokrata ellenzéki szerveződéséből vált a magyar jobboldal megkerülhetetlen hatalmi tömbjévé. Orbánék hosszú meneteléséről a centrális erőtérbe már mindent elmondtak, amit érdemes lehet elmondani, ezért inkább képekben mutatjuk meg, hogy az egykori ifjúsági szövetség hogyan öregedett bele a hatalomba.

A Mikroszkóp Színpadon Forró Tamás és Havas Henrik társaságában – és nem utolsó sorban elképesztő hipszter-pulcsiban – feszítő Kövér László mindmáig a Fidesz emblematikus figurája, sokak szerint az egyetlen igazi egyéniség, aki nem hullott ki Orbán mellől. Öntörvényűsége, szókimondása és éles antikommunizmusa a „párt öklévé” tette. Kövér ma már az Országgyűlés elnöke. (Fotó: Hámor Szabolcs / MTI)

Deutsch Tamás a későbbi kultuszminiszter Rockenbauer Zoltánnal és az akkor SZDSZ-es Tamás Gáspár Miklóssal egy szakszervezeti tüntetésen, a Roosevelt (ma Széchenyi) téren. A megalakulást követő első években a Fidesz vezetői számára gondot okozott, hogy a közvélemény jelentős része a pártot az SZDSZ ifjúsági szervezetének tekintette. (Fotó: Kovács Attila / MTI)

A Fidesz nem csak a magyar rendszerváltás motorja volt, de aktívan támogatta az 1989-es prágai bársonyos forradalmat is. Deutsch Tamás és Kerényi György „Mi virággal jöttünk, nem harckocsival" feliratú transzparenssel érkezett a cseh fővárosba, de a rendőrök széttépték a feliratot, és több más magyarral együtt letartóztatták a fideszeseket. Egy pártállami publicista a pozsonyi Pravdában Deutschot és Kerényit „fiatal bikaborjaknak” nevezte, akik „ha vörös színt látnak a politikai arénában, azonnal támadnak”. A képen a prágai letartóztatások ellen a budapesti csehszlovák követség elé szervezett fideszes tiltakozás résztvevői láthatók. (Fotó: Krista Gábor / MTI)

Az első parlamenti ciklusban a Fidesz stílusával is igyekezett kiríni a kádárista stílusjegyeket magán hordozó, öreges politikai elitből. A trend egyik képviselője a népies-alternatív vonalat követő Szájer József, aki ma már az Európai Parlament öltönyös képviselője, és iPaden szövegezi az Alaptörvényt. (Fotó: Záray Péter / MTI)

Emlék az alternatív időkből: 1990-ben a rendszerváltás-kori Magyarországot dokumentáló francia fotós, Rodolf Hervé saját maga állt be negyediknek Deutsch Tamás, Fodor Gábor és Orbán Viktor mellé a Fidesz „rendszerzáró házibuli” elnevezésű kampányzárójára készülő plakátfotó készítéséhez.

Emlék az alternatív időkből: 1990-ben a rendszerváltás-kori Magyarországot dokumentáló francia fotós, Rodolf Hervé maga állt be negyediknek Deutsch Tamás, Fodor Gábor és Orbán Viktor mellé a Fidesz „rendszerzáró házibuli” elnevezésű kampányzárójára készülő fotóparaván készítéséhez. (Fotó: Rodolf Hervé)

Fodor Gábor, Kövér László és Deutsch Tamás a Budai Parkszínpadnál, a Fidesz III. kongresszusán, 1990-ben. A párt megalakulását követően gazdaság- és társadalomképét tekintve is a legradikálisabb liberális formációnak számított a magyar politikában. A kilencvenes évek derekától azonban a liberális elvek előbb „szabadelvűre", majd „polgárira" változtak, mára pedig teljesen eltűntek a Fidesz politikai retorikájából. (Fotó: Földi Imre / MTI)

A Fidesz mindig is vonzotta a hírességeket, de Eperjes Károly azon kevesek egyike, akik végig követték a párt által bejárt kacskaringós ideológiai utat.

A Fidesz mindig is vonzotta a hírességeket, de Eperjes Károly azon kevesek egyike, akik végig követték a párt által bejárt ideológiai utat. (Fotó: Illyés Tibor / MTI)

A kultikus csíkos ingét viselő Orbán Viktor Deutsch Tamás nyakából nyújtózva leplezi le a Fidesz 1994-es születésnapjára készült „Fülinapi Fanyulat”. A pártnak azonban ekkor nem volt túl sok oka az ünneplésre: miután 1992-ben még toronymagasan vezette a közvélemény-kutatásokat, az 1994 májusában tartott választásokon alig sikerült megszereznie a mandátumok öt százalékát. A kudarc megerősítette a párt vezetését abban, hogy számukra csak a jobboldalon terem babér.

Az elhíresült csíkos ingét viselő Orbán Viktor Deutsch Tamás nyakából nyújtózva leplezi le a Fidesz 1994-es születésnapjára készült „Fülinapi Fanyulat”. A pártnak azonban ekkor nem volt túl sok oka az ünneplésre: miután 1992-ben még toronymagasan vezette a közvélemény-kutatásokat, az 1994 májusában tartott választásokon alig sikerült megszereznie a mandátumok öt százalékát. (Fotó: Kegyes András / MTI)

A foci mindig is fontos szerepet játszott a Fidesz identitásában. Képünkön az Orbán–Deutsch–Kövér trióval felálló, a mostani Népszava-főszerkesztő Németh Péterrel és a népszabadságos Hegyi Ivánnal megerősített Fidesz-válogatott látható a Vasas-stadionban megrendezett majálison. Mára megritkultak a focimeccsek, a fideszes politikusokkal inkább a futballklubok VIP-páholyában lehet találkozni, Orbán Viktor pedig az általa alapított felcsúti fociakadémián kommandírozza a gyerekeket. (Fotó: Illyés Tibor / MTI)

A Fidesz az 1994-es választási vereség után megkezdte hosszú menetelését a jobboldal felé. 1998-ban már az MDF-fel és a KDNP-vel közös választási szövetségben győzte le a szocialistákat, a kormányalakításhoz pedig a Torgyán-féle kisgazdákkal kötött koalíciót. Ahogy az már akkor is látszott, a jobbközép szövetségi politika hosszútávon inkább az önálló jobbközép pártok felmorzsolása felé mutatott. A KDNP és az FKgP sorozatos belső pártszakadások után simán betagozódott a Fideszbe, az MDF az éppen Orbán koalíciós kézcsókját fogadó Dávid Ibolya vezetésével is csak 2010-ig tudta megőrizni függetlenségét.

A Fidesz vezetői az 1994-es választási vereség után végképp belátták, hogy ha kormányra akarnak kerülni, arra csak a jobboldalon van lehetőség. 1998-ban már az MDF-fel és a KDNP-vel közös választási szövetségben győzte le a szocialistákat, a kormányalakításhoz pedig a Torgyán-féle kisgazdákkal kötött koalíciót. A jobbközép szövetségi politika hosszú távon az önálló jobbközép pártok felszalámizását jelentette. A KDNP és az FKGP sorozatos belső pártszakadások után simán betagozódott a Fideszbe, és az MDF az éppen Orbán koalíciós kézcsókját fogadó Dávid Ibolya vezetésével is csak 2010-ig tudta megőrizni függetlenségét. (Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI)

A „Millenniumi magyar kormány a Korona évében” című festményt 2000-ben festette meg Róth István. Az amatőr művész állítása szerint a hatalmas, 2,60 x 5 méteres képet Nemeskürty István millenniumi kormánybiztos megrendelésére készítette, de ezt az érintett tagadta. A Fidesz 1998-tól kezdődően tudatosan törekedett az egységes kormányzati imázs kialakítására. Erre jó alkalmat szolgáltatott az államalapítás kétezredik évfordulója, melynek ünneplése lehetőséget teremtett a Fidesz nemzeti pártként való újrapozicionálására is.

A Fidesz volt az első olyan politikai erő a rendszerváltás utáni Magyarországon, mely pártpolitikai célokra képes volt százezres tömegeket mozgósítani. 2002-ben, az elvesztett első fordulót követően már az internet és a mobiltelefon is segítségére volt a grandiózus Kossuth téri kampánygyűlés megszervezésében, melyre még különvonatok is hozták a szimpatizánsokat. (Fotó: Bruzák Noémi / MTI)

Pokorni Zoltán 2002-ben könnyeivel küszködve jelentette be, hogy édesapja ügynökmúltja miatt azonnali hatállyal lemond a Fidesz pártelnöki és frakcióvezetői tisztségéről. Bár a politikus az eset kapcsán is arról beszélt, hogy a Fidesz célja továbbra is az ügynökkérdés rendezése, ezen a téren nem sok előrelépés történt. A rendszerváltó pártként harcosan antikommunista politikát megtestesítő Fidesz képviselői legutóbb 2012-ben szavazták le az ügynökakták nyilvánosságra hozatalát, Kövér László pedig egy interjúban arról beszélt, hogy az egész kérdés csak egy értelmiségi gumicsont. (Fotó: Illyés Tibor / MTI)

A Fidesznek 2005-ben sikerült azt a bravúrt elérnie, hogy ellenzékből választtatta meg Sólyom Lászlót Mádl Ferenc köztársasági elnök utódjának. Az Alkotmánybíróság egykori elnöke azonban - bár egyáltalán nem szimpatizált a szocialista kormányokkal - a Fidesz számára túl önjáró volt, ezért 2010-ben szóba sem került újraválasztása. Napjainkban Sólyom László a Fidesz által elindított közjogi centralizáció talán legtekintélyesebb kritikusának számít.

A Fidesznek 2005-ben a kormánypártok megosztottsága miatt sikerült elérnie, hogy az Országgyűlés Sólyom Lászlót válassza meg Mádl Ferenc köztársasági elnök utódjául. Az Alkotmánybíróság egykori elnöke azonban a Fidesz számára túl önjárónak bizonyul, ezért 2010-ben szóba sem került újraválasztása. Napjainkban Sólyom László a Fidesz által elindított egypárti alkotmányos átalakulás talán legtekintélyesebb kritikusa. (Fotó: Barakonyi Szabolcs / Index)

A Fidesz a 2002-es választási vereség után sokáig kísérletezgetett a különféle ellenzéki stratégiákkal. A polgári körös mozgalom után jött a népszavazás, majd 2005-ben a Nemzeti Konzultáció, ami lényegében egy országjáró kampány apropójául szolgál. A 2002 és 2006 közti időszakra tehető a párt „plebejus fordulata, mely lényegében a szociális populizmusra korlátozta a kommunikációt, illetve csöndesen kiegyezett a Kádár-rendszer iránt nosztalgiát tápláló társadalmi csoportokkal. A múlttal való hallgatólagos megbékélést a Nemzeti Konzultáció keretében Pozsgay Imre és Szűrös Mátyás – vagy éppen maga a rendezvények állandó háziasszonya, Kudlik Júlia volt hivatott megjeleníteni. (Fotó: Barakonyi Szabolcs / Index)

A 2006-os "A nagy Fideszkönyv"-vel büszkélkedő Bayer Zsolt a Fidesz egyik meghatározó, egyben talán legellentmondásosabb véleményformáló értelmiségije. Az ötös tagkönyv tulajdonosa bizonyos értelemben az egyik első összekötő kapcsot jelentette a KDNP felé, hiszen kollégistaként állítása szerint együtt headbangelt a szobatárs Semjén Zsolttal. Egyebek mellett a cigányokat „állatnak” minősítő publicisztikái miatt felmerült, hogy kizárják a pártból, az elkötelezett fidesznyik Bayer ugyanakkor utólag mindig megmagyarázza, hogy ő valójában nem úgy gondolta.

A 2006-os „A nagy Fideszkönyv"-vel büszkélkedő Bayer Zsolt a Fidesz egyik meghatározó, egyben talán legellentmondásosabb véleményformáló figurája. Az ötös tagkönyv tulajdonosa bizonyos értelemben az egyik első összekötő kapcsot jelentette a KDNP felé, hiszen kollégistaként állítása szerint együtt headbangelt a szobatárs Semjén Zsolttal. Civilizálatlannak, rasszistának tartott publicisztikái miatt még a párton belül is sok bírálat éri, de a kizárása komolyan sohasem merült fel, így a kormánypárti békemeneteket is szervező Bayer továbbra is fontos szín a Fidesz palettáján, egyben a Jobbikkal kacérkodó Fidesz-szavazók megtartásának egyik eszköze. (Fotó: Huszti István / Index)

Kerényi Imre 2006 után nem aktivistaként, hanem koreográfusként működött közre a Fidesz rendszeressé váló demonstrációiban. 2006 októberében a kiszivárgott őszödi beszéd miatti megmozdulás előtt Orbán Viktor tanácsára arra kérte a résztvevőket, hogy hozzanak magukkal egy vekkerórát. Kerényi ma miniszterelnöki megbízottként a Fidesz kultúrpolitikájának egyik meghatározó arca. (Fotó: Huszti István / Index)

2007 februárjában a Fidesz parlamenti frakciója testületileg kivonult az Országházból, és demonstratíve elbontotta a Kossuth-teret a tüntetők elől elzáró kordont. 2011-ben már ők zárták le a Parlament előtti teret, csak ezúttal egy 130 napig tartó kiállításra hivatkozva.

2007 februárjában a Fidesz parlamenti frakciója testületileg kivonult az Országházból, és elbontotta a Kossuth teret a tüntetők elől elzáró kordont, amit kreált indokokkal, valójában az őszödi beszédet követő tiltakozáshullám miatt a kormány utasítására emelt a rendőrség. A kordonról utóbb a bíróság is kimondta, hogy jogellenes volt. Idén márciusban a bíróság már a a TEK által műveleti területi nyilvánított és részlegesen elzárt Sándor-palota esetében állapította meg, hogy a rendőrség a Kossuth téri esethez hasonlóan aránytalanul korlátozta a gyülekezési jogot. (Fotó: Huszti István / Index)

Kósa Lajos a Fidesz legbefolyásosabb önkormányzati politikusa, 1998 óta Debrecen polgármestere. A rock és a motorok iránti rajongásáról is ismert Kósa 2008-ban a Fidesz 20. születésnapján egy tál pogácsa felett Szájernek, Bayernek, Orbánnak, valamint az első Orbán-kormány kancelláriaminiszterének, az azóta alkotmánybíróvá választott Stumpf Istvánnak magyaráz. (Fotó: Huszti István / Index)

Az egykori SZDSZ-es Tarlós István kétszer is lehetőséget kapott arra, hogy megmérkőzzön Demszky Gáborral, és 2010-ben végül is őt választották meg a Budapest főpolgármesterének. Sokan jó válságmenedzsernek tartják, de sokan attól tartanak, antiliberalizmusa miatt veszélybe kerülhet a főváros hagyományos sokszínűsége. És bár az óbudai polgármesterként még szívósan támadott Sziget fesztivállal mára megbékélt, kulturális intézményi döntéseivel, utcaátnevezéseivel újabb és újabb botrányokat kavar. Ráadásul egyáltalán nem problémamentes a viszonya a budapesti kerületek többségét irányító fideszes polgármesterekkel – főleg nem az V. kerületet vezető, és a főpolgármester-jelöltségre állítólag már 2010-ben bejelentkező Rogán Antallal.

Az egykori SZDSZ-es Tarlós István a Fidesz támogatásával kétszer is lehetőséget kapott arra, hogy megmérkőzzön Demszky Gáborral, és 2010-ben végül is őt választották meg a Budapest főpolgármesterének. Sokan jó válságmenedzsernek tartják, mások konzervatív felfogása miatt a főváros hagyományos sokszínűségét féltik tőle. Tarlósnak egyáltalán nem problémamentes a viszonya a budapesti kerületek többségét irányító fideszes polgármesterekkel – főleg nem az V. kerületet vezető, és a főpolgármester-jelöltségre állítólag már 2010-ben bejelentkező Rogán Antallal. (Fotó: Barakonyi Szabolcs / Index)

Négy év kitartó polgárikörözés és konzultálás ellenére a Fidesz egy teljesen elszámított és félresikerült kampánnyal elbukta a 2006-os választásokat. Ekkor többen már Orbán Viktor bukását és a Fidesz felbomlását vizionálták. A Fidesz azonban szorosra zárta sorait, és komolyabb konfliktusok nélkül vészelte át a következő négy évet is. Ráadásul ezalatt sikerült megtorpedózni a szocialista kormány reformjait, megbuktatni Orbán személyes nemezisét, Gyurcsány Ferencet, és nem utolsó sorban elérni, hogy a 2010-es választásokon a Fidesz legyen az egyetlen komolyan vehető, kormányképes erő. Ennek megfelelően a párt a választásokon elsöprő, kétharmados sikert aratott, amit Orbán elegendőnek tartott egy olyan „centrális erőtér” kialakításához, mely évtizedekre képes dominálni a magyar politikát.

Négy évnyi kitartó társadalmi építkezés ellenére a Fidesz egy elszámított és félresikerült kampánnyal elbukta a 2006-os választásokat. Sokan arra számítottak, hogy ez Orbán Viktor politikai bukását, és a Fidesz felbomlását jelenti. A Fidesz azonban szorosra zárta sorait, és komolyabb konfliktusok nélkül vészelte át a következő négy évet is. A szocialisták, és elsősorban Gyurcsány Ferenc viszont belebuktak – egyebek mellett – az őszödi beszéd következményeibe, a szociális népszavazás elvesztésébe, az elhibázott gazdaságpolitikájukba és a korrupcióba. 2010-re a Fidesz maradt az egyetlen komolyan vehető, kormányképes erő. Ennek megfelelően a párt a választásokon elsöprő, kétharmados sikert aratott, amit Orbán elegendőnek tartott egy olyan „centrális erőtér” kialakításához, mely évtizedekre képes dominálni a magyar politikát. (Fotó: Barakonyi Szabolcs / Index)

Talán Lázár János és Szijjártó Péter a legtipikusabb karakterei a Fidesz második generációs vezetőrétegének. Mindketten a vidéki önkormányzati politikából nőtték ki magukat, mindketten Orbán Viktor teljes bizalmát élvezve emelkedtek magas párt- és kormányzati pozíciókba. Szíjjártót még saját párttársai közül is sokan színtelen, karakter nélküli figurának tartják, akinek az az egyetlen feladata, hogy a józan érvek ellenében is sulykolja a fideszes szlogeneket, és minden ellenállást legyűrve keresztülvigye Orbán Viktor akaratát. Kétség a sokak által gátlástalannak tartott Lázár lojalitásához sem fér, de az ő ambíciói feltehetően túlmutatnak Orbánon, politikai megítélését pedig árnyalja a múltfeltárás és a romák iskolai deszegregációja iránti elkötelezettsége.

Talán Lázár János és Szijjártó Péter a legtipikusabb karakterei a Fidesz második generációs vezetőinek. Mindketten a vidéki önkormányzati politikából érkeztek, és mindketten Orbán Viktor teljes bizalmát élvezve emelkedtek magas párt- és kormányzati pozíciókba. Szijjártót még saját párttársai közül is sokan színtelen, karakter nélküli figurának tartják, akinek az az egyetlen feladata, hogy a józan érvek ellenében is sulykolja a fideszes szlogeneket, és minden ellenállást legyűrve keresztülvigye Orbán Viktor akaratát. Kétség a sokak által gátlástalannak tartott Lázár lojalitásához sem fér, de az ő ambíciói feltehetően túlmutatnak Orbánon, politikai megítélését pedig árnyalja a múltfeltárás és a romák iskolai deszegregációja iránti elkötelezettsége. A korábbi évek fontos, és olykor önálló véleményt megfogalmazó fideszes politikusai, így Navracsics Tibor és Pokorni Zoltán pozícióik ellenére mára a politikai közéletben alig észrevehetők. (Fotó: Soós Lajos / MTI)

A Fidesz születésnapján nem hagyhatjuk ki a párt háttérembereit sem, hiszen nekik is oroszlánrészük van a párt történetének alakításában. Míg Simicska Lajos és Nyerges Zsolt a mára önállósult gazdasági hátország megszervezésében jeleskedtek, addig az egykori koronaőr és bútorrestaurátor Habony Árpád a kampánykérdésekben számít kulcsembernek. A képünkön Rogán Antallal kvaterkázó Habony párton belüli befolyását a fideszes források szerint egyedül Orbán Viktoré előzi meg. A 2002 óta Orbán bizalmasának számító spin doctor ötlete volt a párton belül már most kommunikációs sikerként elkönyvelt a rezsicsökkentés, de a kínos fiaskóval végződött „Rosszabbul élünk” kampány is.

A párt történetének alakításában a háttérembereknek is oroszlánrészük van. Míg Simicska Lajos és Nyerges Zsolt a mára lényegében önállósult gazdasági hátországot szervezték meg és vezetik, az egykori koronaőr és bútorrestaurátor Habony Árpád kampánykérdésekben számít kulcsembernek. A képünkön Rogán Antallal kvaterkázó Habony párton belüli befolyását a fideszes források szerint egyedül Orbán Viktoré előzi meg. Állítólag a 2002 óta Orbán bizalmasának számító kampányszakember ötlete volt a rezsicsökkentés, de a 2006-ban kínos fiaskóval végződött „Rosszabbul élünk” kampány is. (Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI)

„Dajcstomi” a Fidesz egyszemélyes belső ellenzéke, aki saját Twitter-oldalán szókimondó, bazmegolós stílusban mondja el a véleményét, melyben esetenként kiosztja a saját pártját is. Sőt, Deutsch Tamás 2011-ben személyesen vonult az MTVA székháza elé, hogy nehezen dekódolható ugrálóiskolás performance-szal tiltakozzon az ellen, hogy a közmédia híradójában kitakarták Lomnici Zoltánt, a Legfelsőbb Bíróság volt elnökét. Az egykori Bibó-kollégista ellenzéki megnyilvánulásai ellenére eddig még nem ütötte meg a bokáját, bár az is igaz, hogy már régóta nem tartozik a legbefolyásosabb fideszes döntéshozók közé.

„Dajcstomi” a Fidesz egyszemélyes belső operettellenzéke, aki saját Twitter-oldalán szókimondó, bazmegolós stílusban mondja el a véleményét, melyben esetenként kiosztja a saját pártját is. Sőt, Deutsch 2011-ben személyesen vonult az MTVA székháza elé, hogy nehezen dekódolható ugrálóiskolás performance-szal tiltakozzon az ellen, hogy a közmédia híradójában kitakarták Lomnici Zoltánt, a Legfelsőbb Bíróság volt elnökét. Az egykori Bibó-kollégista, ma EP-képviselő Deutsch már rég nem tartozik a befolyásos fideszes döntéshozók közé. (Fotó: Huszti István / Index)

Schmitt Pál csak 2002-ben került a Fidesz közelébe, amikor „párton kívüli” főpolgármesteri-jelöltként indult – és bukott el – az önkormányzati választáson. Annak ellenére, hogy korábban a szocialisták felé is ajánlkozott, a korábbi olimpiai bajnok és sportdiplomata Schmitt karrierje töretlenül ívelt felfelé a Fideszben. Ebben többek szerint kvalitásai helyett inkább politikai önállótlansága játszhatott közre, mint ahogy abban is, hogy 2010-ben a párt őt jelölte a mandátumát kitöltő Sólyom László helyére köztársasági elnöknek. Schmitt tekintélye – politikai lojalitása, illetve személyes hibái miatt - elődjétől eltérően sosem szilárdult meg. Ráadásul 2012 elején kiderült, hogy 1992-es doktori értekezése nagy részét plagizálta. Az ügy óriási hullámokat vert, még a magyar nyelv is gazdagabb lett a csalást kifejező "smittelni" szóval. Schmittnek végül - a magyar köztársasági elnökök közül elsőként - távoznia kellett hivatalából, de az őt a nyilvánosság előtt mindvégig védelmező Fidesz támogatása nem rendült meg.

Schmitt Pál 2002-ben került a Fidesz közelébe, amikor „párton kívüli” főpolgármester-jelöltként indult – és bukott el – az önkormányzati választáson. Bár korábban a szocialistáknál is ajánlkozott, az olimpiai bajnok és sportdiplomata Schmitt karrierje töretlenül ívelt felfelé a Fideszben. Ebben többek szerint kvalitásai helyett inkább politikai önállótlansága játszhatott közre, mint ahogy abban is, hogy 2010-ben a párt őt jelölte a mandátumát kitöltő Sólyom László helyére köztársasági elnöknek. Schmittnek – politikai lojalitása, illetve személyes hibái miatt – elődjétől eltérően sosem sikerült valódi tekintélyre szert tennie. Ráadásul 2012 elején kiderült, hogy 1992-es doktori értekezése nagy részét plagizálta. Schmittnek végül – a magyar köztársasági elnökök közül elsőként – távoznia kellett hivatalából. (Fotó: Huszti István / Index)

A Fidesz a kilencvenes évek vége óta kulcsszereplőnek számít a határon túli magyar politikában, még akkor is, ha „nemzetpolitikájának" eddigi eredményei nem egyértelműek. Tagadhatatlan, hogy a párt határon túli népszerűsége – főleg az általa szorgalmazott, majd 2010-ben be is vezetett kettős állampolgárság miatt – messze felülmúlja a többi magyarországi pártét, de a helyi magyar pártokon keresztül a román belpolitikába történt beavatkozási kísérletek komoly diplomáciai kárt okoztak a két ország kapcsolatában. Talán Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes is a kormány népszerűségét akarta meglovagolni, amikor március 15-én huszárok kíséretében vonult be Kézdivásárhelyre. (Fotó: Baranyi Ildikó / MTI)

A Fidesz 25. születésnapját a pártvezetés egy nappal előre hozva, titokban ünnepelte, Orbán Viktor Facebook-oldalán sokáig csak ez az egy kép utalt az ünnepségre. A pénteki retróhangulatot azonban nem csak a bambi erősítette, hanem a Kádár-korra emlékeztető rendőrségi akciók is. A titkos születésnap idején ugyanis pár órára kihallgatásra vitték a Fidesz székháza elé szervezett tüntetés néhány szervezőjét, majd éjjel a rendőrség nagy erőkkel, „általános fokozott ellenőrzésre hivatkozva” razziát tartott a tüntetők főhadiszállásának tekinthető belvárosi klubban. (Fotó: Facebook)