Így néz ki Szíria a bombázások előtt
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Ha a kongresszus is rábólint, Amerika légi csapásokat indít Szíria ellen, ahol a polgárháborúban a kormány és a felkelők már így is rommá lőtték Szíria három legnépesebb városát. Aleppó és Homsz egyes részei már tényleg posztapokaliptikus sivatagra hasonlítanak, Damaszkusz még jobb állapotban van. Több mint kétmillióan már a szomszédos országokba menekültek, de a harcok és a légi csapások árnyékában mindhárom városban emberek próbálják élni mindennapi életüket.
Az északi Aleppó Szíria legnépesebb városa és gazdasági központja volt. Az eredetileg kétmilliós városból a harcok kezdete óta a lakosság fele elmenekült. Aleppóban 2012 júliusa óta folyamatosak az összecsapások, a város egy részét most a felkelők, másik részét a kormányerők irányítják. (Fotó:
Javier Manzano / AFP)
Az ellenzéki tiltakozások már 2011-ben megkezdődtek, de a felkelők csak egy évvel később indítottak átfogó támadást a város környékén. Egy ideig úgy tűnt, sikerül visszaszorítaniuk a kormányerőket: a katonák sorra álltak át a felkelők oldalára, és lakók és civil vezetők szintén kezdték az ő pártjukat fogni. A kormányerők azonban visszatámadtak, és lényegében egy éve folyamatosak a harcok a városnál. (Fotó:
Dimitar Dilkoff / AFP)
Felkelők egy Aleppó melletti épület romjai között. A várost körülvevő falvak és elővárosok az elmúlt évben rendszeresen gazdát cseréltek. Ellenőrzésük főleg az utánpótlás-útvonalak biztosítása miatt fontos. (Fotó:
Dimitar Dilkoff / AFP)
A harcok ellenére még mindig több mint egymillióan laknak, és próbálják élni életüket a bombák, romok árnyékában. Ban Kimun ENSZ-főtitkár a harcok felfüggesztésére szólított fel a Ramadán alatt, aminek sokan eleget tettek. (Fotó:
Jm Lopez / AFP)
A várost folyamatosan hagyják el a lakók, az elhagyott lakások lövészállásokká alakulnak. A város nyugati fele a kormányerőké, a keleti fele pedig a felkelőké, már beálltak a frontvonalak.Szíriából eddig nagyjából kétmillió ember menekült a környező országokba, az Aleppóhoz leginkább közeli Törökországba már több mint 400 ezren érkeztek (bővebben infografikánkon). (Fotó:
Goran Tomasevic/Files / Reuters)
Kisváros és tábortűz Aleppótól északra. A
felkelők és a kormányerők kölcsönösen azzal
vádolták egymást márciusban, hogy a másik
vegyi fegyvert vetett be Aleppó közelében. A
napokban a francia és a német hírszerzés is
arról számolt be, hogy bizonyítékaik szerint
Bassár el-Aszad rezsimje már akkor gáztámadást hajtott végre, több mint húszan meghaltak. (Fotó:
D. Leal Olivas / AFP)
Ez már Homsz, Aleppó és Damaszkusz között félúton. 2011-ben és 2012 első felében ez volt a felkelés központja, itt robbantak ki az első kormányellenes megmozdulások. Aleppóval ellentétben itt maguk a lakosok lázadtak fel Aszad ellen. Azonban a rezsim nagy erőket vezényelt a városhoz, aminek már ismét 80 százalékát ők irányítják. A harcok pontos állását ugyanakkor nehéz követni, gyakran előfordul, hogy egy csata után a hadsereg és a felkelők is bejelentik, hogy sikerült megszerezniük egy területet. (Fotó:
Str / AFP)
Homszot a kormány hatalmas erőkkel
bombázta, ahogy ez a városról készült légi
felvételen is látszik. A kép a Kalidija
negyedben készült, amit a rezsim július végén foglalt vissza a felkelőktől. A posztapokaliptikus sivatagban az épületekből szinte csak a falak maradtak meg. (Fotó:
- / AFP)
„Nincs egy perc, amelyben ne hallanánk, hogy rakéta vagy gránát csapódik valamelyik épületbe" – így írta le mindennapjait az AFP-nek egy szíriai felkelő, aki két éve Homszban harcol a kormány ellen. (Fotó:
Yazan Homsy / Reuters)
A szíriai állami hírügynökség, a SANA fotója a legnagyobb részt szétbombázott város másik arcát is megmutatja. A boltok kinyitnak, a családok az utcán sétálnak, élvezve a napsütést. (Fotó:
- / AFP)
Homsz is egyik volt azoknak a városoknak, ahova eredetileg kimentek volna az ENSZ vegyifegyver-szakértői, de végül csak a
damaszkuszi helyszínt vizsgálták meg az
augusztus 21-i támadás nyomai után kutatva. A
felkelés kezdete óta csak Homszban 1770
halottról tudnak. (Fotó:
- / AFP)
A szomszédos al-Kuszajr szintén a felkelők
irányítása alatt volt hosszú időn át, de
júniusra a kormány visszaszerezte a várost. A képen egy rommá lőtt katolikus templom látszik. Al-Kuszajr visszaszerzésével a szíriai-libanoni határt ismét a rezsim ellenőrzi. Libanonba már több mint 600 ezren menekültek át a harcok elől. (Fotó:
Joseph Eid / AFP)
Damaszkuszban most a BBC szerint annak ellenére is viszonylagos nyugalom van, hogy Barack Obama amerikai elnök ugyan a jövő héten szavazó kongresszustól kért felhatalmazást, de az amerikai erők bármikor képesek támadást indítani Szíria ellen. Még olyan is van, aki kifejezetten várja az amerikai beavatkozást: „Most ezer embert öletett meg, legközelebb talán ötezret fog. Nem hagyja abba, amíg meg nem állítják" – mondta a BBC-nek az egyik lakó az elővárosokban Aszadról. A gazdagabb Mezzeh 86 kerületben élő Nada szerint viszont az Egyesült Államok csak azért támadna Szíriára, mert Aszad Izrael ellensége. Nada szerint az elővárosokat „valahogy meg kellett tisztítani a terroristáktól". (Fotó:
Louai Beshara / AFP)
A belvárost sem kerülte el a polgárháború: 2012-ben öngyilkos merénylő robbantott bombát a pénzügyminisztérium és a központi bank épülete előtt. Egy másik robbantásban meghalt a védelmi miniszter, több fontos tanácsadó pedig megsebesült. (Fotó:
Louai Beshara / AFP)
Zamalka, Damaszkusz egyik elővárosa. A felkelők és az amerikai hírszerzés szerint többek között itt vetett be augusztus 21-én vegyi fegyvereket Aszad előrenyomuló hadserege. John Kerry amerikai külügyminiszter szerint bizonyítékok alapján vér- és hajmintákkal is igazolni tudják, hogy szarint vetett be a szíriai rezsim a környéken, a támadásban pedig 1429-en (köztük 426 gyerek) meghaltak. A rezsim tagad, az ENSZ hivatalos vizsgálatának eredményére pedig még várni kell. (Fotó:
- / AFP)
Miközben a levegőben lóg az amerikai–francia beavatkozás Szíriában, így is vannak a városban, akik relatíve nyugalommal kezelik a helyzetet. Nyitva vannak a boltok, az emberek fagyizva sétálnak a nyári melegben, bár azt látni, hogy mindenki több élelmet és vizet vásárol, mint szokott, akár négy órát is sorba kell állni kenyérért. (Fotó:
Khaled al-Hariri / Reuters)
Bassár el-Aszad portréja Damaszkuszban a központi bank épületén. Az orvosi egyetemen végzett diktátor 2000-ben apját követte Szíria élén. Háfez el-Aszad harmincéves uralkodása alatt végig szükségállapotot tartott fenn. Eleinte mindenki azt remélte, fia demokratikus reformokat vezet majd be, de ez nem történt meg. A polgárháború két és fél éve alatt Aszad elveszítette az irányítást az ország északi és keleti része felett, lényegében a part menti részeket uralja, ahol az ország lakosságának 60 százaléka él. (Fotó:
Anwar Amro / AFP)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Rovataink a Facebookon