A fényesebb jövő energiája
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Amikor a fukusimai atomerőmű megsérült a 2011-es földrengésben és az azt követő szökőárban, több mint százezer embernek kellett elhagynia otthonát, mert a környék veszélyessé vált. A lezárt területen szellemvárosok alakultak ki, ahová a lakók csak havonta egyszer térhetnek vissza, de éjszakára már nem maradhatnak ott. Senki sem tudja, hogy meddig lesz ez így.
Bajlós fehér füst száll fel a fukusimai atomerőműből. 2011-ben földrengés és szökőár sújtotta Japán keleti partját, a tragédiában tizenkilencezer ember halt meg. Megsérült maga az atomerőmű is, és radioaktív anyag került a környezetbe. A baleset után a környéket kiürítették, százhatvanezer embernek kellett elhagynia az otthonát. (Fotó:
Digitalglobe / Europress / Getty)
A rendőrség halottakat keres a szökőár után. Több mint kétezer embert még mindig keresnek a 2011-es tragédia óta. Ukedo tengerpartja a kiürített húsz kilométeres zónán belül fekszik, amit a magas radioaktív sugárzás miatt ürítettek ki. A háttérben a megsérült fukusimai atomerőmű látszik. (Fotó:
Jeremy Sutton-Hibbert / Europress / Getty)
Nukleáris energia: A fényesebb jövő energiája - szól a felirat az üresen álló Futaba városban. Ez a nő egy rövid látogatásra tért vissza régi otthonába, abba a városba, amit a fukusimai atomerőmű tett virágzóvá. A városlakók napjainkban szétszórtan élnek Japán minden részén, és egyáltalán nem tudható, hogy mikor térhetnek vissza a településre. (Fotó:
Damir Sagolj / Reuters)
Atom nevű kutyáját tartja a kezében Keigo, egy férfi, aki nem hagyta el lakóhelyét. A kiürítési utasítást a legtöbben betartották, de Keigo inkább az üres területet választotta, és itt él több mint ötszáz állat társaságában. Ezeket a városokat elhagyó lakosok hagyták hátra, Keigónak huszonegy kutyája van. Atom nem sokkal a 2011-es fukusimai katasztrófa előtt született, innen kapta a nevét. (Fotó:
Damir Sagolj / Reuters)
Egy másik kiürített városban, Naimében áll ez a kis emlékmű a cunami áldozataira emlékeztetve. A szökőárban körülbelül tizenkilencezren haltak meg, a nukleáris sugárzás viszont egyetlen életet sem követelt. A kitelepítés okozta kényelmetlenségek, a kórházi kezelés hiánya ezerhatszáz ember halálát okozta. (Fotó:
Damir Sagolj / Reuters)
A falon függő óra a 2011-es földrengés idejét mutatja. A tenger alatti földmozgás által kiváltott szökőár negyvenméteres hullámokat keltett, és volt olyan része Japánnak, ahol a víz 10 kilométerre is behatolt a szárazföldre. A földrengés két és fél méterrel tolta arrébb a négy Japán sziget egyikét, Honshut, és a Föld forgástengelyét is eltérítette legalább tíz centiméterrel. (Fotó:
Damir Sagolj / Reuters)
Egy nő a kiürített zónában. A területre csak különleges engedéllyel lehet visszamenni, és csak nappal lehet ott tartózkodni, nem szabad az elhagyott házakban aludni. Havonta csak egyszer engedélyezik a hatóságok a visszatérést a területre, mert félnek a magas radioaktív sugárzástól. (Fotó:
Damir Sagolj / Reuters)
A természet burjánzik az elhagyott Namie városban. Az egykor húszezer lakosú város egyik házának nappalijában megváltozott a kilátás. (Fotó:
Damir Sagolj / Reuters)
A kiürített várost gondozzák: a hosszú távú tervek között szerepel, hogy a várost újra benépesítik. (Fotó:
Damir Sagolj / Reuters)
Éjjeli lámpák Namiében. Japán áramrendszerében különleges, hogy egy országon belül van 50 és 60 hertzes frekvencián működő hálózat is. Ez még sebezhetőbbé teszi az ország elektromos rendszerét. (Fotó:
Damir Sagolj / Reuters)
A kitelepítetteknek épített ideiglenes házak közt sétáltatja kutyáját ez a nő, akit egy másik városból, Tomiokából telepítettek ki. A kitelepítést nemcsak a házukat elveszítő családok sínylették meg, hanem a menekülttáboroknak otthont adó városok, például Ivaki is. A város polgármestere például azzal vádolta a menekülteket, hogy szívesebben játszanak szerencsejátékot, mint dolgoznak. (Fotó:
Damir Sagolj / Reuters)
Nagy műanyag zsákokban tárolják a radioaktív földet. A világ legnagyobb nukleáris mentesítési programja fut Narahában, ahol a japán hatóságok megpróbálják megtisztítani a várost minden szennyezéstől, hogy újra lakhatóvá tegyék. Két éve végzik a munkát, és lehet, hogy sikertelenek lesznek a próbálkozások. A sugárzó föld tárolása is problémás, mivel egyetlen önkormányzat sem egyezik bele, hogy az ő területén helyezzék el azt. (Fotó:
Damir Sagolj / Reuters)
Halászok a megsérült erőműhöz közeli Ivaki mellett. A kereskedelmi halászat a szennyezés óta tilos a területen, ennek a hajónak a legénysége a tengeri halak sugárzását vizsgálja. Ehhez a kifogott állatok egy kis részére van csak szükség, a többit vissza fogják engedni az óceánba. A baleset óta csak kutatási céllal halásznak a balesettel érintett partszakasz környékén. (Fotó:
Damir Sagolj / Reuters)
Halat árulnak Ivakiban. A város közel esik a megsérült atomerőműhöz, de már a kiürített zónán kívül. A katasztrófa előtt a helyi halászoktól származott a piacon eladott halak fele, de a sugárszennyezett víz a tengerbe jutott, ezért a halászatot megtiltották a környéken. (Fotó:
Damir Sagolj / Reuters)
Munkások vizsgálják az a fotósok buszát a fukusimai atomerőmű sajtólátogatásán. Japán volt a világ harmadik legnagyobb atomenergia-termelő országa az Egyesült Államok és Franciaország után, de a baleset után mind az ötven erőművet leállították és biztonsági teszteket végeztek. A kieső áramtermelést környezetszennyező megoldásokkal lehetett csak pótolni. (Fotó:
Bloomberg / Europress / Getty)
Pajzsmirigyvizsgálatot végez az orvos a négyéves Maria Sakamotón Ivakiban. A WHO szerint a gyerekekre különösen veszélyes a fukusimai katasztrófánál felszabadult szennyezés, mert ez növeli a pajzsmirigyrák kockázatát. Friss ENSZ-adatok alapján a munkásokat ért sugárzást akár húsz százalékkal is alulbecsülhették a japán mérések. (Fotó:
Damir Sagolj / Reuters)
Ilyen konténerekbe gyűjtik a radioaktív vizet a fukusimai erőmű környékén. A vízre azért van szükség, mert ezzel hűtik a fűtőelemeket, amik a katasztrófa óta is folyamatosan termelik a hőt. A védekezést sokan kifogásolták, és azzal vádolták az erőművet üzemeltető céget, hogy fontosabb volt neki a költségek alacsonyan tartása, mintsem a biztonság. Az erőművet jelenleg fenyegető tájfun hatalmas esőzésekkel jár. Az erőmű környékén összegyűlt esővizet külön tartályokban fogják elhelyezni, ellenőrzik a radioaktivitását, és ha veszélytelen, beleengedik a tengerbe. (Fotó:
Kyodo/File / Reuters)
Egy magasan szennyezett részt zár le ez az útzár Namiében. (Fotó:
Damir Sagolj / Reuters)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Rovataink a Facebookon