Hollywood csak Weegee-ként ismeri Arthur Felliget, aki elborult képeivel a bulvárfotó királyává koronáztatta magát az ötvenes években. Egyedi lencséivel megismételhetetlen fotókat készített a legnagyobb sztárokról. Amikor nem áldozatokat fotózott az utcán, sötétkamrájában negatívokat csonkolt és fotókat darabolt. Mindenkiből eltorzított álarcokat csinált, pedig csak a szépséget kereste.
Marilyn Monroe (1926–1962) malackaorral. Weegee egyik leghíresebb torzképe, ami egy elállított, műanyag lencsével készült. (Fotó:
Weegee(Arthur Fellig)/internatio / Europress / Getty)
Mao Ce-tung (1893–1976) torz mosolya. Weegee szerette, hogy hatalma van az anyag felett. A torzításhoz leggyakrabban hajlított üveglapot rakott a negatív és a fotópapír közé az előhíváskor, de számtalan módszerrel kínozta még negatívjait: megégette, szétvagdosta, összeragasztózta és forró vízben is forralta őket a sötétkamrában. (Fotó:
Weegee(Arthur Fellig)/internatio / Europress / Getty)
Sztálin-jelmez egy halloweenbulin a New York-i Astoria hotelben, 1940-ben. Weegee másik kedvenc módszere a negatívok újravágása és tükrözése volt. Imádta a jelmezes koktélpartikat. (Fotó:
Weegee(Arthur Fellig)/internatio / Europress / Getty)
VIII. Eduárd, Windsor hercege és Wallis Simpson, aki miatt a herceg lemondott a brit trónról, hogy feleségül vehesse. (Fotó:
Weegee(Arthur Fellig)/internatio / Europress / Getty)
Daisy Lewis. Weegee valószínűleg nagyon élvezte volna a mai technikát. Ami neki napokon át tartó munka volt, az ma két kattintás a Photoshopban vagy egy automatikus filter a telefonon. A mai alkalmazások viszont sokat köszönhetnek Weegeenek. Az ő képei ihlették az Adobe első effektjeit. (Fotó:
Weegee(Arthur Fellig)/internatio / Europress / Getty)
Charlie Chaplin. Vicces képeivel ellentétben kortársai szerint Weegeenek semmi humora nem volt. Nyers és szarkasztikus ember volt, akkora egóval, amekkorát csak elbírt New York és Hollywood. (Fotó:
Weegee(Arthur Fellig)/internatio / Europress / Getty)
Fidel Castro beszédet tart 1961. június 22-én. (Fotó:
Weegee(Arthur Fellig)/internatio / Europress / Getty)
Parkolni tilos tábla egy buszmegállóban, New York, '40-es évek. Mielőtt torzításokkal kísérletezett, hírnevét New York utcáin alapozta meg a negyvenes évek elején, amikor még híreket és akciót fotózott. Szabadúszóként ő volt az első fotós, aki rendőrségi rádiót szerelt a kocsijába, és hamarabb ért ki a bűntényekhez, mint a helyszínelők. (Fotó:
Weegee(Arthur Fellig)/internatio / Europress / Getty)
Grace Kelly fürdőruha-bemutatója egy New York-i strandon, 1958-ban. Weegee úgy tekintett a kamerára, mint korunk csodalámpája: csak megnyomjuk a gombot, és miénk lesz minden, amit akarunk. (Fotó:
Weegee(Arthur Fellig)/internatio / Europress / Getty)
Mona Lisa mint az időtlen szépség egyetemes példaképe, gyakran foglalkoztatta Weegeet. Megpróbálta minél több oldaláról megfogni, mindig új szemekkel nézni szépségét. (Fotó:
Weegee(Arthur Fellig)/internatio / Europress / Getty)
Hedda Hopper a Los Angeles Times leghíresebb bulvárújságírója volt a '40-es években. Senki nem tudott annyi pletykát a hollywoodi hírességekről, mint ő. Miután kémkedéssel vádolták, abbahagyta az írást, és rádiózni kezdett. (Fotó:
Weegee(Arthur Fellig)/internatio / Europress / Getty)
Audrey Hepburn (1929–1993) estélyiben. (Fotó:
Weegee(Arthur Fellig)/internatio / Europress / Getty)
Háromszemű kiscica (1957). Weegee a semmiből küzdötte fel magát a hollywoodi sztárok közé. Az ukrajnai Lvovban született, hét testvére közül elsőként emigrált Amerikába, 11 évesen. Néhány év múlva már az egész családját eltartotta az államokban. Minden munkát elvállalt, ami csak szembejött: dolgozott jegykezelőként, kenyeret sütött, mosogatott és szalagmunkásnak állt, míg sikerült bejutnia egy helyi fotós studiójába inasnak, majd laborgyakornokként a New York Timeshoz. (Fotó:
Weegee(Arthur Fellig)/internatio / Europress / Getty)
Abraham Lincoln tokaszakállat növesztett. Weegee 1947-től kezdett a karikatúráin dolgozni, állítólag azután, hogy leállt(?) az LSD-vel. A keleti partról Hollywoodba költözött, három évet töltött a sztárok világában, aztán visszatért New Yorkba, és ott folytatta a kísérletezést. (Fotó:
Weegee(Arthur Fellig)/internatio / Europress / Getty)
Richard Nixon (1913–1994) még alelnökként. (Fotó:
Weegee(Arthur Fellig)/internatio / Europress / Getty)
Andy Warhol napszemüvegben (1928–1987) Weegee torz fotóit akkoriban a legmenőbb divatlapok és múzeumok is vásárolták. Megjelentek a Vogue-ban, kiállított a MoMA-ban és Los Angeles-i Kortárs Művészeti Múzeumban is. (Fotó:
Weegee(Arthur Fellig)/internatio / Europress / Getty)
Meztelen nő farsangi maszkkal, Weegee New York-i stúdiójában. Az ötvenes évek végétől filmekkel is foglalkozott. Segített például Stanley Kubricknak is néhány speciális effekttel. (Fotó:
Weegee(Arthur Fellig)/internatio / Europress / Getty)
Arthur Weegee Fellig (1899–1968) parókában, kamerával a nyakában. (Fotó:
Weegee(Arthur Fellig)/internatio / Europress / Getty)
Arthur Weegee Fellig – Gyilkosságban utazom
Kevés fotós küzdött olyan keményen a sikerért, mint Weegee. Gyerekként, nincstelenül került Ukrajnából Amerikába, alkalmi munkákból tartotta el magát, és hét testvérét. Fotós karrierje kisebb helyi lapoknál indult, de különleges munkásságára hamar felfigyeltek a legnagyobb kiadók.
Ő volt az első fotós, aki rendőrségi rádiót szereltetett a kocsijába, hogy a helyszínelők előtt érjen a tetthelyekre, és zavartalanul fotózhassa az áldozatokat. Évekig dolgozott gyilkosok és halottak között bűnügyi fotósként, mielőtt az egésszel felhagyva Hollywoodba költözött. Végigjárta New York éjszakai életének minden sötét zugát. Levetkőztette a várost, hogy megmutassa a világnak a legmocskosabb részletekben rejlő szépséget is.
Rovataink a Facebookon