Egy diktátor játékvárosa

Nurszultán Nazarbajev, a több mint 20 éve hatalmon lévő kazah elnök 1997-ben úgy döntött, Kazahsztánnak új, méltóbb fővárosra van szüksége, ezért pénzt és időt nem kímélve, dollármilliárdokból felépíttetett egy futurisztikus álomvárost a sztyeppe közepén, egy korábbi mezőgazdasági városban, Asztanában. Fabrice Fouillet francia fotós-szociológus csendéletszerű képekben mutatja be a sokszor túlzóan nagy és modern épületek szürrealitását, és azt, hogyan veszi át a természet a hatalmat a régóta befejezetlenül álló vagy kihasználatlanul álló épületek fölött.

Nurszultán Nazarbajev kazah elnök 1997-ben döntött úgy, hogy az ország fővárosát az Észak-Kazahsztánban fekvő Asztanába helyezi át. A jelentéktelen kisvárost ezért az elnök utópisztikus, megalomán terveinek megfelelően szinte teljesen átépítették. A háttérben a 120 millió euróból felépült Központi Koncertterem látható. (Fotó: Fabrice Fouillet)

Mielőtt a várost fővárosnak nevezték ki, 281 ezer ember lakta, majd a lakosság 10 év alatt majdnem megháromszorozódott. A kormány két ütemben két teljesen új városrészt húzott fel az odaköltözőknek, irodaházakkal, színházakkal, bevásárlóközpontokkal. (Fotó: Fabrice Fouillet)

Az egyik legkülönösebb új épület az óriási jurtát formázó Khan Shatyr szórakoztatóközpont. A pláza 10 focistadionnál is nagyobb alapterületen fekszik, és van benne csónakázócsatorna, minigolfpálya és strand is. A központot Nazarbajev 70. születésnapján, 2010-ben nyitották meg, az ünnepségen Andrea Bocelli is fellépett. (Fotó: Fabrice Fouillet)

Asztana és a kazah megújulás jelképe a türk eredetmítoszt szimbolizáló, egy nyárfa ágai között fekvő aranytojást ábrázoló, 105 méter magas torony, a Bayterek. A torony tetején a látogatók megnézhetik Nazarbajev jobb tenyerének aranyba öntött lenyomatát, és ha beleillesztik a saját kezüket, kívánhatnak is egyet. (Fotó: Fabrice Fouillet)

Az elmúlt tíz évben megfordult Asztanával a világ: a város korábban egy álmos mezőgazdasági városka volt, most pedig itt található a világ egyik legnagyobb koncertterme, az újonnan felhúzott elnöki palota pedig nyolcszor nagyobb, mint a washingtoni Fehér Ház. (Fotó: Fabrice Fouillet)

Az új főváros villámgyors fejlődése sok kazahsztáninak szúrja a szemét, mivel az ország sok más városában még elektromosság sincsen, és az emberek télen a tűzhelyükkel fűtenek. Bár Kazahsztán a leggazdagabb a közép-ázsiai országok közül, a főként az olajeladásból származó bevételekből csak a társadalom egy kis része profitál. (Fotó: Fabrice Fouillet)

A több mint tíz éve tartó építkezések miatt Asztana egyetlen óriás építkezési területté vált. A fejlesztések sokszor befejezhetetlennek tűnnek, és a be nem épített területeken a fű veszi át az uralmat. (Fotó: Fabrice Fouillet)

A Föld olajtartalékainak 3 százaléka Kazahsztánban van, és az ország a világ legnagyobb uránium exportőre. Különböző becslések szerint a kormányzat eddig 10 és 30 milliárd dollár közötti összeget költött az új főváros felépítésére.

A Föld olajtartalékainak 3 százaléka Kazahsztánban van, és az ország a világ legnagyobb uránexportőre. Különböző becslések szerint a kormányzat eddig 10 és 30 milliárd dollár közötti összeget költött az új főváros felépítésére. (Fotó: Fabrice Fouillet)

2002-ben egy kazah lap felfedezte, hogy az állami olajbevételekből 1 milliárd dollár Nazarbajev titkos, svájci bankszámláján van félretéve, és az államfő részben ebből finanszírozza az asztanai építkezéseket. Az újság szerkesztőségébe másnap ismeretlenek egy lefejezett kutya holttestét küldték el. (Fotó: Fabrice Fouillet)

Az építkezési láz egyik mozgatója, hogy 2017-ben Asztanában rendezik majd a világvásárt. Az Expo-2017-re új gyorsvasutat és egy luxusbuszhálózatot is felhúznak majd. (Fotó: Fabrice Fouillet)

Asztana a mongóliai Ulánbátor után a második leghidegebb főváros a világon. A sztyeppe közepén álló városban télen mínusz 40 fok is lehet, miközben nyáron a plusz 40 fok sem ritka. Az extrém időjárás miatt a kormányzati épületek hűtése és fűtése elképesztő összegeket emészt fel. (Fotó: Fabrice Fouillet)

A városban az újjépítés előtt nem sok említésre méltó dolog történt. A sztálini terror idején Asztana közelében üzemelt az egyik leghírhedtebb munkatábor, az ALZHIR, ahol az "árulók" feleségeit tartották fogva. Később, az ötvenes években Hruscsov a Szovjetunió gabona-ellátójává tette volna Kazahsztánt, és ezért rengeteg orosz földműves érkezett Asztanába.

A városban az újjáépítés előtt nem sok említésre méltó dolog történt. A sztálini terror idején Asztana közelében üzemelt az egyik leghírhedtebb munkatábor, az ALZHIR, ahol az "árulók" feleségeit tartották fogva. Később, az ötvenes években Hruscsov a Szovjetunió gabona-ellátójává tette volna Kazahsztánt, és ezért rengeteg orosz földműves érkezett Asztanába. (Fotó: Fabrice Fouillet)

A 77 méter magas, piramis alakú Béke és Kiegyezés Palotáját - Nazarbajev elnöki palotáját - 58 millió dollárból építették fel. Az épületet tervező brit mérnökök óriási technológiai bravúrt hajtottak végre, amikor megoldották, hogy az épület fémszerkezete kibírja az extrém hőmérséklet miatt akár 30 centiméteres hőtágulást is. (Fotó: Fabrice Fouillet)

A futurisztikus építészeti remekek és a gyors fejlődés ellenére az emberek többsége még ma is szerény anyagi körülmények között él, és a szovjet korszakból megmaradt autókkal közlekedik. (Fotó: Fabrice Fouillet)

Az asztanai városképet is megálmodó Nazarbajev 1989 óta vezeti Kazahsztánt, ő volt az első szabadon választott államfő. 2005-ben a szavazók 95 százaléka rá adta le a voksát, és a kedvéért még az alkotmányt is úgy módosították, hogy akárhányszor újra lehessen választani. Az elnök ellen több nemzetközi vizsgálat is folyt, egyebek mellett korrupció és orgyilkosság miatt, de mindegyik ügyben felmentették. (Fotó: Fabrice Fouillet)