Szétvert dílerek, lekötözött drogosok

Veszélyeztetett tinédzser fiúk rehabilitációs központját rejti a súlyos vaskapu mögötti épület, az intézményt a Város drogok nélkül program üzemelteti. Kilenc fiú él a házban, akiknek korábban drogproblémáik voltak, és kibuktak az iskolából. A zárt kapuk mögötti védett élet feltétele az iskolába járás és minden házi feladat elkészítése, orvosi segítséget, leszokást segítő gyógyszereket viszont nem kapnak az itt élők. A Város drogok nélkül program nemcsak ilyen házakat üzemeltet, hanem számos különböző programmal segítenek a már drogfüggő jekatyerinburgi lakosságnak. (Fotó: Brendan Hoffman / Europress / Getty)

A program a 002-es helyi telefonszámon információs forródrótot tart fenn, az elkapott dílereket átadják a rendőrségnek, és együttműködnek a kórházakkal is. Aktivistáik olykor baseballütőkkel verik szét a heroindílereket, mielőtt a bűnözőket a rendőrségre viszik. Rehabilitációs központjaik is vannak, ahol elsősorban az elzárással, pszichológiai és jogi segítséggel támogatják a függőket a leszokásban. Külön központban foglalkoznak a drogproblémákkal küzdő tinédzserekkel, jól irányzott drogprevenciós üzenetekkel nyomulnak a helyi médiában. A fotón Alekszej és Andrej látható tavaly októberben, amikor éppen hogy elkezdték drogrehabilitációjukat a Város drogok nélkül egyik központjában. (Fotó: Brendan Hoffman / Europress / Getty)

A 17 éves Alja heroin- és krokodilfogyasztó volt. A krokodil egy új dizájnerdrog, a heroinfüggők kedvence, mert nagyjából ugyanazt a hatást lehet vele elérni, de sokkal olcsóbb. A kodeintartalmú gyógyszerekből több lépcsőben, házilag elkészített kábítószer egyre népszerűbb Kelet-Európában, főként Oroszországban és Ukrajnában. A szer savas bázisa miatt tönkreteszi a befecskendezés környékét, gyakorlatilag szétrohasztja az emberi húst, végül halálhoz is vezethet. A pancsolt drog súlyos károsodásokat okoz: tönkremennek a vénák, elhalnak, elüszkösödnek a szövetek. Később a szervek is gajra mennek, de megváltozik a viselkedés és vérmérgezés, foghullás, rohadó száj és orr is előfordulnak a tünetek között. A krokodil az orosz Távol-Keleten és Szibériában terjedt el először, majd araszolt nyugat és dél felé. Eddig kb. 28 orosz és 25 ukrán városban észlelték. Az orosz drogosok több mint 5 százaléka krokodilt használ. (Fotó: Brendan Hoffman / Europress / Getty)

Alekszander Fjodorovics egy olyan központban dolgozik, ahová a veszélyeztetett kiskamaszokat gyűjtik össze – elvileg a szülők tudtával – a program aktivistái a városból. Vannak közöttük drogfüggők is, itt azonban csak akkor maradhatnak, ha tanulnak, és ehhez minden segítséget meg is kapnak a Város drogok nélkül munkatársaitól, például Alekszandertől is. A szervezet öt otthont tart fenn, ebből három férfiakat, egy nőket és egy gyermekeket igyekszik megszabadítani a drogfüggőségtől gyógyszermentes módszerekkel. (Fotó: Brendan Hoffman / Europress / Getty)

A programot névtelen támogatók tartják el 1999 óta. Azóta több mint 6500-an estek át a Város drogok nélkül program rehabilitációján, és 3353 dílert csuktak le közvetve a programnak köszönhetően. Nem nyilvános, hogy ki támogatja anyagilag a programot, de az alapító Rojzman köztudottan nagyon közel áll Mihail Prohorov milliárdoshoz. (Fotó: Brendan Hoffman / Europress / Getty)

Andrej korábban drogfüggő volt, most tiszta, és ő főz a Város drogok nélkül egyik központjának lakóira. Jekatyerinburgban közel másfél millióan laknak, a város az Ural közelében, az Európát és Ázsiát összekötő drogfolyosók kellős közepén található. A UCLG nagyvárosokat összefogó nemzetközi ernyőszervezet adatai szerint a jekatyerinburgi drogprobléma főként a tinédzser lakosságot sújtja. A Város drogok nélkül működése előtt főként az iskolákban portyáztak a dílerek, akik gyakran árlistákat helyeztek el nyilvános hirdetőtáblákon. Gyakorlatilag nem volt olyan tinédzser, akinek ne tudott volna játszi könnyedséggel kemény drogokhoz jutni jutányos áron. A szervezet tagjai azzal érvelnek, hogy a békés drogprevenciós módszerek nem hatottak a városban, a Város drogok nélkül aktivistái ezért nyúltak az agresszívabb eszközökhöz, ami a dílerek megfélemlítésén, megverésén, a függők olykor erőszakos leszoktatásán alapul. (Fotó: Brendan Hoffman / Europress / Getty)

Házifeladat-készítés közben szünetet tart a Város drogok nélkül egyik központjának lakója. Ezek a központok semmilyen állami anyagi támogatást nem kapnak, és nem is használnak semmilyen orvosi módszert. Az elzárással, a tanulmányi segítséggel, a biztonságos fedéllel óvják a függőket. Rojzman, a szervezet alapítója, és Jekatyerinburg jelenlegi polgármestere az elsők között volt, aki felfedezte a webkettes média lehetőségeit, népszerűségét híres bloggerként alapozta meg. (Fotó: Brendan Hoffman / Europress / Getty)

2000-ben a New York Times számolt be a szervezet munkájáról, egészen pontosan két aktivistáról, akik pisztollyal egy Mercedes 600-sal felszerelkezve portyáztak Jekatyerinburg utcáin dílerekre és fogyasztókra vadászva. „Gyere csak ide! Mutasd a karod! Mondd meg, hogy vetted a drogot, és ne merészelj kamuzni! Eltöröm mindkét lábadat” – üvöltöztek két kamaszkorú, láthatóan megrettent drogossal a lap riportere szerint, majd a „mérges tömeg” tagjainak nevezték magukat, ezzel mintegy legitimálva agresszív kutakodásukat. Nem sokkal a riport előtt 18 helyi drogdílert vagy állítólagos drogdílert vittek a város környéki erdőkbe, és alaposan szétverték őket. (Fotó: Brendan Hoffman / Europress / Getty)

A gyógyuló fiatal drogfüggő nők almás pite sütésével ütik el az időt a központban, amit később lakótársaikkal közösen fogyasztanak el. (Fotó: Brendan Hoffman / Europress / Getty)

Roman és Mihail az egyik központ műhelyében teszik hasznossá magukat a rehab ideje alatt. (Fotó: Brendan Hoffman / Europress / Getty)

Mivel a szervezetet teljes egészében magánpénzből tartják fenn, így saját kommunikációjuk kivételével semmilyen hivatalos adat, információ sincs a működésükről, illetve arról, hogy mennyire hatékony a program. Az biztos, hogy számos kritizálója akad a kezdeményezésnek, a gyakran kiskorú függőkkel szembeni agresszív leszoktatás miatt. A szervezet viszont állítja, minden, ami a házak falain belül történik, arról a szülőknek is tudomása van. (Fotó: Brendan Hoffman / Europress / Getty)

A jekatyerinburgi modellprogram 15 évvel ezelőtti indulása után egészen hamar drasztikusan, több mint tizedére csökkent a túladagolásos esetek száma: adataik szerint 1999 júliusában 617, 2000 januárjában 337, 2001 augusztusában 154, és 2001 novemberében mindössze 49 túladagolás történt a városban. Azóta valamivel megint rosszabb lett a helyzet, 2008-ban 126-an, 2009-ben 86-an haltak meg drogtúladagolás miatt, de a program előtti időszakban jellemző rémes helyzet nem tért vissza.

Rojzman nem tagadja, hogy korábban biztonsági okokból az ágyhoz is bilincselték az elvonási rohamokkal küzdőket. A programban azonban állítása szerint mindenki önkéntesen vesz részt: szerződést kötnek vele a jelentkező egyik tanújának – gyermekek esetében gyámjának – jelenlétében és a megállapodás megkötéséről videó is készül. Rojzman szerint a program – amely egy éven át tartja ellenőrzése alatt a drogfüggőt – 50 százalékos hatákonysággal működik. Az alapítvány a beteg családjától havonta hétezer rubelt (1 rubel kb 7,5 forint) kér a kezelésért, bár Rojzman szerint a többség semmiféle térítést nem fizet. Szverdlovszk megyében a közlemúltig nem volt állami szervezet a drogfüggők megsegítésére. 2012-ben létrejött az Ural drogok nélkül, ám kritikusai szerint a célja csupán az öntörvényű Rojzman sajátos, de hatékony szervezetének ellehetetlenítése volt. (Az állami szervezet nemcsak Rojzman alapítványához hasonló nevet, de arra hajazó emblémát is választott.) (Fotó: Brendan Hoffman / Europress / Getty)