Tudjon meg mindent a 4-es metró új megállóiról
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
A metrómegállók nem feltétlenül tervezőik önkifejezési vágya miatt egyediek, hanem mert egyszerre kell alkalmazkodniuk a felszíni közlekedéshez, építészethez és a földalatti geológiai viszonyokhoz. A 4-es metró új megállóinál mindez remek tervezői megoldásokkal is párosult. Összeszedtük, mi az, amitől izgalmasak a pénteken induló 4-es metró egyes állomásai.
KELENFÖLD VASÚTÁLLOMÁS
A tervezők szerint Kelenföld egyúttal a legfontosabb budapesti vasútállomás, ezért építettek közvetlen kapcsolatot a vágányok és a metró közt. Ez a metrók alvóhelye is, ide érkeznek a járműtelepről az induló metrókocsik. Az állomást úgy tervezték, hogy egyszer majd folytathassák a vonalat Gazdagrét irányába. A 16 méteren fekvő peronról három kijáraton keresztül juthatunk el a szabadba. Kilenc mozgólépcső és két lift szállítja az utasokat. Tervezők: Erő Zoltán, Csapó Balázs, Antal Máté, Brückner Dóra, Kosztolányi Zsolt, Varga Péter István (Fotó:
Földes András / Index)
BIKÁS PARK
Ez az a megálló, amelynek felszíni eleme a legjellegzetesebb. A felülről beáramló fénynek köszönhetően világos teret növények és termések festett, és a felületbe mart képei díszítik. A nagy, 1100 négyzetméteres megállónak egyetlen kijárata van. A peron 14 méter mélyen fekszik, és négy mozgólépcső, két lift szolgálja ki. (Fotó:
Földes András / Index)
Az üvegkupola nem véletlenül hasonlít a Bálnára: egy időben készültek a tervei, és ugyanaz a statikus tervezője is. A kupola felső elemei nyithatók, ilyenkor egy sárkányra hasonlít. Tervezők: Erő Zoltán, Csapó Balázs, Antal Máté, Brückner Dóra, Kosztolányi Zsolt, Varga Péter István (Fotó:
Adrián Zoltán / Index)
ÚJBUDA-KÖZPONT
A megálló különlegessége az a plafonig nyúló, zöldes üvegfal, amely mögött folyamatosan változik a megvilágítás. Az álmennyezet a víz fodrozódását imitáló, hullámos elemekből épült, és híreink szerint minden elemet maga a tervező formázott egyedileg. (Fotó:
Máthé Zoltán / MTI)
Az egyik legkisebb megálló, csupán 775 négyzetméter, viszont két kijárattal is ellátták. Érdekesség, hogy mindehhez rengeteg lift és mozgólépcső készült, mindkettőből 4-4 szállítja az utasokat. Tervezők: Erő Zoltán, Csapó Balázs, Antal Máté, Brückner Dóra, Kosztolányi Zsolt, Varga Péter István (Fotó:
Adrián Zoltán / Index)
MÓRICZ ZSIGMOND KÖRTÉR
Az állomás színeivel mindent megtesz, hogy szakítson a metrózás hagyományos, lehangoló atmoszférájával. Azt hallottuk, hogy a betonelemek élénk színeit az élet alakította, mivel véletlenül túl sűrűre festették a lazúrt (Fotó:
Földes András / Index)
Az állomás kialakítása kihívás elé állította a mérnököket is, mivel alkalmazkodniuk kellett a Körtér jelentős, közel két méteres lejtéséhez. A tér jelentős forgalma miatt két kijáratot is kialakítottak a 24 méter mélyen fekvő peronhoz. 6 mozgólépcső és 2 lift közül választhatnak az utasok. A felszíni épület hossza ugyanakkora, mint a Gomba átmérője, fentről nézve egy nagy I és O betűhöz hasonlítanak. Tervező: Gelesz András (Fotó:
Adrián Zoltán / Index)
SZENT GELLÉRT TÉR
Különleges mozaikborításának köszönhetően ez a megálló már a megnyitás előtt egy évvel híres lett. Komoróczky Tamás képzőművész színes spirálmintás mozaikkal rakta ki az alagutakat, különleges vizuális hatást produkálva. Az állomás két részből áll: egyik része a Fővám térire rímel felszínig emelkedő kútjával, benne a távtartó gerendákkal. Az állomás másik fele a Műegyetem tömbje alá nyúlik be, és hagyományos eljárással fúrták. (Fotó:
Máthé Zoltán / MTI)
A megálló peronja szintén mélyen, 30 méteren van. Nyolc mozgólépcső, és négy lift visz a mélybe. Ez is 25 millió euróba került. Tervezők: Dékány Tibor, Finta Sándor, Hatvani Ádám, Vadász Orsolya (Fotó:
Földes András / Index)
FŐVÁM TÉR
A Duna két partján álló két állomás egymás ikertestvérei: ugyanaz a csapat, a Sporaarchitects tervezte őket, és mindkettő hasonló, különleges megoldásaival tűnik ki. Mindkét állomást a felszínről mélyítették, a széles kutat pedig nem temették be, hanem látszóbeton-gerendák szövetével bélelték ki. Az állomás hangulatát a műrozsdás corten-acél és a látszóbeton határozza meg. A tervezők a felszín alatt tágas találkozótereket alakítottak ki. (Fotó:
Földes András / Index)
Ez a legmélyebb állomás, a peronok 32 méter mélyen vannak. Egy lifttel, vagy 8 mozgólépcsővel juthatunk le. Tervezők: Dékány Tibor, Finta Sándor, Hatvani Ádám, Vadász Orsolya (Fotó:
Földes András / Index)
KÁLVIN TÉR
A vaskos, kutyacsont formájú merevítő betongerendák, és a szeszélyesen elhelyezett mozgólépcsők miatt ez az egyik legizgalmasabb megjelenésű megállója a 4-es metrónak. A vizuális élvezeteket fokozza a mozgólépcsők körüli mozaik, amely messziről kottát rajzol ki a szakértők szeme előtt: Kodály Psalmus Hungaricusának részletét. Ha egyszer elkészül az 5-ös metró, akkor a Csepel felől érkezők itt szállhatnak majd át. A csatlakozóhelyeket már kialakították az optimista mérnökök. (Fotó:
Máthé Zoltán / MTI)
Itt keresztezi egymást a 3-as és a 4-es metró. Bár a 4-es sekélyebben helyezkedik el, a 3-asból érkező utasnak először lefelé kell elindulni a mozgólépcsővel, mivel a régi metróépítők még úgy tervezték, hogy az új szakasz mélyebben lesz. Ehhez pedig elkészítették a csatlakozó alagutat is. A jelen utasa tehát alászáll a régi alagútba, hogy onnan egy másik mozgólépcsővel emelkedjen fel az új szakasz szintjére. Tervezők: Erő Zoltán, Csapó Balázs, Antal Máté, Brückner Dóra, Kosztolányi Zsolt, Varga Péter István (Fotó:
Adrián Zoltán / Index)
RÁKÓCZI TÉR
Az állomás valószínűleg a mozgólépcsők feletti pöttyös mennyezetről válik majd ismerőssé. 23 méter hosszú üvegcsövek vezetik le a fényt a felszínről a mélybe. Az üvegcsövek felső végénél tükrök felelősek a napfény összegyűjtéséért. Az állomást támasztógyűrűk merevítik. A gyűrűkre a Rákóczi család egykori birtokainak nevét vésték fel. (Fotó:
Földes András / Index)
Két kijárattal épült, amelyhez két lift és nyolc mozgólépcső tartozik. Az állomás feletti mélygarázsból a vásárcsarnok garázsaihoz is lehet jutni. Tervező: Dévényi Tamás (Fotó:
Adrián Zoltán / Index)
II. JÁNOS PÁL PÁPA TÉR
16 méter mélyen van, igaz, valamivel kisebb, mint a Keleti, csak 930 négyzetméter. A megálló hangulatát szintén a látszóbeton határozza meg, de itt már megjelenik a képzőművészet: A zárófalon Jovánovics György egész falat beborító térplasztikája látható. A padok feletti üveglapok közt pedig textilművészek alkotásait helyzeték el. (Fotó:
Földes András / Index)
Az állomásnak csupán egy kijárata van, igaz a pletykák szerint a megrendelő egyenesen az Erkel színházba is építtetett volna egyet, de lebeszélték róla, mondván, nem várható, hogy tömegek érkezzenek metróval a színházba. Tervező: Dajka Péter (Fotó:
Adrián Zoltán / Index)
KELETI PÁLYAUDVAR
Ez az állomás a legpuritánabb, az innen induló látogatót egyáltalán nem készíti fel a a későbbi vizuális meglepetésekre. Az állomás tiszta látszóbetonnal borított, és mivel nem sokkal a felszín alatt fekszik, felső bevilágítókon át kapja a fényt. (Fotó:
Máthé Zoltán / MTI)
A Keletinél keresztezi egymást a 2-es és a 4-es metró. Újdonság, hogy a 2-es metróból most már egyenesen a pályaudvarra is eljuthatunk. A 4-es metró állomása megközelíthető lesz a régi metró, vagy az aluljáró felől. Az állomás bejáratának építésénél nehézséget okozott a Garay utcai főgyűjtőcsatorna elhelyezkedése, amit ezért át kellett építeni. Maga az állomás alig 14 méter mélyen található, területre viszont az egyik legnagyobb: 1100 négyzetméter. Tervező: Gelesz András (Fotó:
Adrián Zoltán / Index)
A Keleti alatti terület jelentős része az utazóközönség által láthatatlan: a Thököly út alatt egy hatalmas építményt alakítottak ki, ahol a vonatok megfordulnak. Innen fúrhatják majd tovább a metrót Zugló felé, már ha lesz még olyan politikus, aki egy ilyen tervbe bele merne vágni. (Fotó:
Máthé Zoltán / MTI)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Rovataink a Facebookon