A legjobb, ami a zenével történt
Ma 60 éve, hogy kiadták Bill Haley legendás Rock Around the Clock című számát, amivel világhódító útjára indult a rock and roll, és a feje tetejére állt az ötvenes évek. A világ beleszeretett Elvis Presleybe, az afroamerikai zenészek egyre több elismerést kaptak, a tinédzserek pedig egyszerre kezdtek lázadozni és rajongani.
Kevesen tudják, hogy a Rock Around The Clock sokáig csak egy volt a többi kezdetleges rock and roll szerzemény közül. Egészen addig, amíg be nem került a Tábladzsungel című filmbe. Ezt robbanásszerű népszerűség követte, és elsőként került a Billboard popzenei listájának az élére, ahol aztán nyolc hétig maradt is. (Fotó:
Express Newspapers / Europress / Getty)
A Bill Haley & His Comets nem csak az Egyesült Államokban, hanem Nagy-Britanniában is úttőrő volt, sőt, itt hamarabb ért el komoly sikereket, mint szülőhazájában. A Shake, Rattle & Roll című Big Joe Turner-feldolgozásukból például egymillió példányt adtak el a szigetországban, és első rock and roll dalként került fel a brit kislemez-listára. (Fotó:
John Franks / Europress / Getty)
Az idősebb korosztály képtelen volt felfogni, hogyan táncolhatnak a fiatalok erre a zenére. Valószínűleg még a rock and rollerek sem voltak teljesen tisztában vele, hogy mit is csinálnak pontosan. A kontrollálatlan végtagdobálás a swing és boogie-woogie hagyatéka, amit aztán a '60-as években a watusi követett. (Fotó:
Keystone France / Europress / Getty)
Az akrobatikus rock and roll nem is létezne az '50-es évek nélkül, Párizsban konkrét táncpárbajok és páros bemutatók kísérték a koncerteket. Manapság, ha valaki átugrana koncerten egy nő feje felett, valószínűleg a közönség és biztonságiak közös erővel csapnák a földhöz. Így mindössze a pogózás maradt. (Fotó:
Lipnitzki / Europress / Getty)
A most 86 éves Fats Domino az '50-es évek meghatározó rockzenésze, akit a feketék szegrációja miatt sokáig nem is játszottak a rádiók, és a lemezlistákon is csak hátrébb szerepelt. Mindent elmond, hogy a máig legnagyobb slágerének számító Ain't That A Shame csak akkor lett listavezető, amikor feldolgozta egy fehér előadó. (Fotó:
Express / Europress / Getty)
Ugyan a rock and roll népszerűsége töretlenül nőtt a fiatalok körében, még mindig nem volt igazi szupersztárja a műfajnak. Egészen Elvis Presley megjelenéséig, aki a szexi csípőmozgásával és kölyökképével elrabolta a tinilányok szívét, miközben a média a popzene legaljáról beszélt. Ed Sullivan legendás tévés például teljesen alkalmatlannak tartotta Elvis produkcióját családok szórakoztatására. Ezért Elvis a Steve Allen Show-ban játszott inkább, nézettségben pedig rávertek a sokkal népszerűbb Ed Sullivanre. Végül neki is muszáj volt leszerződtetni az ifjú szívtiprót rögtön három adásra. Elvis bemutatkozását az Ed Sullivan Show-ban 60 millióan látták, a tévénézők 82,6 százaléka, ami természetesen rekord volt. (Fotó:
Cbs Photo Archive / Europress / Getty)
Elvis úgy vált óriási világsztárrá, hogy rengeteg országban még csak nem is forgalmazták a zenéjét. A New York Times egyszer arról közölt cikket, hogy Elvis-lázban ég a Szovjetunió, ahol horrorisztikus pénzekért árulják az énekes röntgenképekre nyomott zenéinek kalózmásolatait. Ma ezeket a lemezeket darabonként 50-100 ezer forintos árért árulják az interneten, Elvis verzióit pedig akár az ötszöröséért. (Fotó:
Michael Ochs Archives / Getty Images)
A tinédzserek rajongása komolyan felzaklatta Amerika konzervatívabb részét. Egy katolikus újság levelet küldött J. Edgar Hoover FBI-igazgatónak, hogy Elvis Presley komoly veszélyt jelent az Egyesült Államok biztonságára, és kihasználja a fiatal lányok szexuális vágyakozását. Ezt az után írták, hogy egy wisconsini koncertje után legalább ezer tinilány próbált betörni az öltözőjébe, ahol többeknek a combjára vagy a hasára adott autogramot. (Fotó:
A. Y. Owen / Europress / Getty)
A tragikusan fiatalon, mindössze 22 évesen elhunyt Buddy Holly amellett, hogy a rock and roll egyik úttörője volt, a tökéletes ellenpólust jelentette a nőfaló Elvishez képest. Alig 21 évesen ismerkedett meg Maria Elena Santiago recepcióssal, akit az első találkozás után randira hívott, és ott helyben, az első közös vacsorájukon megkérte a kezét, egynapi ismeretség után. A lány másnap igent mondott és két hónap múlva összeházasodtak. (Fotó:
Moa / Getty Images)
A brit Teddy Boy szubkultúra volt az első, kifejezetten tinédzserekre jellemző trend: régi dandy ruhákat hordtak, imádták a Tábladzsungelt és a rock and rollt. Brit rock híján vagy dzsesszt hallgattak, vagy amerikai lemezeket Elvistől, Eddie Cochrantől és Bill Haleytől. Ők voltak az első tinédzser generáció Angliában, akikre a fogyasztóipar már külön piacként fókuszált. (Fotó:
Popperfoto / Europress / Getty)
A mozgékony rock and roll tánc, a bulik, és az alapvetően fekete eredetű zene óriásit lendített a fekete fiatalok integrációján. A rock and roll megjelenéséig csak nagyon ritkán szórakozott együtt fehér és fekete fiatal, de ez az ötvenes évektől kezdve egyre jellemzőbb lett, hogy aztán az egész társadalomra is hatással legyen. (Fotó:
Michael Ochs Archives / Europress / Getty)
A Chuck Berry mellett ülő Alan Freed a rock and roll keresztapja, aki először kezdte gyűjtőnévként használni a rádióműsorában játszott zenékre a szót. Emellett komoly szerepe volt az afroamerikai előadók előretörésében. Ekkoriban a fekete zenészek dalait rendszeresen feldolgozta egy-egy fehér előadó, a rádiók pedig inkább azokat játszották. Freed azonban az eredeti verziókat választotta, sőt, később koncerteket is szervezett nekik, ahol a közönség összetétele teljesen mentes volt bármiféle faji szegregációtól. (Fotó:
Donaldson Collection / Europress / Getty)
Ha már Elvis soha nem lépett fel Angliában, akkor kellett egy saját Elvis. Tommy Steele Nagy-Britannia első tinisztárja és rock and roll ikonja, aki javarészt amerikai slágereket dolgozott fel. Egész szép sikert futott be Angliában, de soha nem előzte meg népszerűségben Elvist. Aztán ugye jött a Beatles. (Fotó:
Popperfoto / Europress / Getty)
A lemezpiac növekedésében óriási szerepet játszott a tinik hisztériakeltése egy-egy előadó kapcsán. A következő évtizedekben nagyon megérte lemezboltot nyitni, hiszen egyre többen vettek lemezjátszót, fejlődött a sokszorosítási technológia és a stúdiók is egyre több pénzt öltek egy-egy előadóba. (Fotó:
Heritage Images / Europress / Getty)
A tömeghisztéria néha akkora méreteket öltött, hogy több tucat rendőrrel kellett védeni az előadókat. Rengeteg zenész panaszkodott arra, hogy az állandóan sikító közönség miatt a saját zenéjüket sem hallják. Amikor a '60-as években Amerikába érkezett a Beatles, pár koncert után elegük lett, és az állandó zaj és sikongás miatt nem akartak több fellépést vállalni. (Fotó:
Charles Trainor / Europress / Getty)
Egészen tragikus, hogy az '50-es évek meghatározó, fiatal, a tinédzserek által körbeimádott zenészei mennyire korán meghaltak. Eddie Cochran nagy cimborája volt Buddy Hollynak, aki egy repülőgépbalesetben halt meg a mindössze a 17 éves Ritchie Valensszel és a legendás Big Bopperrel, az egyik első rock and roll sztárral. A szintén nagyon fiatal Cochrant iszonyatosan megviselte barátainak elvesztése, és mániákusan rettegett attól, hogy ő is fiatalon fog eltávozni. A sors kegyetlen iróniája, hogy egy évvel később Angliában defektet kapott az őt szállító taxi, nekimentek egy lámpapóznának, de balesetben végül csak ő halt meg, alig 21 évesen. (Fotó:
Michael Ochs Archives / Europress / Getty)
A gitárszólózás meghonosítása a rock and rollban ugyan Chuck Berrynek köszönhető, de Jerry Lee Lewis volt az első igazi, jó értelemben vett elmebeteg. Gyerekként az anyja egy evangélista iskolába íratta, hogy csak vallási dalokat énekeljen, de az első templomi gyűlésén boogie-woogie-t kezdett el játszani. Azonnal kicsapták, amiért az ördögnek zenélt, ezért Memphisbe ment, hogy a rock and roll egyik legőrültebb zongoristája válhasson belőle. (Fotó:
Michael Ochs Archives / Europress / Getty)
Annak ellenére, hogy a koncerteken kívül több tucat rendőrnek kellett figyelni az őrület szélén álló fiatalokra, bent nagyon ritkán szabadult el a pokol. Ekkor még javarészt ülős koncertek voltak, csak az exkluzív, nagyvárosi klubokban volt lehetőség a színpad előtt táncolni. Így a lányoknak maradt a sikítás, a fiúknak meg az álmodozás, hogy majd miattuk is sikítozni fognak egyszer. (Fotó:
Paul Schutzer / Europress / Getty)
Nagy-Britannia másik válasza Elvisre, Cliff Richardért már 19 évesen megőrültek a rajongók. Tommy Steele-nél jóval nagyobb karriert futott be és komoly esélye volt, hogy még az amerikai szupersztárt is lepipálja. Azonban Richard hithű keresztényként egyre nagyobb teret adott a vallásnak a zenéjében, és vad rock and rollból szép lassan könnyed, megosztónak semmiképpen sem nevezhető popzenére váltott. (Fotó:
Keystone / Europress / Getty)
Enyhén szólva nem volt olyan kifinomult a zenekaros ajándékbiznisz, mint mondjuk ma, a rajongók beérték egy-egy autogrammal vagy egy szép fotóval az imádott énekesükről. A brit Tommy Steele rajongóinak ezért új eszközhöz kellett folyamodniuk, és saját maguk készítették el a rajongói ruhájukat, ezzel megteremtve a zenei merchandise alapjait. (Fotó:
Charles Hewitt / Europress / Getty)
Egy korai koncertplakát Ike Turner és Jackie Branston első memphisi fellépéséről. Ma már elképzelhetetlen lenne, hogy egy előadó vagy zenekar ugyanazon a helyen, ugyanazon a hétvégén kétszer is fellépjen, pláne 60 centes beugróért. (Fotó:
Michael Ochs Archives / Getty Images)
Rovataink a Facebookon