Nem a szenvedésért adják a díjat

2014.04.23. 13:19

Berehulak 2002 óta a Getty állandó fotósa, legismertebb munkái Irakban és Pakisztánban készültek, utóbbiért Pulitzer-díjra is jelölték. Az elmúlt években kisebb szünetekkel kizárólag Pakisztánban és Indiában dolgozott, ott volt a Benazir Bhutto elleni merényletnél, a térséget sújtó súlyos árvizeknél és sokkal békésebb pillanatokban is. Hosszútávú projekteken dolgozik, amik nem csak a konfliktusokat mutatják be testközelből, hanem végigkövetik a tragédia áldozatainak hétköznapi életét, a konfliktusok hosszútávú hatásait is. A japán cunami utóéletéről készült képeiért tavaly World Press Photo díjat is kapott.

Chris Hondros

Három éve halt meg a líbiai frontvonalon, amikor rakéta találta el a fedezéküket. Chris Hondrost az egyik legvakmerőbb háborús fotósként tartották számon, és nem véletlenül. A kilencvenes évektől kezdve sorra járta a világ legforróbb pontjait, a legzűrösebb helyekről tudósított a koszovói háborútól, Irakon és Afganisztánon át Líbiáig. Minden passzolt rá, amit a fotóriporterek idealizált képébe csak bele lehet képzelni. Olyan riporter volt, aki a kameráját emelte a szeméhez, amikor körülötte mindenki fedezékbe ugrott. Szerette a klasszikus zenét és a sakkot, hideg angolsággal, néha zakóban jelent meg a harctéren. Több háborús tapasztalata volt, mint a körülötte harcoló katonáknak, magabiztosan és félelmet nem ismerve dolgozott közöttük, de sokat kockáztatott, megszállottan hitt a munkájában. A líbiai támadásban Chris mellett vesztette életét Tim Hetherington is, akiről halála után World Press Photo különdíjat neveztek el.

Hondros a véres harcoknál többre tartotta a háborúk mögötti személyes történetek erejét. A róla elnevezett díjat minden évben azok a fotósok kapják, akik hozzá hasonló megszállottsággal és emberséggel dolgoznak a harctéren.

 A Chris Hondros-díj nyerteseit az különbözteti meg a többi hadifotóstól, hogy akár éveket is eltöltenek egy-egy fontos témával, ami lehetővé teszi, hogy felszínes tájékoztatás helyett mélyen foglalkozzanak a problémákkal. Berehulak emellett arra is törekszik, hogy legfontosabb történetei modern formában is megszólítsák a közönséget. Ilyen különleges projektje volt például az indiai kumbh-meláról, a világ legnagyobb vallási ünnepéről készített iphone-os panorámafotó-sorozata, amit tavaly a Nagyképben is bemutattunk, de rendszeresen posztol Instagramon is.