Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
468 állomás, 1355 kilométernyi sín, évi 1,7 milliárd utas, napi 24 órás működés - ez a New York-i metró, a világ legismertebb föld alatti tömegközlekedési rendszere. Annyi filmben és tévésorozatban szerepeltek a jellegzetes kocsik és megállót, hogy az is azonnal felismeri őket, aki sosem járt Amerikában. A nagy 1888-as hóvihar után kezdték el komolyan fontolgatni, hogy a föld alá kéne vinni a tömegközlekedést a már akkor is zsúfolt városban, amikor még csak Londonban, Glasgow-ban, és Budapesten működött metró az egész világon. Végül 1904-ben indult el az első járat, így még Amerikában is megelőzte Chicago és Boston. Ma a metró olyan New Yorknak, mintha egy élő szervezet idegrendszere vagy érhálózata lenne: ha leáll (legutóbb 2012-ben a Sandy hurrikán miatt történt ilyen), az egész város megbénul. Képeink azt mutatják be, hogyan jutott el eddig a metró 110 év alatt.
Mielőtt a metró a föld alá költözött volna, ilyen magasvasút-vonalakkal próbálták megoldani az 1800-as évek közepétől hatalmasra növő város közlekedését. New Yorkban 1850-ben félmillióan laktak, 1880-ban már egymillióan - pedig a kettő között volt egy polgárháború is az országban, több mint félmillió halottal. Az első magasvasút, a kilencedik sugárúti vonal az 1860-as évektől járt, a második világháború után bontották le. (Fotó:
Alinari Archives / Europress / Getty)
Az építkezés 1900-ban kezdődött, és nem volt mentes a problémáktól. A fotó egy taxi balesetét örökíti meg, ami alatt egyszerűen beszakadt az aszfalt, a 7. sugárúti vonal egyik állomásának építésekor. Ez a vonal egyébként máig az egyik legfontosabb, észak-déli irányban vágja át Manhattant, és érinti többek között a Wall Streetet, a Times Square-t, és a Central Park sarkánál a Columbus Circle-t. Olyan nagy a forgalma, hogy három metró jár rajta kisebb-nagyobb különbségekkel a vonalukon (kb. mint Budapesten a 4/6-os villamos): az 1-es, 2-es és 3-as metróvonalak összesen napi 1,3 millió utassal veszik ki a részüket a teljes rendszer napi 5-6 milliójából. (Fotó:
Buyenlarge / Europress / Getty)
Az első metróvonal hivatalos átadóünnepsége 1904. október 27-én. Az első vonal a New York-i városházától Harlemig, ott a Broadway és a 145. utca sarkáig járt. Az utóbbi állomás a mai napig üzemel, a városházit már bezárták, a metró több tucatnyi szellemállomásainak egyike, amelyen áthaladnak a szerelvények, de sosem állnak meg. (Fotó:
Photoquest / Europress / Getty)
Bár magát a metrót alagutastul, állomásostul, vonatostul a város építtette, az első évtizedekben két magáncégnek adta ki az üzemeltetést. A Brooklyn Rapid Transit Companyt és az Interborough Rapid Transit Companyt csak 1940-ben vásárolta fel New York városa, hogy a teljes városi tömegközlekedést saját kézben tartsa. Erre született meg a BKV New York-i megfelelője, a New York City Transit Authority, ami fölé a hatvanas években hozták létre a már nem is városi, hanem állami irányítású Metropolitan Transportation Authorityt. Az MTA irányítja New York tömegközlekedését a mai napig. (Fotó:
Keystone-France / Europress / Getty)
Szüfrazsettek mennek le az állomáshoz a Wall Street felé tartó járathoz. A jegyár az 1904-es indulástól egészen 1948-ig 5 cent volt, ezért a metrót sokan "penny tube"-nak becézték. Ma 2,75 dollár (660 forint) egy jegy, de gyakorlatilag mindenki a 30 dolláros (7200 forint) heti, vagy 112 dolláros (27 ezer forint) havibérletet veszi. (Fotó:
Paul Thompson / Europress / Getty)
Az első metróbaleset 1918-ból: két szerelvény összeütközött, ketten meghaltak, 18-an megsérültek. Azóta összesen 54 baleset történt a New York-i metróban, az utolsó idén májusban, amikor kisiklott egy 1000 utassal haladó szerelvény az F vonalon. halálos áldozat nem volt, 19-en sérültek meg. (Fotó:
Hirz / Europress / Getty)
Így nézett ki a harmincas években egy metróba kifüggesztett közérdekű közlemény arról, hogy okosan közlekedjünk, és úgy kevesebb lesz a baleset. A szöveget Fiorello H. La Guardia jegyzi, ő volt a város főpolgármestere 1934 és 45 között. A neve New York LaGuardia repteréről lehet ismerős, amit ő építtetett. Emellett még hidakat, alagutakat és autópályákat - alapvetően alakította át a város közlekedését, de a metró jelentőségén ez sem változtatott. (Fotó:
Fpg / Europress / Getty)
1939: munkások ünneplik, hogy a 6. sugárúti vonal alagútjának két irányból elindított fúrása összetalálkozott. Ez a vonal aránylag rövid, Manhattanben a 8. és az 57. utca között jár rajta a B, a D, az F, és az M metró. Mindössze 14 megállója van, napi 6-700 ezer utast szállít. A New York-i metróvonalak rendszere egyébként elég kusza első látásra, magyar szemmel: van 9 fő alagútvonal (ezeket színekkel jelzik), és ezekben összesen 34 metróvonalon járnak a szerelvények (ezeket számokkal és betűkkel). (Fotó:
New York Daily News Archive / Europress / Getty)
1943: a kor egyik sztárja, a folkénekes Woody Guthrie gitározik és énekel a metrón. Magyarországon nem túl ismert Guthrie neve, de a negyvenes években nagyon népszerű volt Amerikában, különösen a második világháború alatt, amikor az egyik legjelentősebb békeaktivista lett belőle. Olyan zenészek tartják számon a művészetük fő inspirálói között, mint Bob Dylan és Bruce Springsteen. (Fotó:
Eric Schaal / Europress / Getty)
A kijáratnál nem kell fizetni - figyelmeztet a felirat 1947-ből. A következő évben emelték a duplájára, 10 centre a jegy árát. 1993 óta a jegyeket felváltotta a jellegzetes sárga, bankkártya méretű MetroCard. A kártyára automatáknál lehet pénzt feltölteni, és a beengedő kapuk automatikusan levonják róla az út árát. (Fotó:
Robbins David / Europress / Getty)
Szalagcím 1948-ból, amikor két New York-i csapat, a Brooklyn Dodgers és a New York Yankees találkozott az amerikai baseballbajnokság nagydöntőjében, a World Series-ben. Összesen 14 alkalommal fordult elő, hogy a város csapatai kisajátítsák a döntő két helyét, az ilyen párosításokra aggatta rá a sajtó a Subway Series becenevet. Ezt a döntőt egyébként - ahogyan a 14-ből 11-et - a Yankees nyerte. A maradék hármat a ma már Los Angeles-i illetőségű Dodgers, illetve az azóta San Franciscóba költözött Giants. Legutóbb 2000-ben volt Subway Series, a Yankees nyert a Mets ellen. (Fotó:
New York Daily News Archive / Europress / Getty)
1955: bemutatkoznak az új, Brightliner becenevű metrókocsik (a név a fényes, ezüstszürke színre utal), amelyek azóta a New Yorkban játszódó filmeknek hála az egész világon közismertek lettek. A sorozatból több mint 200 kocsi a mai napig jár, 2016-tól cserélik le őket a vadonatúj, modern R179-esekre. (Fotó:
Pictorial Parade / Europress / Getty)
A legnagyobb sztár a leghíresebb állomáson: Marylin Monroe a Grand Centralon, vagyis a központi nagy pályaudvaron, ami nagyjából a budapesti Nyugatinak felel meg. Csak kicsit nagyobb, forgalmasabb, és évi 20 millió turista megy el megnézni. Hét metróvonal találkozik itt, plusz egy csomó vonat és busz. (Fotó:
Michael Ochs Archives / Europress / Getty)
1960: egy tűzoltó és egy rendőr ment ki egy utast a füsttel elborított állomásról. Minden metró fenntartójának legrosszabb rémálma a tűz a szűk helyre zsúfolódott sok ember miatt. A New York-i metróban is volt néhány súlyos tűzeset, a legutóbbi 1994 karácsonyán, amikor valaki bombát robbantott egy állomáson álló metrón, ami kigyulladt. 47-en sérültek meg. Az utolsó ilyen halálos balesetet elektromos tűz okozta 1990-ben. (Fotó:
New York Daily News Archive / Europress / Getty)
Metrórendőr 1965-ből. A New York-i metrónak az ötvenes évektől saját, önállóan működő rendőrsége volt, 1995-ben olvasztották be a városi rendőrségbe. A leghíresebb egységük a Vandal Squad, vagyis vandálszakasz volt a nyolcvanas években, aminek az volt a feladata, hogy a metrókocsikat megrongáló és összefirkáló huligánokat felszámolják. Mára sikerült is szinte teljesen eltüntetniük a graffitiket a metróból. (Fotó:
Harry Benson / Europress / Getty)
Gene Hackman és Marcel Bozzuffi a Francia kapcsolat című film forgatásán, egy metrómegállóban. A metróban annyira sok filmet, tévésorozatot és videoklipet forgatnak, hogy az MTA-n belül külön osztály foglalkozik a filmezési engedélyek kiadásával és kezelésével. A legfontosabb feltétel: bármilyen forgatáshoz minimum 2 millió dolláros biztosítást kell kötni az esetleges anyagi károkra. (Fotó:
20Th Century Fox / Europress / Getty)
Bedugult a Brooklyn Bridge, mert áramszünet miatt nem mennek a metrók. New Yorkban az elmúlt évtizedekben három olyan áramszünet volt, ami komolyabban érintette a metrót is: 2012-ben a Sandy hurrikán miatt, 1977-ben, amikor villám csapott az egész várost ellátó transzformátorüzembe, és 1971-ben, amikor robbanás történt egy erőműben. (Fotó:
Underwood Archives / Europress / Getty)
1983: fiatalok a metróban hatalmas boomboxszal, avagy ghettoblasterrel. A nagy teljesítményű hangfalakkal ellátott, hordozható kazettás magnók egy egész generáció kultikus jelképei lettek a nyolcvanas években, főleg a nagyvárosokban, a fekete és latino fiatalok között. New Yorkban a város egyik ikonikus zenekara, a Beastie Boys csinált divatot belőle. (Fotó:
1996-98 Accusoft Inc. All Right / Europress / Getty)
A Guardian Angels (őrangyalok) önkéntes polgárőr mozgalom egyik tagja a metrón, valamikor a nyolcvanas évek közepén. A polgárőrök szervezete 1979-ben alakult, hogy segítsen a várost, és főleg a metrót elárasztó bűnözés visszaszorításában, később túlnőtt New Yorkon, és ma már Japántól Európán át Mexikóig 144 városban működik. A városban a bűnözés a kilencneves évek és Rudy Giuliani polgármestersége alatt kezdett visszaszorulni, ma New York amerikai mércével mérve a biztonságosabb városok közé tartozik. (Fotó:
Oliver Morris / Getty Images)
Önkéntesek takarítják a graffitiket a metrókocsikról. A graffiti elleni harc éveken át kilátástalannak tűnt, a város óriási pénzeket ölt bele abba, hogy a saját szabályait (24 órán belül el kell tüntetni minden graffitit) be tudja tartani. Egy idő után azonban a gyors takarítás, és a szigorú büntetés (350 dollár, vagyis kb 85 ezer forint bírság minden egyes falfirkáért) hatott, a graffitik eltűntek a metróból, és kiköltöztek a város tűzfalaira. (Fotó:
New York Daily News Archive / Europress / Getty)
A negyven éve futó humoros tévéshow, a Saturday Night Live egyik epizódját forgatják a metróban, valamikor a nyolcvanas években. A kép jobb oldalán a fiatal Jim Belushi, aki később tévés vígjátéksorozatok sztárja lett. (Fotó:
Nbc / Europress / Getty)
Nem csak Magyarországon ázik be a metró olykor: itt a Times Square-nél az egyik legforgalmasabb megállóba ömlik a víz odafentről. Ez a metró egyik legkomolyabb gondja, hiába költenek több százmillió dollárt szivattyúrendszerek telepítésére, a nagyobb esőzések simán elárasztják az alagutakat. Ezzel függ össze az alagutakban élő, kiirthatatlan patkánypopuláció problémája is. (Fotó:
New York Daily News Archive / Europress / Getty)
Menyasszonyok a metrón, egyszerre 13. Június az esküvők főszezonja New Yorkban, ilyenkor vannak, akik nem bérelt limuzinnal közelítik meg a házasságkötő termet vagy templomot, hanem hagyománytiszteletből metróra szállnak. (Fotó:
New York Daily News Archive / Europress / Getty)
A New York-i metróban, ahogy az utcákon is, nem ritka látvány a koldus, vagy az akrobatikus breaktáncot előadó, a nézők borravalóira hajtó, általában fekete fiatalok csoportja. Egy dollárt szokás adni nekik, ha tetszett a produkció. (Fotó:
Joe Josephs / Europress / Getty)
A metró J, M és Z vonala kel át az East Riveren alagút helyett a Williamsburg Bridge hídon Manhattan szigete és Brooklyn között. Az a híd közvetlenül a Brooklyn- és a Manhattan Bridge után következik a folyón, kicsit északra tőlük, mégsem olyan híres, mint a másik kettő. Viszont majdnem olyan forgalmas, napi 100 ezren kelnek át rajta. (Fotó:
Anton Repponen / Europress / Getty)
A New York-i metró első látásra a világ legbonyolultabb és legátláthatatlanabb rendszerének tűnik, labirintusszerű folyosókkal és állomásokkal (nem ritka, hogy a föld alatt, sima folyosókon át lehet gyalogolni az egyik állomásról egy másikig). A gyakorlatban azonban egy hét sem kell ahhoz, hogy az ember átlássa a káoszt, és olyan természetességgel használja a rendszert, mintha csak a városba született volna. (Fotó:
Szémann Tamás / Index)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Rovataink a Facebookon