A világ itt ér véget
Evgenia Arbugaeva Tyiksziben született, de családjával még fiatal korában Jakutszkba – a világ leghidegebb városába – költöztek, miután a Szovjetunió összeomlásával hirtelen leálltak a környéken indult fejlesztések. Fotói az egyhangú valóság és gyerekkora álomvilága között egyensúlyoznak: szereplői és helyszínei valódiak, de az élénk színek és a végtelen hómezők hangulata a szibériai népmesék világára utal vissza. Evgeniát nemcsak saját emlékeinek újrafelfedezése foglalkoztatja, hanem a térség problémái is. A fotóin gyakran visszatérő piros sapkás helyi kislány, Tánya, és a fotós között mindössze 13 év különbség van, és Evgenia szerint nagyon hasonlítanak egymásra, városuk viszont már csak árnyéka önmagának. A virágzó kikötővárosból egy évtized alatt csak rozsdás roncsok és ígéretek maradtak.
Evgenia a Moszkvai Nemzetközi Egyetemen diplomázott, majd a New York-i ICP-ben tanult. Ma kizárólag hosszú távú fotós projekteken dolgozik. 2012-ben megnyerte a Magnum fiatal tehetségeket támogató ösztöndíját, 2013-ban pedig a Leica Oskar Barnack-díját. Munkája az idén 100 éves Leica oldalán elérhető.
![Tyikszi kikötőktelepülésként jött létre 1933-ban a Laptyev-tenger partján, hogy így Szibéria a tenger felől is elérhető legyen. Erre július közepétől szeptember végéig tartó jégmentes időszakban van mód. A II. világháború alatt fontos szerepe volt az amerikai kölcsönbérlet jegyében küldött hadieszközök fogadásában és továbbításában. A 70-es évektől ismét lendületet vett "Észak meghódítása", 1986-ban Tyikszi 850 ezer tonna árut fogadott. Ez a kétezres években századrészére csökkent, ám a globális felmelegedéssel a település jelentősége gyorsan megnőhet.](https://kep.index.hu/1/0/702/7024/70247/7024781_af2310d0d73b2e1efb945cb2b23e46e7_wm.jpg)
![Tyikszi az ország negyedik legészakabbra fekvő települése. Az Északi sarkkör innen messze délre fekszik, csaknem 600 kilométerre. A településen 4500 ember él – 1989-ben még 12 ezren lakták. A Laptyev-tenger vidékén először a jukagirok és csuvancok, majd a II. századól az evenek és evenkik jelentek meg. Később érkeztek a jakutok, majd a csukcsok és korjákok. Sokan a sok ezer kilométerrel délebbre fekvő Bajkál-tó felől érkeztek, a mongol hódítók elől menekülve. Természetesen rendkívül kis számú népekről van szó. Az India méretével azonos Jakutföldön összesen csupán egymillió ember él. Az oroszok először a 17. század első felében jelentek meg, de csak 100 évvel később indultak a komolyabb expedíciók. A tenger is ekkor kapta nevét Hariton Laptyevről, aki 1736-ban kapta megbízatását II. Katalintól a terület feltárására.](https://kep.index.hu/1/0/702/7024/70247/7024777_c3319055444c91c5f1fef22429c0f4eb_wm.jpg)
![A klimatikus viszonyokat aligha kell magyarázni. A januári középhőmérséklet mínusz 37 fok, az áprilisi is mínusz 27. legmelegebb az augusztus +4,5 fokkal. November közepén beköszönt a két hónapig tartó éjszaka – amit fél évvel később az ugyanilyen hosszú nappal ellensúlyoz. Mínusz 40 foknál hidegebb az év 9 hónapjában bármikor előfordulhat,](https://kep.index.hu/1/0/702/7024/70247/7024773_d64f8a2d75d4fb3a509108f25f6d7a06_wm.jpg)
![A legtöbb fiatal nem itt látja a saját jövőjét, bár Moszkvának egyre nagyobb tervei vannak a térséggel. A Jakutföld tengeri kapujának tekintett Tyikszi fontos ponttá válhat, ha a jég visszahúzódásával létrejön az északi átjáró a Jeges tengeren, új kereskedelmi útvonalakat nyitva meg. Elvégre Normandiától Japánig itt vezet a legrövidebb vízi út. A Szuezi-csatornán át – ahol nem is tudnak a legnagyobb tankerek áthajózni, így kénytelenek Afrikát megkerülni – 23800 kilométert kell megtenni, míg a Jeges-tengeren át csak 10700 kilométer választaná el Japánt Nyugat-Európától.](https://kep.index.hu/1/0/702/7024/70247/7024769_310fe5488ae408f702dc385c3d8ccca0_wm.jpg)
![Tyiksziben három iskola működik, van posta, egy kirendeltsége a Szberbanknak. Két nagyobb utcája van – legalábbis azóta, hogy a lakosság 20 év alatt alig harmadára csökkent. Az élet amilyen elszigetelten zajlilk, olyan drága is. A legolcsóbb párizsi kilója háromezer forint körül van, egy kétliteres kóla 1300 forint. Ráadásul itt – ellentétben a gazdagabb gáztermelő településekkel, Szurguttal, Novij Urengojjal, Hanti-Manyszijszkkal – a fizetések sem magasak az országos nettó 170 ezer forinthoz képest.](https://kep.index.hu/1/0/702/7024/70247/7024787_bb656bc941d20e53b58469a52384cb2e_wm.jpg)
![Nyár a Laptyev-tengeren. Júliusban átlagosan 2,9 fok van, augusztusban már 7,7 fokos nyár tombol Tyiksziben.
Igaz, a valaha mért legmagasabb hőmérséklet 32 fok volt, de a hóesés nyáron sem ritka. A jégtömbök teljesen sosem tűnnek el. Télen a jégréteg két méternél is vastagabb a vizeken. A Laptyev-tenger hőmérséklete a jég alatt
is enyhe mínusz fokos, nyáron 4-5, az öblökben esetleg 10 fokra is felmelegszik.](https://kep.index.hu/1/0/702/7024/70247/7024785_58301d3d18ea0efd480e838d586e5c21_wm.jpg)
![60 éve Tyikszi nem sokban különbözött bármelyik sarkvidéki lakatlan területtől. A kutatóállomások előbb jelentek meg, mint maga a talapülés. Az elsőt 1957-ben nyitották. Feladata, hogy kövesse a Föld mágnesességének
változásait, mérje a kozmikus sugárzás mértékét, vizsgálja az ionoszférát.](https://kep.index.hu/1/0/702/7024/70247/7024783_ea99252288670ee6f2ceaf5dc1d1d4c4_wm.jpg)
![A leírásokban visszatérő motívum, hogy a hetvenes években virágzott a település, amely most Csipkerózsika-álmát alussza, de azért a kívülálló érzi, hogy bájos és barátságos sosem volt a szovjet éra lakóházaival telehintett Tyikszi.](https://kep.index.hu/1/0/702/7024/70247/7024779_5b2a471a1b05fea36b50b7924445962b_wm.jpg)
![Tyiksziben meteorológiai állomás működik, amelyet csak 2006-ban ért el az állandó internetkapcsolat, egy amerikai együttműködési program részeként. Az állomás két kanadai és egy alaszkai bázissal – ezek négyen a világ legészakibb állomásai – közösen figyeli a légmozgást, a felhőképződést és az Északi Sarkkör feletti légkör összetételének változását.](https://kep.index.hu/1/0/702/7024/70247/7024775_3d319a3cb9a9526086520a4450e782cb_wm.jpg)
![Itt tudták értékelni Vlagyimir Putyin viccét arról, hogy a globális felmelegedés Oroszországnak nem tragédia, legfeljebb kevesebbszer hordanak majd szőrmebundát. A valóság azért ennél árnyaltabb. A felmelegedéssel az évezredek óta fagyott talajból jelentős mennyiségű metángáz szabadulhat fel, és bajba kerülhet több mocsaras területre épült, de a fagy miatt stabil alapokon álló északi település is.](https://kep.index.hu/1/0/702/7024/70247/7024771_af8f99d05473aa9c4053e9123268754e_wm.jpg)
![A halászat nem különösebben fejlett, inkább csak a hatalmas Léna folyótorkolatánál van jelen. A tengeri emlősökre a vadászat korlátozott, csak a bennszülött népek és a kutatóállomások személyzete számára engedélyezett.](https://kep.index.hu/1/0/702/7024/70247/7024767_d79ac8099ecd61f3ad0280c8483ded5d_wm.jpg)
![A Szovjetunióval együtt a nagy vízi áruszállítás is eltűnt a térségből. A jég visszahúzódása azonban új lendületet adhat a következő évtizedekben, különösen, ha hozzáférhetőbbek lesznek a tengerben rejlő kőolaj- és földgázkincsek. Nem véletlen, hogy ismét tervben van a térségben a katonai infrastruktúra fejlesztése is. A Tyikszi közelében lévő repülőtér felújítását már két éve elhatározták. Az Északi Flotta tengeralattjárói pedig ismét rendszeresen járják Oroszország északi felségvizeit. A jövő időzített konfliktusa lesz, hogy mekkora terület illeti Oroszországot, Kanadát, Norvégiát és Grönland révén Dániát a Jeges-tengerből.](https://kep.index.hu/1/0/702/7024/70248/7024821_fd1390da62aca5f08bee54af240e2d00_wm.jpg)
Rovataink a Facebookon