Csigacsempészet cigisdobozban

Az elkövetőt Mészáros Zoltánnak hívják, aki amellett, hogy rovartanász és kaktusztudós, egy jószemű és a képei alapján láthatóan tudatosan komponáló, a hobbiját komolyan vető amatőrfotós. A hetvenes évek közepén három évet dolgozott kiküldetésben a karibi létező szocializmusban, ahol 2000 képet készített, ezekből mutatunk néhányat, figyeljenek. A klasszikus fekete-fehér képek érzékenyen játszanak a fényekkel és árnyékokkal, túlmutatnak a puszta dokumentáción – a csendéletek mellett például az itt látható napozós-horgászos kép önmagában elég bizonyíték erre.  

 

A most 80 éves Mészáros Zoltán az ötvenes években egy öreg Exával kezdett komolyabban fotózni, de nem az az ember, akinek csak egyetlen szenvedélye van. Kölyökkora óta járt ki a hármashatárhegyi reptérre, időközben vitorlázórepülő is lett, 60 évvel ezelőtti fotói a sok Vöcsökkel, Cinkével, Pilissel nem csak a repüléstörténészeknek lehetnek érdekesek, érzékletesen mutatják be a nemrég felszámolt fel- és leszállóhely társadalmi életét is.  

 

Mészáros feleségével együtt a Növényvédelmi Kutatóintézetből ment ki 1973-ban Havannába – mesélte, amikor a fortepanos válogatás miatt nála jártunk. Havannai munkája mellett rendszeresen járta a vidéket egy öreg Skodával, amit indítómotor nélkül, kint dolgozó csehektől vett 200 dollárért. A havannai rendszámú kocsira feltett H betűs felségjelzés az alábbi képeken is kivehető.  

 

100-as nagyságrendben dolgoztak akkoriban magyarok Kubában. Nekik külföldiként több benzinjegyük volt a helyieknél, de így is csak úgy jutottak elég üzemanyaghoz, hogy banánnal lefizették a benzinkutast. A kinti viszonyokat szépen jellemzi, hogy a banánt is csak suttyomban lehetett beszerezni: a parasztoktól nejlonharisnyáért vagy szivarért cserélték, utóbbi a szivarjáról híres országban akkoriban teljesen hiánycikk volt.  

 

Mészáros Zoltán vidéki kirándulásainak a célja egyébként a csigagyűjtés volt. Főleg Oriente tartományba ment magyar geológusok társaságában, de ezeknek a túráknak ‘56-ba nyúlik vissza története. A forradalomban az orosz tankok ugyanis kilőtték a Természettudományi Múzeum Baross utcai állattárát is, elpusztítva többek között az ottani értékes puhatestű gyűjteményt. Ennek vezetője (újabb Kádár-kori kuriózumként egy ferences pap, ő adta össze Mészáros Zoltánékat) kérte meg, hogy gyűjtsön minél több szárazföldi csigát Kubában, ami, tekintve, hogy a sziget nagyrészt mészből van, erre a célra meglehetősen alkalmatos.  

 

A gond csak az volt, hogy Castro szocialista köztársaságából hivatalosan majdnem mindent tilos volt kivinni, ezért trükközni kellett. Mészárosék minden hivatalos úton Kubában járó magyart igyekeztek meghívni egy havannai vacsorára, ahol megkérték őket arra az apró szívességre, hogy cigarettásdobozokban hazacsempésszék a darabokat. Így került a budapesti múzeumba 10 ezer rovar és csigaház.  

 

Az idén 80 éves Mészáros Zoltán 1975-ben jött haza, utóbb a Kertészeti Egyetemen lett tanszékvezető, majd Gödöllőn tanított. A kubaiakon kívül van még vagy 10 ezer képe, ezek közül bő 800 a Fortepanon is ott van.

Ha a 70-es vagy 80-as években ön is Afrikában, Közép- vagy Dél-Amerikában dolgozott, és az ott készült képeket szívesen megosztaná a Fortepanon, kérjük jelentkezzen itt.