Az import ezotéria, innen-onnan, használt elemekből összebarkácsolt mágikus szolgáltatások mellett, melyek nálunk is a csapból folynak, Romániában az okkult bizniszben ma is fontos szereplők a cigány jövendőmondók.
A jóslás mellett főleg bajelhárítással, átoklevétellel, szerelmi ügyekkel, oldással és kötéssel foglalkozó asszonyok a maguk nemében profi vállalkozók – annyira, hogy már az állami költségvetés is szemet vetett bevételeikre, a 16 százalékos adó erejéig.
Az emelt díjas számon hívható tévéműsorokban folyamatosan lehet felvilágosítást és segítséget kérni tőlük betegségről, szerelemről, halálról, intéznek szerencsét és balszerencsét igény szerint. Az újságok horoszkóprovatai mellett is ott vannak a jósok egész oldalas hirdetései szakmájuk szokásos cégéreivel, a tarot-kártyával, az üveggömbbel, hangokat suttogó óriáskagylókkal.
Miközben a legtöbb hagyományos cigány mesterség iránt megszűnt a kereslet, a jóslás megtalálta a maga piaci szegmensét a rendszerváltás után is. A gyakorló ortodox keresztények között is sok a potenciális kliens, akik alkalomadtán szívesen fordulnak szerencsemondókhoz. Nem csak a szegényebbek és elesettebbek: amikor 2009-ben Mircea Geoană kikapott az elnökválasztáson Băsescutól, a szociáldemokrata politikus azzal vádolta legyőzőjét, hogy parapszichológusokkal küldetett rá negatív energiákat.
A Ceaușescu házaspár is több jósnővel állt kapcsolatban. Egyikük, Maria Câmpina azt mondja, a nyolcvanas években főleg egészségügyi kérdésekben konzultáltak vele. Úgy meséli, 1989 őszén, két hónappal a forradalom előtt még a véres bukást is megjósolta, de nem hittek neki. Câmpina nem bukott a rendszerrel, most a fehér mágia királynőjeként emlegetik. Ő az:
Az önjelölt királynőt a közelmúltban Lucia Sekerková kereste meg, hogy portrét készítsen róla otthonában. A fiatal szlovák fotós, talán a Dracula-történetektől sem függetlenül, Romániát, hiába nincs messze, misztikus országnak képzelte, ahol virágzik a népi kultúra, és vele a babonás hiedelmek is. (Fotó:
Lucia Sekerková)
A romantikus indíttatás után egy helyi fotós segítségével vette fel a kapcsolatot az újsághirdetések alapján könnyen megtalálható jövendőmondókkal. Ők általában pénzt kértek a fotózásért cserébe, Câmpina azonban felismerte a marketing jelentőségét, és egy vezető cikk fejében további ellentételezés nélküli hozzájárult maga és ismerősei fotózásához. Ezek a képek jelentek meg előbb a pozsonyi Smeben, majd a nemzetközi Vice-nál is. (Fotó:
Lucia Sekerková)
Ők a vrajitoárék, magyarul boszorkányok, az elnevezés románul egyszerűen ennyit jelent. A vajákosságon kívül a brandépítéshez is értenek: a női felmenőktől megtanult technikákat is bevetve úgy játsszák el szerepüket, ahogy azt a külvilág elvárja tőlük. A mágikus képességekkel bíró cigány asszony ősi figuráját alakítják, hagyományos kellékekkel, de a cigányokkal szembeni sztereotípiákhoz alkalmazkodva. (Fotó:
Lucia Sekerková)
A rituálékban használt eszközök a főzetektől a szentképeken át a szerelmi varázslásban használt Barbie babákig terjednek. A jövendőmondókat a román ortodox egyház is megtűri. Bár kívülről nézve azt lehetne gondolni, amit csinálnak, nem nagyon fér össze a kereszténységgel, a népi vallásosságban a fekete és fehér mágia, illetve a kolostorokban megvásárolható egyházi szolgáltatások, pravoszláv könyörgések és boszorkányos megoldások nem feltétlenül állnak olyan távol egymástól. (Fotó:
Lucia Sekerková)
Bár Sekerková sorozatát a többség szépnek találja, ezek a kissé promóciós jellegű fotók, a megfizethető mágiában utazó vállalkozók önmagukról megosztani gondolt képei így önmagukban, a háttér ismerete nélkül elkerülhetetlenül sztereotipizálnak. A jósnők beállított, misztikát és gazdagságot sugárzó ikonikus portréi a cigányképek egyik jellegzetes toposzát ismétlik el, anélkül, hogy az egzotikumnál sokkal többet szeretnének mutatni. Fényűző berendezés, drága bútorok, szökőkút és emberméretű sörösüvegek: az ügyeskedés és pompa reprezentációi, a sikeres élet rituális kellékei. Ahogy azt a külvilág is elképzeli. (Fotó:
Lucia Sekerková)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Rovataink a Facebookon