Fotógyűjtemény halottakról: a nő, aki lefotózta a maffiát
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
A 81 éves Letizia Battaglia több évtizeden keresztül fotózta a szicíliai maffia által elkövetett bűntényeket. Volt, hogy az egyik gyilkosság helyszínéről ment a másikra, így az évtizedek alatt, ahogy ő fogalmazott, összejött egy képgyűjteménye halott emberekről. Később politikusként is próbált tenni a maffia ellen, és mai napig fél, ha megcsörren a telefonja. Nemrég megjelent Antológia című könyvét hatszázezer fotójából válogatta össze, ezeken mutatta meg szülővárosa, Palermo több arcát, és hogy milyen volt Palermo, amikor a maffiaháború az utcákon zajlott.
"Eleinte nem is értettük, mi az oka ennek a szörnyű erőszaknak. Fogalmunk se volt, kik ezek a corleoneiek, mivel a gyilkolásért, a bűntényekért, senkit sem ítéltek el akkoriban. Elkezdték levadászni a közszereplőket, rendőröket. Évekig tartott, mire felfogtuk, hogy mi történik" - emlékezett vissza Battaglia arra időszakra, amikor az erőszak ellepte Palermo utcáit. A corleoneiek, vagyis a corleonesik egy Palermo-közeli hegyi kisvárosból származtak, és sokáig a hatóságok, de még más családok sem vették őket komolyan, csak parasztként emlegették őket. A corleonesik taktikája viszont működött: erőszakkal vették át a hatalmat, és lettek a szicíliai maffia urai, nem riadtak meg az állami tisztségviselők meggyilkolásától sem, ami addig nem volt jellemző a maffiára. A maffián belüli konfliktusokról és a gyilkosságaik okairól egyébként a hatóságok is csak részben tudtak, a pentitóknak, vagyis a rendőröket segítő bűnbűnó egykori maffiózóknak köszönhetően kaptak részletes képet. Az elsők között a korábbi maffiavezer, Tommaso Buscetta törte meg a hallgatást, és vallott Giovanni Falcone vizsgálóbírónak. (Fotó:
Letizia Battaglia / Drago)
Sokszor az áldozataik családját sem kímélték: rendőrfőnököket, politikusokat mészároltak le a családtagjaikkal, gyerekeikkel együtt. Annyi gyilkosság történt, hogy a bűntényekről tudósító Battaglia és kollégái egyik helyszínről rohantak a másikra, ami érzelmileg nagyon megterhelő volt. "Mielőtt még túltettük volna magunkat az egyik erőszakos gyilkosság okozta megrázkódtatáson, már úton voltunk a következő helyszínre, ahol még több vér, még több erőszak várt minket. Hirtelen ott volt a kezemben egy fotógyűjtemény tele halott emberrel" - elevenítette fel a történteket a Vice-nak. 1981 novemberében volt olyan nap Palermóban, amikor tizenkét, a maffiához köthető embert öltek meg tizenkét különböző helyszínen, az áldozatokat előbb mészárolták le, minthogy elérhette volna őket a hír: veszélyben vannak. A második maffiaháború, vagyis a Mattanza 1981 és 1983 közötti időszaka alatt legalább négyszáz embert öltek meg, mások örökre eltűntek. Az első hetekben a corleoneiekkel rivális Bontate-Inzerillo-csoport kétszáz emberét mészárolták le. Akit nem találtak meg, annak a rokonait, barátait intézték el. (Fotó:
Letizia Battaglia / Drago)
A corleonei klán azért is volt ilyen hatásos, mert szellemhadsereget használt: a Palermo környéki kisvárosokból toborzott gyilkosok a semmiből bukkantak fel a városban, hogy gyilkoljanak, elvégezték a munkát, aztán hamar felszívódtak. Falcone bíró nevezte el őket szellemhadseregnek. (Fotó:
Letizia Battaglia / Drago)
Amíg sokan szenvedtek és pocsék körülmények között tengődtek, addig Palermo tehetősebb emberei egyáltalán nem fogták vissza magukat, fényűző életet éltek. A drogügyletekben meggazdagodott maffiavezérek is szórták a pénzt, drága jachtokat vásároltak, pazar fogadásokat tartottak, és ha valaki éppen szabadult, akkor nagyobb támogatást kapott. A később a hatóságokhoz fordult Tommaso Buscettának például ötszázezer dollárnyi vagyont ajánlottak fel a baráti családok. (Fotó:
Letizia Battaglia / Drago)
Leoluca Bagarella az egyik leghírhedtebb corleonesi volt, aki egyes források szerint legalább háromszáz embert gyilkolt meg. Mindkét testvére a maffia tagja volt, mindkettőjüket meggyilkolták. Ő számolt le az egyik palermói rendőrfönökkel, Boris Giulianóval, aki a szicíliai maffia drogügyletei után kezdett nyomozni. Bagarellának szerepe volt Giovanni Falcone vizsgálóbíró meggyilkolásában is, segédkezett a merénylet előkészítésében. A későbbi pentito, Tommaso Buscetta együtt ült a börtönben vele, szerinte Bagarellát túlzás lett volna embernek nevezni, még a börtönben is mindenki rettegett tőle. Állítólag mentális problémái voltak. 1995-ben, több évnyi bujkálás után tartóztatták le, életfogytig tartó börtönbüntetést kapott. (Fotó:
Letizia Battaglia / Drago)
A hatóságok nem örültek a helyszíneken felbukkanó Battagliának, mert nő volt és fotós, ezért sokszor csak arra volt ideje, hogy lefotózza a holttesteket, mielőtt elhajtották: "Nem volt könnyű jó fotósnak lenni ilyen helyzetekben, amikor olyan embereket láttam, akik pár perccel korábban még éltek. Sokszor nem is tudtam igazán jó képeket csinálni" mondta a Guardiannek adott interjúban. A mai napig is sokszor megretten, ha megcsörren a telefonja, mert attól tart, hogy megint valami szörnyűség történt, és a helyszínre hívják. (Fotó:
Letizia Battaglia / Drago)
Hiába született Palermóban, és tért vissza örömmel tanulmányai után, sokat szenvedett a városban. "Többször el kellett hagynom a várost, de mindig visszatértem, közben próbáltam megőrizni a józan eszemet. Fákat ültettem, fiatalok társaságában töltöttem az időm vagy politizáltam. Igyekeztem mindenkit emlékeztetni: még mindig van valami jó és szép ezen a vidéken. Mindenek előtt én is a szépséget szoktam keresni, és ha megtalálom, akkor lefényképezem". (Fotó:
Letizia Battaglia / Drago)
"Amikor az ISIS terroristáit látom, az jut eszembe, hogy kicsit olyanok, mint a maffia emberei. Semmire nem tartják az emberi életet. Csak a saját érdekeikkel és a pénzzel foglalkoznak, az nem számít, hogy kinek ártanak közben" - mondta egy CNN-nek adott interjúban Battaglia. (Fotó:
Letizia Battaglia / Drago)
A fotón egy szegény szíciliai család látható, amelynek a házában áram és villany sem volt. "A hetvenes évek maffiaháborúja a civileket is megviselte: nagy volt a szegénység, a leszámolások miatt rengeteg áldozat és hatalmas fájdalom jellemezte ezeket az időket" - mesélte. A nyílt utcán, bárokban, éttermekben elkövetett gyilkosságoknak gyakran ártatlanok is áldozatul estek. (Fotó:
Letizia Battaglia / Drago)
A palermói mindennapokról összesen hatszázezer képet készített, vagyis nemcsak gyilkosságokról és bűntények helyszíneiről voltak fotói. Nem is emlékezett arra a képre, amit 1993-ban kértek be tőle egy nyomozás miatt, és amelyen az egykori olasz miniszterelnök, Giulio Andreotti látható egy ismert maffiózó társaságában. Andreotti ellen később Tommaso Buscetta is vallott, de az évekig tartó per után végül felmentették a vád alól, hogy szoros kapcsolatot ápolt a maffiával. (Fotó:
Letizia Battaglia / Drago)
Michele Reina volt az egyik első olasz politikus, akinek a meggyilkolását a maffia rendelte meg: 1979-ben végeztek vele. "A legjobb bírókat, rendőröket és politikusokat megölték. Néhány a barátom volt" - emlékezett vissza Battaglia. Az olasz fotósnő barátja volt annak a Giovanni Falconénak is, aki a maffia elleni harc egyik legismertebb arca, és a több száz maffiózót elmeszelő maxiper egyik kulcsfigurája volt. 1992 májusában számoltak le vele, ez volt az egyik leghírhedtebb gyilkosság: feleségével a palermói reptérre vezető autópályán utazott, amikor távirányítással több száz kilónyi robbanószert robbantottak fel alattuk. A robbanás megsemmisítette az autópályának azt a szakaszát, Falcone, a felesége és három kísérőjük belehalt a merényletbe. Néhány hónappal később a maffia elleni harc másik meghatározó személyiségével, Paolo Borsellinóval, a palermói főnyomozóval egy autóba rejtett bomba végzett. (Fotó:
Letizia Battaglia / Drago)
Sokak szerint a maffia sokkal veszélyesebb manapság: már nem gyilkol embereket, hanem beszivárgott a politikába, és fontos pozíciókat szerzett magának. Battaglia is úgy véli, hogy ez a helyzet, de lehet kiút is: "A maffiát le lehet győzni, de előbb az embereknek nem kellene becstelen politikusokra szavazniuk. Ez a probléma már nem csak Szicíliát érinti, hanem egész Olaszországot". (Fotó:
Letizia Battaglia / Drago)
A Drago kiadásában megjelent könyv itt megvásárolható.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Rovataink a Facebookon