Egy briliáns elme egy használhatatlan testben
Stephen Hawking egy jelenség volt: egy briliáns elme egy használhatatlan testben, aki szinte egyedül többet tett a tudomány népszerűsítéséért, mint őelőtte mindenki együttvéve. Volt elmélete Isten létezésének szükségszerűségéről, a túlvilágról, a földönkívüli életről, a mesterséges intelligenciáról: mindenről, amiről csak gondolkodni érdemes volt. Azonban soha nem tartotta magát a Föld legokosabb emberének, és bár a legtöbb elmélete leginkább tudományos fantasztikumnak tűnik, kevés hozzá fogható fizikus élt eddig széles e világmindenségben.
Stephen Hawking 1942. január 8-án született Oxfordban, a zseniális fizikus és csillagász, Galileo Galilei halálának 300. évfordulóján. Erre a tényre mindig is büszke volt, ahogy vélhetően arra is az lenne, hogy Albert Einstein születésnapján (és egyben a Pi-napon) hagyta itt az élők világát. (Fotó:
Boston Globe / Getty Images Hungary)
Stephen Hawking Budapesten is járt, 1987-ben, akkor a KFKI-ban tartott előadást, amely ma már MTA Wigner FK és MTA EK.
A szülei értelmiségek voltak: édesapja kutatóorvos volt, édesanyja pedig az egyik első nő, aki oxfordi diák lehetett. A családnak azonban voltak problémái, Hawkingnak akadtak gondjai a tanulmányaival is, bár ez nem akadályozta meg, hogy 17 évesen felvételt nyerjen az Oxfordi egyetemre. (Fotó: Magyar Tudományos Akadémia)
A szülei értelmiségek voltak: édesapja kutatóorvos volt, édesanyja pedig az egyik első nő, aki oxfordi diák lehetett. A családnak azonban voltak problémái, Hawkingnak akadtak gondjai a tanulmányaival is, bár ez nem akadályozta meg, hogy 17 évesen felvételt nyerjen az Oxfordi egyetemre. (Fotó: Magyar Tudományos Akadémia)
Néhány nappal a 21. születésnapja után ALS-sel diagnosztizálták. A mozgatóidegek visszafordíthatatlan sorvadását okozó betegség miatt legfeljebb tíz évet jósoltak neki. Ez azonban nem akadályozta meg, hogy teljes életet éljen. 1965-ben elvette Jane Wilde-ot, akitől három gyermeke is született, és 1991-es válásukig együtt voltak. 1996-ban pedig másodszor is megnősült, a képen látható Elaine Masonnel 2006-ig alkottak egy párt. (Fotó:
Balkis Press/ABACA / Northfoto)
A 65 éves Stephen Hawking kipróbálja a zéró gravitációt.
Tudományos elismertséget és világhírt egy 1974-es tanulmány hozott neki, amikor is feltételezte, hogy a fekete lyukak is energiát sugároznak ki. A megfigyelések által eddig még nem igazolt jelenséget Hawking-sugárzásnak nevezték el. (Fotó: Zero G / AFP)
Tudományos elismertséget és világhírt egy 1974-es tanulmány hozott neki, amikor is feltételezte, hogy a fekete lyukak is energiát sugároznak ki. A megfigyelések által eddig még nem igazolt jelenséget Hawking-sugárzásnak nevezték el. (Fotó: Zero G / AFP)
Barack Obama elnök Szabadság-érdemrenddel tünteti ki Stephen Hawkingot.
A brit tudós úgy gondolta, hogy a fekete lyukak elnyelnek minden információt, a sugárzás pedig nem a fekete lyukak belsejéből, hanem mindössze azok eseményhorizontjából származik. Ez azonban szembement a kvantummechanika törvényeivel, John Preskill fizikus pedig élesen bírálta is ezért. A két eméleti fizikus ezért nyilvános fogadást kötött arról, hogy a fekete lyukak sugárzása képes-e információkat közölni a rendszerről, vagy sem. (Fotó: Chip Somodevilla / Getty Images Hungary)
A brit tudós úgy gondolta, hogy a fekete lyukak elnyelnek minden információt, a sugárzás pedig nem a fekete lyukak belsejéből, hanem mindössze azok eseményhorizontjából származik. Ez azonban szembement a kvantummechanika törvényeivel, John Preskill fizikus pedig élesen bírálta is ezért. A két eméleti fizikus ezért nyilvános fogadást kötött arról, hogy a fekete lyukak sugárzása képes-e információkat közölni a rendszerről, vagy sem. (Fotó: Chip Somodevilla / Getty Images Hungary)
Közel harminc év után, 2004-ben Stephen Hawking végül bejelentette, hogy tévedett és elveszítette a fogadást (aminek a tétje egy enciklopédia volt). Elméletét karrierje legnagyobb tudományos baklövésének nevezte. (Fotó:
Graeme Robertson / Northfoto)
II. Erzsébet királynővel találkozik a brit fizikus 2010-ben. (Fotó:
WPA Pool / Getty Images Hungary)
Hawking professzor mindenhez felhasználta a nevét, amit fontosnak tartott: 2010-ben a Hilton Doubletree Hotel tervezett bővítése ellen tüntetett az esőben, mert szerinte a beruházás tönkretette volna város történelmi folyópartját. (Fotó:
Masons News Service / Northfoto)
Hawkingot pályafutása során a brit tudományos akadémia, a Royal Society tagjává választották, kapott Fizikai Wolf-díjat, Albert Einstein-díjat és a Brit Birodalom Érdemrendjével is kitüntették. A Nobel-díjat azonban soha nem sikerült kiérdemelnie. (Fotó:
Sarah Lee / Northfoto)
Hawking a világ legnagyobb tudományos múzeumában, a londoni Science Museumban.
Bár vitathatatlanul zseniális elme volt, az elméletei gyakran bizonyíthatatlanok (vagy egyenesen tévesek) voltak, és sokkal inkább tűntek tudományos fantasztikumnak, mint valós problémák megoldásainak. (Fotó: Tristan Fewings / Getty Images Hungary)
Bár vitathatatlanul zseniális elme volt, az elméletei gyakran bizonyíthatatlanok (vagy egyenesen tévesek) voltak, és sokkal inkább tűntek tudományos fantasztikumnak, mint valós problémák megoldásainak. (Fotó: Tristan Fewings / Getty Images Hungary)
Stephen Hawking, ahogy a Harvardon tart előadást 2016-ban.
Maga Hawking is elismerte, hogy ismertsége és népszerűsége nem feltétlenül a tudományos sikereinek, hanem sokkal inkább a betegségének köszönhető. Az utóbbi 10-15 éve már sokkal inkább a tudóscelebségéről szólt, mintsem a tudományos eredményeiről. (Fotó: Boston Globe / Getty Images Hungary)
Maga Hawking is elismerte, hogy ismertsége és népszerűsége nem feltétlenül a tudományos sikereinek, hanem sokkal inkább a betegségének köszönhető. Az utóbbi 10-15 éve már sokkal inkább a tudóscelebségéről szólt, mintsem a tudományos eredményeiről. (Fotó: Boston Globe / Getty Images Hungary)
A világírű fizikus találkozik Ferenc pápával 2016-ban.
A hírnévnek azonban megvolt a maga haszna, Hawking pedig mindent kihozott az őt körülövező felhajtásból. Ismeretterjesztő könyveket írt, előadásokat tartott, dokumentum filmeket készített: gyakorlatilag felbecsülhetetlen az a pozitív hatás, amit tudomány népszerűsítésével elért. (Fotó: Filippo Monteforte / AFP)
A hírnévnek azonban megvolt a maga haszna, Hawking pedig mindent kihozott az őt körülövező felhajtásból. Ismeretterjesztő könyveket írt, előadásokat tartott, dokumentum filmeket készített: gyakorlatilag felbecsülhetetlen az a pozitív hatás, amit tudomány népszerűsítésével elért. (Fotó: Filippo Monteforte / AFP)
Rovataink a Facebookon