Verekedő rendőrnők és százéves rabosító fotók a magyar rendőrségtől

Fejkendős női bűnöző a tükör előtt, szakadt álkoldus, bliccelő gyerekek, a másik oldalon pedig a változó rendszerek karhatalmának emberei, ilyen-olyan egyenruhákban. A Rendőrmúzeum fotótáraiból válogattunk: 15 kép a századfordulótól az ötvenes évekig.

A most a Mosonyi utcában, a volt rendőrlaktanya területén működő rendőrmúzeum már 112 éves: 1908-ban nyílt Bűnügyi Múzeum néven. A gyűjtemény törzsanyaga szinte teljesen elpusztult a II. világháborúban, így a képanyag is kicsit fejnehéz, a fotók jelentős részét teszik ki az 1945 utáni néhány évben készült felvételek – a háború után a hatóságok sok fotóval kívánták demonstrálni, hogy urai a helyzetnek, képesek a rendfenntartásra. Bizonyos korszakokból a gyűjtemény így szükségszerűen hiányos, sok a maradványfotó, de így is lehet izgalmas képeket találni már a századforduló környékéről is. Az alábbi válogatásban szereplő fényképeket Bezsenyi Tamás történész-kriminológus segített értelmezni – köszönjük neki a segítséget.

„Gyilkosok szuronyok között”: a Rendőrmúzeum archívuma ezzel a képaláírással őrizte meg a datálás szerint 1920-as felvételt. A helyszín ismeretlen, egy kertvárosi részen járhatunk egy elfogáson vagy talán helyszínelésen. A három elkövetőt csendőrök veszik körbe. (Fotó: Rendőrmúzeum)

Rabosító fénykép tükörrel, kétséges időpontban. A tükrös megoldás bizonyára nemcsak egy művészi hajlamú rendőrségi fotográfus egyéni leleménye volt, a gyanúsított így szemből és profilból 2 in 1 volt lekapva a korabeli mugshoton. A kép egy csatolt információ szerint az 1880-as években készült. Nem tudjuk, hogy a fotó kit ábrázol, bár egy Weiss Franciskáról van tudomásunk a bűnügyi hírekből: a harmincas években ügyvéd férjével együtt nagyszabású uzsorahálózatot működtetett Kispesten, ingatlancsalások, sikkasztás, adócsalás fűződik a nevéhez, legalább hatvan károsulttal. (Fotó: Rendőrmúzeum)

Rabosító fénykép az 1900-as évekből. A hatósági fotózást nálunk az 1880-as évektől kezdték el, a XX. század elején egységesítették a bűnügyi nyilvántartásba vételhez szükséges fotók rendjét, amely alapvetően három képből állt (szemből, félprofil, profil). A kicsit raszputyinos hosszú hajú delikvens bűneit csak találgathatjuk: vagyon elleni bűncselekmény? (Ál)koldulás? Egzisztencialista megfontolásokból elkövetett emberölés? (Fotó: Rendőrmúzeum)

Ugrunk az időben: 1957, karhatalmi járőrözés néhány hónappal a forradalom leverése után. A dobtáras géppisztolyok közül csak a középső lehetett hivatalos állományban (a hajtókáján lévő rendfokozati jelzés szerint talán őrnagyi rangban), a két szélső önkéntes rendőr lehetett. (Fotó: Rendőrmúzeum)

Vetítőterem a Zrínyi utcai főkapitányságon (1910). Ez az épület volt az egyik meghatározó objektuma a Horthy-rendszer fővárosi rendőrségének. A magyar kriminalisztika sokat fejlődött ekkoriban, a képen éppen egy oktatási jelenetet láthatunk. Az írásvetítő segítségével láthatólag az ujjnyomatokról volt szó, minden valószínűség szerint a képen kimerevített bőrfodorszálakról.

Vetítőterem a Zrínyi utcai főkapitányságon (1910). Ez az épület volt az egyik meghatározó objektuma a fővárosi rendőrségnek a 20. század első évtizedeiben. A magyar kriminalisztika sokat fejlődött ekkoriban, a képen éppen egy oktatási jelenetet láthatunk. Az írásvetítő segítségével láthatólag az ujjnyomatokról volt szó, minden valószínűség szerint a képen kimerevített bőrfodorszálakról. (Fotó: Rendőrmúzeum)

Igazoltatás a határon háttérbiztosítással (1949). A kommunista hatalomátvétel után készült fotó valószínűleg beállított volt: az autó katonai jármű, benne a sofőr uniformisban ül, és valódi helyzetben egy épeszű járőr sem egy ilyen fa mögött keresne magának fedezéket, ahol ennyire tisztán kivehető lenne egy veszélyesnek ítélt autó számára. (Fotó: Rendőrmúzeum)

Fiatalkorú elkövetőket szállítanak a bíróságra 1930-ban. A két világháború között ehhez hasonló korai robúrkocsikat használtak fogolyszállításra, elsősorban erőszakos bűncselekmények esetén. A körülmények arra utalnak, hogy már a bírósági szakasz idejére előzetes letartóztatásba helyezhették a gyanúsítottat. (Fotó: Rendőrmúzeum)

Nem táncjelenetet látunk, a nőbajtársak önvédelmi oktatáson vesznek részt. 1950-es jelenet, a női rendőrök fizikai közelharcot modellálnak, a feladata a társ térddel való kibillentése az egyensúlyából. (Fotó: Rendőrmúzeum)

1947-es új egyenruha bemutató. A modellek valószínűleg nem a csábító alakjuk előnyös kiemelése miatt állnak háttal, hanem mert csak így lehetett elfedni a felmerülő problémákat, az egyenruhák hiányosságait. Az ötfős raj egyébként az átmeneti (őszi-téli) időszakra szolgáló szolgálati szövetkabátot szemlélteti. (Fotó: Rendőrmúzeum)

Vissza a harmincas évek első felébe: rendőrzenekar a Mosonyi utcai laktanya udvarán. A rendőrzenekar ezúttal nem katonai alakzatban van, nem a bejáratott feladatkörét látja el. Valószínűleg az emelt lábtartással való engedelmességi léptetést tanítják a rendőrlónak és lovasának. (Fotó: Rendőrmúzeum)

Kutyakiképzés a Mosonyi utcai laktanyában a két világháború között. A német típusú rendőrségi szférában (kulturálisan a magyar is idetartozott) a német juhász volt a bejáratott típus. (Fotó: Rendőrmúzeum)

Valahol Európában, konkrétan a Margit-híd budai oldalán: tujázó fiatalok rendreutasítása. Az 1948-as intézkedés klasszikus jelenetet hoz elénk: a tujázás a második világháborútól egészen a hatvanas évek végéig a fiatal gyerekek szokásos csínytevése volt. (Fotó: Rendőrmúzeum)

Fegyverellenőrzés a szentlőrinczi kapitányságon

Zseniális, de beállított kép 1950-ből Rákosi, Lenin és Sztálin szocialista triptichonjával. A rendőr a puska irányzékát ellenőrizheti, míg a háttérben a tiszthelyettesek a dobtáras fegyverület maguk elé tartva pózolnak.

(Fotó: Rendőrmúzeum)

Lőgyakorlat a körletben (1951). A talán őrsparancsnokságon végrehajtott lőgyakorlat nyilván kizárólag a fénykép céljából készült, különben nem egy méterről várnák a társak az eldördülő lövést. A lőtáv önmagában is olyan nevetségesen rövid, hogy nem lehet túl komolyan venni a képet. (Fotó: Rendőrmúzeum)

Rendőri ellenőrzés mellett megy az aratás Debrecen határában a Rákosi-korszakban. Itt most nem mondjuk a kulákellenes politika vagy általában a parasztság megregulázása miatt lehetnek jelen a rend őrei, talán kifordított aknát vagy még éles bombát talált a traktoros, és ezért egyeztetnek – de ez csak találgatás, a Rendőrmúzeumban az itt látható képek többségéhez nem kapcsolódott részletes leírás.

Rendőri ellenőrzés mellett megy a szántás Debrecen határában a Rákosi-korszakban. Itt most nem mondjuk a kulákellenes politika vagy általában a parasztság megregulázása miatt lehetnek jelen a rend őrei, talán kifordított aknát vagy még éles bombát talált a traktoros, és ezért egyeztetnek – de ez csak találgatás, a Rendőrmúzeumban az itt látható képek többségéhez nem kapcsolódott részletes leírás. (Frissítés: több olvasónk jelezte, hogy a képen valószínűleg a szántás mélységét ellenőrzik.) (Fotó: Rendőrmúzeum)

Az cikkben szereplő képek a Rendőrmúzeum kizárólagos tulajdonát képezik. Munkatársaik szíves együttműködését ezúton is köszönjük!

Ehhez a cikkhez ajánljuk

Bookline

William Shaw
Autizmus: Az alapokon túl

8000 Ft

Cosima Bellersen Quirini
Befőzés és tartósítás

2975 Ft