Dombovári Tibor, becenevén Bumbi 1956-ban született Miskolcon. Fotózással már gimnáziumi évei alatt is foglalkozott, a miskolci Földes Ferenc Gimnáziumban ugyanis természetjáró szakkör működött, ahol gyakran fényképeztek is. Később, az egyetemi újságnál volt fotóriporter. A Bükk tájaitól aztán messzire vezetett az út, búvárfotós lett. Készített fotókat többek között Kubában, a Maldív-szigeteken, Indonéziában, Pápua Új-Guineában, Egyiptomban, Izraelben, a Bahama-szigeteken, Malajziában és a Fülöp-szigeteken is.
A búvárkodással komolyabban először 1985-ben találkozott, amikor Bucsi Szabó László meghívására Kubába utazott barátaival. Akkor víz alatti fotózásra alkalmas fényképezőgépe még nem volt, de lenyűgözte az ottani víz alatti világ.
Kubában merültem először búvárkészülékkel, előtte nagyon elérhetetlennek tűnt. Egy gyorstalpalón elmagyarázták, mire figyeljünk, hogyan vegyük a levegőt, és elvittek egyet merülni. Megfogott a színkavalkád, a formai változatosság, ami ott, a víz alatt van, ráadásul az élőlények nagy része nem is fél, nyugodtan oda tudsz úszni egy halhoz. Mindig tetszettek, amikor korábban ilyen képeket láttam, és most hoppá, én is közel kerültem ehhez a világhoz. Kubába vissza tudunk járni fillérekért, már csak a felszerelést kell összeszedni hozzá. Az egész így kezdődött
– mesélte Bumbi a Kubában eltöltött időről.
A víz alatti fényképezés rendkívül komoly technikai felkészültséget igényel mind a merüléssel kapcsolatos eszközök, mind a fényképezőgép tekintetében. Ha a fotós a felszínen összezárja a tokot, akkor a víz alatt már nem lehet optikát cserélni, így előre kell gondolkozni.
„Nagy hátrány volt régen, hogy egy merülés alatt csak egy tekercs film állt rendelkezésre. Be kellett osztani, nehogy az legyen, hogy az utolsó tíz percre már csak egy kocka marad, és akkor jön a jó téma. A digitális technikára való váltás hatalmas lépés volt a víz alatti fotózásban is” – tette hozzá.
A vaku kérdése is fontos a víz alatt, hiszen minél mélyebbre megyünk, a víz annál inkább kékessé válik, a tiszta víz kék szűrőként funkcionál, ezért vakuzni kényszerül a búvárfotós. Vakuval is csak pár méter távolságig lehet színhelyes képet készíteni, a víz két-három méteres távolságon túl már kékül. Ezért minden élőlényt, amennyire csak lehet, meg kell közelíteni, legyen az hal vagy cápa.
Dombovári Tibor az 1990-es évek elején már sikeresen szerepelt nemzetközi pályázatokon, majd 2002-ben az antibes-i Víz alatti képek világfesztiválján fődíjat nyert, itthon pedig az Év természetfotósa lett. Az Öreg barrakuda portréja című képével 2006-ban első díjat nyert a BBC Wildlife Photographer of the Year pályázat állatportré kategóriájában, ugyanezzel a fotóval pedig a hazai Év természetfotója díjat is elnyerte.
Munkáját a naturArt – Magyar Természetfotósok Szövetsége idén is elismerte: a Saubermacher – Az év természetfotósa 2022 pályázaton Delfincsalád című képét második díjjal jutalmazták. Az ott díjazott képekből az Index is bemutatott egy válogatást a Nagyképen.
Sárga csíkos csattogóhalak (Lutjanus kasmira) és ördögrája. Maldív-szigetek, 2021 (Fotó:
Dombovári Tibor)
Szarukorall ágai között él a hosszúorrú korallőrhal (Oxycirrhites typus). Testének színe, mintázata tökéletesen illeszkedik környezetéhez. Indonézia, 2009 (Fotó:
Dombovári Tibor)
Éjszaka a homokba beásva magát les áldozatára a csillagvizsgáló hal (Kathetostoma laeve). Indonézia, 2003 (Fotó:
Dombovári Tibor)
Rózsaszín bohóchal (Amphiprion perideraion) a lakhelyéül szolgáló nagy tengeri rózsában (Heteractis magnifica). A tengeri rózsa csalánzó csápjai között védelemre lel a bohóchal. Pápua Új-Guinea, 2002 (Fotó:
Dombovári Tibor)
A búvárhajó és a bohóchalak. Rózsaszín bohóchalak (Amphiprion perideraion) a csápjait visszahúzó tengeri rózsában keresik a védelmet. Pápua Új-Guinea, 2007 (Fotó:
Dombovári Tibor)
Nagy barrakuda- (Sphyraena barracuda) portré. Pápua Új-Guinea, 2005 (Fotó:
Dombovári Tibor)
A világ egyik legkisebb gerinces élőlényeinek egyike a bargibanti törpecsikóhal (Hippocampus bargibanti). Mivel nem tud jól úszni, csak a rejtőzködésben bízhat. A háttérben egy pápua búvárvezető mutatóujja. Pápua Új-Guinea, 2007 (Fotó:
Dombovári Tibor)
Papagájhalszem. Egyiptom, 2011 (Fotó:
Dombovári Tibor)
Tisztogató halak akcióban. Mindkét fél számára előnyös az a kapcsolat, amely a denevérhalak (Platax teira) és az őket ápoló, tisztogató ajakhalak (Labroides dimidiatus) között jött létre. Maldív-szigetek, 2021 (Fotó:
Dombovári Tibor)
Pápua bennszülött víz alatti vadász pózol az őt fényképező búvárnak. Pápua Új-Guinea, 2003 (Fotó:
Dombovári Tibor)
Disznóhalat (Lachnolaimus maximus) tisztogató fiatal spanyol disznóhal (Bodianus rufus). A Karib-tengeren nem élnek tisztogató ajakhalak, ezért ezt a tevékenységet más halak végzik fiatalkorukban. Kuba, 1990 (Fotó:
Dombovári Tibor)
Fogápolás. Ékszersügér (Cephalopholis miniata) tisztogató garnélával (Urocardidella antobruunii). Egyiptom, 1998 (Fotó:
Dombovári Tibor)
A néhány centiméteres sárgafejű partnergébek (Stonogobiops nematodes) a legnagyobb békességben élnek a pisztolygarnélákkal (Alpheus randalli). Az apró garnéla egész nap mint egy buldózer a közös lakhelyül szolgáló lyukat tartja karban, cserében a halak ellátják táplálékkal. Indonézia, 2003 (Fotó:
Dombovári Tibor)
Ujjnyi méretű Nagy-korallzátony nyálkáshal (Ecsenius stictus) les ki rejtekéből. Pápua Új-Guinea, 2007 (Fotó:
Dombovári Tibor)
Pipaszárhal (Fistularia commersonii) a móló alatt. Izrael, 2007 (Fotó:
Dombovári Tibor)
Mozaikmuréna- (Gymnothorax favagineus) portré. Maldív-szigetek, 2021 (Fotó:
Dombovári Tibor)
Közeli kép a lágykorall néhány milliméteres polipjairól. Pápua Új-Guinea, 2002 (Fotó:
Dombovári Tibor)
A pápuai partok mellett a II. világháború idején a tengeren kényszerleszállást végrehajtó japán Zero típusú vadászgép roncsa. Pápua Új-Guinea, 2002 (Fotó:
Dombovári Tibor)
Citromcápa (Negaprion brevirostris). Bahama-szigetek, 2008 (Fotó:
Dombovári Tibor)
Korallok és szivacsok. Bismarck-tengeri víz alatti tájkép. Pápua Új-Guinea, 2002 (Fotó:
Dombovári Tibor)
Teknőstemető. A malajziai Sipadan-sziget víz alatti barlangjaiban sok teknőscsontváz van, amelyek a barlangba betévedő teknősök maradványai. Malajzia, 1998 (Fotó:
Dombovári Tibor)
Éjszaka a nyílt tengeren a mélyből felemelkednek olyan élőlények, amelyek nappal több száz méter mélyen tartózkodnak. Ezek között vannak olyan halak, mint a képen látszó hosszúszarvú tehénhal (Lactoria cornuta), amely felnőttkorában a korallszirten él. Fülöp-szigetek, 2022 (Fotó:
Dombovári Tibor)
Két-három centimézeres csodapolip (Wunderpus photogenicus) az éjszakai tengerben. Fülöp-szigetek, 2022 (Fotó:
Dombovári Tibor)
Lepényhal- (Asterorhombus sp.) lárva. A lepényhalak szeme az ikrából kikelve még a fejük két oldalán van. Növekedésük során az egyik szemük átvándorol a másik mellé. Fülöp-szigetek, 2022 (Fotó:
Dombovári Tibor)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Rovataink a Facebookon